rna ado 1 szazalek

 

Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenötödik részében az Etna lávamezőivel ismerkedhetünk meg.

A szicíliai Etna izgalmas vidék, ahol az aktív tűzhányó a szemünk láttára alakítja a tájat.
A hegy oldalában kiterjedt lávamezők terpeszkednek, felszabdalva, változatossá, olykor szinte járhatatlanná, de mindenképpen jellegzetessé téve a vulkán arculatát.
Az etnai kitörések a középkor óta jól dokumentáltak, így a hegy felszínének változásai is jól nyomon követhetők.
Azt is tudhatjuk például, hogy a felvételen bemutatott lávamező mikor keletkezett, illetve magának a lávaömlésnek a helyét is megközelítő pontossággal meghatározhatjuk.
Az Etna déli oldalán járunk, Zafferana település felett, nagyjából 1330 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol különböző évszázadok vulkáni „lenyomatait” figyelhetjük meg.

AZ ETNA LÁVAFELSZÍNÉN

AZ ETNA LÁVAFELSZÍNÉN

 

A több négyzetkilométeren elterülő lávaömlés számos érdekességet rejt. 1634-38 között, valamint 1792-ben érkezett ide nagyobb mennyiségű bazaltos olvadék, ami nemcsak a felszínt formálta, de felszín alatti látnivalókat; úgynevezett lávacsatorna-barlangokat is létrehozott. Ez utóbbiakból ezen a helyen vagy tucatnyit.
A lankás területen feltorlódott láva felszíne erősen töredezett, kisebb-nagyobb lemezekre szakadt, amelyet a gyakori földrengések mellett külső erők; szél, fagy, csapadék, hulló vulkáni por- és salak tovább alakított, koptatott.
A rendkívül nehezen járható terepen egymásra torlódott, éles sziklákon, táblákon kell átkelni, hasadékokat kerülgetni. Jelzett turistaút híján a már említett, olykor 100 méternél is hosszabb, valamint több bejárattal is rendelkező lávacsatornák megtalálása sem egyszerű itt. Szerencsére a GPS-koordináták segítenek abban, hogy ez mégis sikerüljön, s ne tékozoljuk el az időt felesleges keresgélésekre.

A cikkben közétett felvétel 2022 február 21-én készült. Éppen lávabarlangokat nézegettünk, amikor körülbelül 10 napos szünet után ismét kitörés kezdődött a Délkeleti-kráterből, pontosan ott, ahol előző nap magunk is megfordultunk. A csúcsok felhőben voltak, így az aktív krátert nem láthattuk, de a kitörés hangja jól hallatszott. Tekintve, hogy a hegy folyamatosan morajlik, a mennydörgésszerű hang nem volt meglepő. A szitáló lapillieső azonban némi aggodalomra adott okot. Ezek a hegyes lávaszilánkok kellemetlenek tudnak lenni, különösen, amikor nagyobb kavics- vagy teniszlabda-méretű darabok potyognak. Ezek akár sérülést is okozhatnak, de már az is elég, ha „csak” a kocsi szélvédőjét törik be. Igyekeznünk kellett, hogy elhagyjuk a helyet. Ez végül sikerült is.  Nézd meg az erről szóló videókat is itt:.

 

https://www.youtube.com/watch?v=pbkhFLGPLho&t=1s

https://www.youtube.com/watch?v=OvNPNeuviEY&t=7s

 

forrás, képforrás: vilagunk.hu, dorogimedence.hu, Lieber Tamás

 

Megosztás

Cikk ajánló

  Jön az évi egymillió forintos otthontámogatás a közszolgálatban dolgozóknak - jelentette...

Az esztergomi gyárban tett látogatást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Magyar...

  Az idei évben 55 helyszínen találkozhatsz a szépségbusszal, legyen szó fesztiválokról,...

Hirdetés

netfone 2024 11

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.