A mindössze 12 grammnyi fülemülesitke országokon átívelő összefogást indított el. Ez a rejtőzködő életmódot folytató, nádasokhoz kötődő madár Európa egyik veszélyeztetett énekesmadara, amelynek sorsa egyre inkább összefonódik a klímaváltozás és az élőhelyvesztés okozta nehézségekkel. Március végén került megrendezésre a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében az első olyan konferencia, amely kizárólag e különleges faj helyzetére összpontosított. Az eseményen a szakértők összegezték a 23 évnyi kutatás és 61 expedíció eredményeit – és kijelölték a következő lépéseket.

2025. március 28-30. között rendezte meg a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület az első tudományos fülemülesitke(Acrocephalus melanopogon) konferenciát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője nyitotta meg az összejövetelt, melyen számos civil szervezet kutatói és szakemberei vettek részt.

A fülemülesitkét az Európai Unióban, mint kiemelt természetvédelmi értéket képviselő Natura 2000-es jelölőfajként tartják számon. Ennek az apró mindössze 10-12 grammot nyomó a vizes élőhelyekhez és jó minőségű nádasokhoz kötődő énekesmadárnak a kutatásával magyar madarászok több, mint két évtizede foglalkoznak. A faj európai költőállománya csökkenő tendenciát mutat, melynek fő okai a klímaváltozás (élőhelyek leszáradása) és a vonuló- és telelőterületeket egyre inkább érintő turisztikai beruházásokból eredő élőhelyvesztés.

A faj célzott kutatását a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület 2002-ben kezdte meg, mert rendkívül kevés információ állt rendelkezésre a fülemülesitke vonuló- és telelőhely használatáról. A kutatás megkezdése óta több mint 100 önkéntesrészvételével 10 ország 27 helyszínén 61 kutató-expedíció zajlott le, a terepen töltött munkanapok száma pedig megközelítette az 1000-et.

A madárgyűrűző expedíciók elsősorban a Balkán-félszigetre és a mediterrán térség más, a faj szempontjából fontos élőhelyekre szerveződtek. A kutatások az utóbbi időben kiterjednek a fülemülesitke Kelet-európai költőterületeire is.

A konferencián a résztvevők összefoglalták az elmúlt 23 év eredményeit, illetve megfogalmazták a jövőbeni célokat, áttekintették a Kárpát-medencei költőállomány helyzetét és a helyi gyűrűző állomásokon végzett alapkutatások eredményeit is. 

„Fontos feladatként tűztük ki a mediterrán térség meghatározó vonuló és telelő állomásainak további sztenderd vizsgálatát, a Kárpát-medencei állomány jelentőségének megállapítását az európai költőállomány tükrében, a fülemülesitke hazai állományának rövid- és hosszútávú változásainak nyomon követesét, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővítését.”- számolt be Németh Ákos, a kutatás vezetője.

Forrás: Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület