Komárom-Esztergom vármegye bővelkedik olyan településekben, amelyek neve furcsa vagy éppen viccesnek hat. Ezek a településnevek a helyiek mellett az ide látogatók fantáziáját is megmozgatják. De vajon honnan erednek?

Komárom-Esztergom vármegye számos településnevének eredete tartogat meglepetéseket. A Lábatlan vagy éppen Baj név hallatán az ember önkéntelenül is elgondolkodik: miért pont így hívják őket? Az alábbiakban a különleges térségi településnevek történetét járjuk körbe. 

Rejtélyes településnevek a vármegyében

Példának okáért Lábatlan neve már önmagában is találgatásokra ad okot. Egyes legendák szerint a név eredete egy Lábatlan György nevű vitézhez köthető, aki háborúban veszítette el végtagját. Mások úgy tartják, hogy egy remetéről kapta a nevét, aki szintén végtaghiányos volt. Ugyanakkor földrajzi magyarázat is elképzelhető: a „láb” szó utalhat Esztergom vidékének „alsó végére”. A Duna közelsége és az aranytartalmú homok is szerepet játszhatott a Piszke név kialakulásában, amit később Lábatlannal egyesítettek. 

Oroszlány neve is több érdekes magyarázattal bír. A legvalószínűbb, hogy a település a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta a nevét, ami egyben a közeli Oroszlánkő várra is utal. Egy szájhagyomány szerint meg a név egy várúr két „rossz lányára” vezethető vissza, akiket börtönben tartottak, és akikről gyakran mondogatta apjuk:

Ó, rossz lány…

Máriahalom 1936-ban kapta a nevét, de előtte számos változata volt, például Kyrwa és Kirva. A szláv „kriva” (görbe) szóból eredeztethető név sokáig gúnyolódások céltáblája volt. A helyiek számára különösen kellemetlen volt, hogy ha az „i” betűt „u”-ra cserélték, máris egy szitokszót kaptak. Az új név Szűz Mária tiszteletére született, és a dombos tájra is utal.

Kisbér neve először 1277-ben tűnt fel írásos emlékekben. Az elnevezés pusztaszemélynév eredetű, a „kis” előtag pedig a Nagybérrel való összefüggést jelzi. Bár Nagybér már nem létezik önálló településként, Kisbér történelmi jelentősége máig fennmaradt. 

A Tata melletti Baj neve az ótörök „baj” szóból származik, amely bőséget és gazdagságot jelentett. Bár manapság inkább negatív asszociációkat kelt a szó, a település neve valójában az említett pozitív jelentéssel bír. 

Epöl nevét először 1225-ben említik Epely formában. Bár sokan viccelődnek az angol apple szóval való hasonlóságon, semmi köze nincs sem az almához, sem Steve Jobs híres vállalatához. Az etimológiai magyarázat szerint az elnevezés inkább a nyelvjárási „épely”, vagyis híg sár szóval hozható kapcsolatba. 

Komárom neve többféleképpen magyarázható. Az egyik legismertebb elmélet szerint a név a szlovák komár szóból ered, ami szúnyogot jelent. Ez utalhat arra, hogy a Duna menti mocsaras területek ideális élőhelyet biztosítottak ezeknek a rovaroknak. Egy másik elképzelés szerint a latin Camarum név az aurum (arany) szóra vezethető vissza, ami utalhatott a környék gazdagságára. Anonymus krónikája alapján egyes kutatók úgy vélik, hogy a név a kunok latin nevéből (cumanus) származik. Egy kevésbé komolyan vett, de népszerű magyarázat szerint pedig az ostromlók által hallott német „komm morgen” (gyere holnap) kifejezésből eredhetett, mait állítólag a város védői kiáltottak az ellenségnek. 

Esztergom neve szintén több elmélet tárgya. Az egyik legvalószínűbb magyarázat szerint a név a bolgár-török estrogin vagy esztrogin szóból eredhet, amely bőrpáncélkészítőt jelentett – utalva egykori mesterségekre. Egy másik elképzelés szerint a név a szláv sztregomj (jelentése: „akire vigyáznak”) szóból származhat. Továbbá felmerült az „Iszterograd” elmélet is, amely az Iszter (a Duna régi neve) és „gom” (görbület, hajlat) szavak összetételéből eredhetett. 

Forrás: kemma.hu