Az első ránézésre is kockázatosnak tűnő áfabevallás nyomán az online adatforrásokból érkezett információkat elemezték a NAV munkatársai. Mint kiderült, a visszaigénylés alapjául szolgáló, reklámügynöki szolgáltatásról szóló számlákat egy szintén frissen alakult társaság bocsátotta ki. Ezt a céget ugyanaz a személy ugyanazon a napon alapította, mint a visszaigénylő, debreceni társaságot.

A kapcsolt vállalkozásoknál elrendelt ellenőrzésekből kiderült, hogy az összesen több mint négymilliárd forint értékű szolgáltatás áfáját –amit az adózó visszaigényelt – a számlakibocsátó nem fizette be a költségvetésbe. 

Az ügylet részleteihez hozzátartozik, hogy a négymilliárdos szolgáltatás húsz 3-3 perces, összesen néhány százezer forintot érő videó megvételében merült ki. Másfelől az üzlet pénzügyi fedezetének meglétét ukrán lakcímű személyekkel kötött, tízmilliárd forintot meghaladó, készpénzben teljesített kölcsönszerződéssel igazolták. A vizsgált társaság képviselője azt állította, hogy a kölcsönszerződések, átvételi bizonylatok itt készültek, a revizorok azonban megállapították, hogy az állítólagos kölcsönadók nem jártak Magyarországon, az említett összegek nem cseréltek gazdát. 

A feltárt tények bizonyították, hogy a társaságok valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, létrehozásuk célja kizárólag a gyors pénzszerzés volt. Ezt azonban a NAV munkatársai meghiúsították, a visszaigényelt több mint egymilliárd forintot a hivatal nem utalta ki, jogkövetkezményként 200 százalékos adóbírságot szabott ki és büntetőfeljelentést kezdeményezett.

Forrás: NAV