Ferenc pápa április 21-i halálával a Katolikus Egyház olyan átmeneti időszak előtt áll, amely hosszú távon meghatározza majd az intézmény irányát. A bíborosi testület hamarosan összeül a Vatikánban, hogy megválassza az 1,37 milliárd katolikus új vezetőjét

A KÖVETKEZŐ PÁPA MEGVÁLASZTÁSA NEMCSAK EGY ÚJ EGYHÁZFŐT JELENT MAJD, HANEM MEGHATÁROZZA AZ EGYHÁZ DOKTRÍNÁJÁT, ÁTLÁTHATÓSÁGÁT ÉS A HÍVEKKEL VALÓ KAPCSOLATÁT IS.

A pápaválasztás évszázados vatikáni hagyományokat követ. A 80 év alatti bíborosokból álló testület titkos szavazással dönt a Sixtus-kápolnában. A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ha nincs konszenzus, további szavazási fordulók következnek, amíg egy jelölt meg nem szerzi a szükséges támogatást. A sikertelen szavazási fordulók után fekete füst száll fel a kápolna kéményéből, míg a fehér füst új pápa megválasztását jelzi.

A fogadóirodák és a szakértők szerint a legerősebb jelöltek között szerepel

• Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek, 3:1 eséllyel), aki Ferenc progresszív programjának folytatójaként tekinthető;
• Pietro Parolin (Olaszország, 4:1), a Vatikán tapasztalt államtitkára;
• Peter Turkson (Ghána, 5:1), aki az első afrikai pápa lehetne évszázadok óta;
• Erdő Péter (Magyarország, 6:1), egy vezető konzervatív jelölt és elismert kánonjogi tudós;
• valamint Angelo Scola (Olaszország, 8:1), aki már a 2013-as konklávén is esélyes volt.

A konklávé általában 15-20 nappal a pápa halála után kezdődik. Ez az időszak lehetőséget ad a temetési szertartásokra, a kilencnapos gyászidőszakra és a világ minden tájáról érkező bíborosok utazására. Az új pápa olyan egyházat örököl majd, amely válaszúthoz érkezett – Európában és Észak-Amerikában csökkenő befolyással, a déli féltekén növekedéssel, és folyamatos belső vitákkal a jövőjét illetően.

Forrás: portfolio.hu

Képforrás: arsboni.hu