Ebből aligha lesz tavaszi áradás, a Tisza vízgyűjtőjében például gyakorlatilag nincs is hótakaró.

Nagyon alacsony értékeket mutat a hóban tárolt vízmennyiség a hazai folyók vízgyűjtőjén, olvasható a HVG oldalán. Az Orsztágos Vízjelző Szolgálat grafikonjai alapján a Duna Nagymaros fölötti vízgyűjtőjén alig 1 köbkilométerre becsülik mennyiségét, ami a február közepén jellemző sokéves minimumnak csupán harmada, az átlagnak alig tizede. A közel hússzor nagyobb sokéves maximumot pedig jobb, ha szóba sem hozzuk. Vagyis jelenleg nagyjából

öt balatonnyival kevesebb a hóban tárolt víz mennyisége a Duna Nagymaros fölötti vízgyűjtőjén. 

Nem jobb a helyzet a Tiszánál sem, sőt. Tiszabecs fölött gyakorlatilag nincs hó a vízgyűjtőn, de ugyanez elmondható Szegedre is.

Csík András, az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője a HVG-nek elmondta, hogy az elmúlt időszak enyhébb, jóval kevesebb csapadékkal járó időjárása miatt halmozódik a szokottnál jóval kevesebb hó. Csapadékból egyébként itthon is kevés volt, február elején például nagyobb volt a csapadékhiány, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt, és ez érdemben azóta sem javult.

Hogy az alacsony hóvízkészlet milyen hatással lesz a hazai folyókra idén, azt már korántsem lehet egyértelműen megmondani. Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy elmarad az olvadással járó tavaszi áradás. Azonban hó hiányában is lehet akár nagyobb árvíz, ha hullik annyi csapadék, ahogy azt tapasztaltuk például tavaly ősszel, a Boris ciklon idején.  

A hóvízkészlet mértéke és az árhullámok között nincs olyan egyértelmű kapcsolat. Például a 2017-2018-as téli időszak maximumhoz közeli hómennyiségeiből sem lett nagy árhullám, legalábbis a Dunán, mivel a fokozatosan - nem pedig hirtelen, nagy mennyiségű folyékony csapadék kíséretében - olvadt el a hó. A hóvízkészlet mennyisége inkább csak a valószínűségeket növeli vagy csökkenti, mondta Csík András, aki szerint a jelenlegi helyzet alapján a tavaszi, nyár eleji nagyobb árvíz kialakulásának valószínűsége kisebb a szokottnál. 

Forrás: időkép