Az elmúlt időszakban történt több, különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmény ismét felszította a halálbüntetés visszaállításáról szóló vitákat Magyarországon. A közvélemény-kutatások szerint a társadalom egy része támogatná a legsúlyosabb büntetés újbóli bevezetését, különösen a gyermekek elleni erőszakos cselekmények esetében. Ugyanakkor számos jogi és nemzetközi akadály nehezíti ennek megvalósítását.​

A halálbüntetés visszaállításának kérdése megosztja a társadalmat. Egyre többen gondolják úgy, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői megérdemlik a végső büntetést. Mások azonban úgy vélik, hogy a halálbüntetés nem visszatartó erejű, és az igazságszolgáltatás hibái miatt ártatlanok is áldozatul eshetnek. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kifejtette, hogy bár időről időre felmerül a halálbüntetés visszaállításának igénye, annak jogi akadályai vannak. Magyarország alaptörvénye és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei is tiltják ezt a büntetési formát. 

Halálbüntetés: jogi akadálya van

A jelenlegi jogi és nemzetközi keretek között a halálbüntetés visszaállítása rendkívül bonyolult és diplomáciailag is nehézkes folyamat lenne, amely alaptörvény-módosítást és számos nemzetközi szerződés felmondását igényelné. Emellett a demokratikus jogállamiság elvei a büntetési rendszer humánus megközelítését részesítik előnyben, ami azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatáson keresztül sem korlátozhatók korlátlanul az emberi jogok.

Az alkotmányjogász szerint a halálbüntetés visszaállítása súlyos konfliktushoz vezetne a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek Magyarország is tagja, és akár hazánk tagságát is veszélyeztetné. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája és az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya egyaránt tiltja a halálbüntetést. Bár nem minősül jogszabálynak, de érdemes megemlíteni a 3/1990-es AB-határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a halálbüntetés sérti az alkotmány által deklarált alapjogok lényeges tartalmának korlátozási tilalmát, ezért alkotmányellenes.

A vármegye utolsó halálraítéltje

A halálbüntetés Magyarországon 1990-ig volt érvényben. Komárom-Esztergom megyében az  utolsó halálraítélt Barassó István volt, akit 1975-ben végeztek ki. A "bikoli rémként" elhíresült férfi egy éjszaka alatt három embert gyilkolt meg brutális módon. A fejszés gyilkosként elhíresült, neszmélyi születésű férfit 1974 novemberének közepén kezdték körözni, miután azt gyanították, hogy brutálisan bántalmazta 24 éves, tőle külön élő feleségét, (ahogy akkoriban fogalmaztak: az életközösségüket megszakították), valamint meggyilkolta a nő új párját, és utóbbi édesapjával is végzett. Néhány nappal később Dunaszentmiklós határában kapták el, két hónapon belül elítélték, kegyelmi kérvényét visszautasították, és a gyilkosság után 7 hónappal kivégezték a bikoli rémet.

Gyermekkel végzett

A lábatlani Bencsik László Tibor 1982. január 26-án szexuális inditékból megölte a 8 éves Kreibich Tamás általános iskolás tanulót. A 31 éves büntetett előéletű, nőtlen lábatlani segédmunkás a IV. kerületi Rózsa utca 8. számú ház tetőkijárati folyosóján végzett a kisfiúval. Sokáig nem maradt titokban a tette. Nagy erőkkel megindult országosan is a nyomozás. A kecskeméti városi és járási rendőrkapitányság beosztottjainak sikerült elfognia a szörnyeteget. A lábatlani férfi végül beismerte tettét.

1945 és 1990 között kivégzett Komárom-esztergomiak, haláluk időrendi sorrendjében

Név, születési idő és hely. A kivégzésük ideje és helyszíne, illetve az ügyükben eljáró illetékes hatóság: 

  • Terényi Béla, 1925.12.25. Vértestolna, 1947.10.11. Győr, Győri Törvényszék Rögtönítélő
  • Surányi István, 1922.04.11. Komárom, 1948.01.21. Budapest, Győri Büntetőtörvényszék Rögtönítélő Tanácsa
  • Dósa Attila, 1922.06.17. Tata-Tóváros, 1950.04.01. Budapest, Budapesti Katonai Törvényszék
  • Radó Zoltán 1908.03.04. Komárom, 1950.05.08. Budapest Budapesti Büntetőtörvényszék
  • Eitler Antal, 1926.03.04. Esztergom, 1950.05.31. Budapest
  • Dóczy László, 1922.10.01. Tata-Tóváros, 1950.07.14. Budapest, Budapesti Katonai Törvényszék
  • Csergő Kálmán, 1919.09.09. Lábatlan, 1953.03.05. Budapest, Budapesti Hadbíróság
  • Pente Béla, 1931.05.01. Szőny, 1958.07.30. Budapest, Fővárosi Bíróság
  • Erdélyi Gyula, 1925.08.15. Felsőgalla, 1959.03.25. Budapest, Pest Megyei Bíróság
  • Ács Lajos, 1938.06.21. Komárom, 1959.09.08. Budapest, Budapesti Katonai Bíróság
  • Pintér Nándor, 1929.07.20. Felsőgalla, 1962.05.24. Budapest, Esztergomi Megyei Bíróság
  • Somogyi József, 1945.08.26. Kisbér, 1972.09.05. Esztergom, Esztergomi Megyei Bíróság
  • Barassó István, 1932.05.05. Neszmély, 1975.06.11. Esztergom, Esztergomi Megyei Bíróság

Forrás: Kemma.hu

Megosztás

Cikk ajánló

Villanyoszlopnak ütközött egy gépkocsi Vértesszőlősön, az 1-es főút Valusek Dezső utcai szakaszán,...

Az Esztergomi Járásbíróság kapcsolati erőszak bűntette, testi sértés bűntettének kísérlete és 2...

Azonnali ellenőrzéseket indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az...

Hirdetés

netfone 2024 11

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 140-06-03, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.