A Dr. Kenéz Zoltán Egyesített Szociális Intézmény fennállásának 80. évfordulójához kapcsolódó jubileumi rendezvénysorozat részeként csütörtökön elültették az idősek fáját a váci Duna-parton. Az eseményen az intézmény dolgozói, ellátottjai is részt vettek, hogy közösen állítsanak jelképes emléket a gondoskodásnak és a generációk összetartozásának.

A megjelenteket Szabados-Slezák Brigitta, az intézmény vezetője köszöntötte. Majd átadta a szót Kiss Zsoltnak.

Vác alpolgármestere gondolataiban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember igazi értéke nem a hatalomban vagy a külsőségekben rejlik, hanem abban, hogyan él, és milyen nyomot hagy maga után.

– Ha én az idősekre gondolok, mindig édesapám jut eszembe, aki már nincs közöttünk. Ő tanított meg arra, hogy az élet értékét nem a fény, nem a hatalom, hanem a mindennapi tetteink, az emberségünk adja. Ez a fa, amelyet ma elültetünk, ennek a szemléletnek a szimbóluma is – egy olyan fa, ami majd megerősödik, árnyékot ad az embereknek, és üzenetet hordoz a jövőnek. Bízom benne, hogy egyszer, amikor előkerül az időkapszula, azok, akik elolvassák a sorokat, érezni fogják: mi is hittünk abban, hogy a szeretet és az emlékezés tartja életben az embert – mondta Kiss Zsolt.

A fa mellé időkapszulát is elhelyeztek, benne az intézmény dolgozóinak és gondozottjainak üzeneteivel a jövő nemzedékei számára. A közös faültetés egyszerre fejezte ki a gyökerek tiszteletét, az összetartozás erejét és a jövőbe vetett hitet, valamint méltó zárása volt az intézmény jubileumi programsorozatának.

Forrás/fotó: vaci-naplo.hu

Különleges tárlat nyílik Vácon október 10-én 18 órakor a váci művelődési központ Kávézó Galériájában. „Sorsvonások” címmel két nő közös kiállítása várja a látogatókat, akiknek élete egészen más pályán haladt, mégis hasonló fordulatot vett: a festészet vált számukra menedékké a nehéz időkben.

Kiss Rita banki munkatárs, Legény Enikő pedig óvónőként és alkuszként dolgozik – két szakma, amely látszólag távol áll egymástól. Mégis, útjuk évekkel ezelőtt keresztezte egymást: Enikő egy évig Rita lányának volt óvónője. Ezt követően hosszú szünet következett, majd hét évvel később újra találkoztak – immár más élethelyzetben, hasonló lelki terhekkel.

„Nem kerestük egymást, egyszerűen így alakult. Mindkettőnknek megterhelő volt az az időszak, amiben voltunk, és a festés lett a kapaszkodó számunkra. Ugyanazt az embert találtuk meg, és ugyanabban az időben merült fel bennünk az is, hogy talán közösen kellene belevágnunk valamibe. Ezért mondjuk, hogy sorsszerű volt a találkozásunk” – nyilatkozta Rita a kozbeszed.hu-nak.

A beszélgetések során kiderült: mindketten komolyabban szeretnének foglalkozni az alkotással, és a tanulás, fejlődés útjára lépni. „Szinte egyszerre mondtuk ki, hogy csináljuk együtt. Nem kellett sokat magyarázni, éreztük, hogy ugyanarra az útra terelnek minket a körülmények” – tette hozzá Enikő.

Az elmúlt években számos önálló mű született, amelyek nem élményfestések gyors eredményei, hanem hosszas munka, gyakorlás és kitartás gyümölcsei. Minden kép mögött személyes történet, érzelmi folyamat húzódik.

A mostani váci bemutató különlegessége, hogy a látogatók egy közösen megfestett alkotást is láthatnak majd – jelképeként annak, hogyan fonódott össze a két életút.

A kiállítást október 10-én Henry Kettner, a fiatal generáció körében ismert influenszer nyitja meg, aki régóta figyelemmel kíséri a kezdeményezést.

Forrás: kozbeszed.hu, vaci-naplo.hu

Nemzetközi erdőpedagógus közösség érkezett 2025. október 7-én Visegrádra a 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszusra, melyet a FAO FCN (Forest Communication Network) Erdőpedagógia alcsoportja és az Országos Erdészeti Egyesület szervezett Magyarországon. A kongresszust 2006 óta minden évben más-más európai országban rendezik. Az elsőt 2006-ban Magyarországon, Sopronban rendezték. Akkor 8 európai ország képviseltette magát, míg most 16 ország résztvevői látogattak el hazánkba. A több, mint 120 résztvevő fele külföldi, másik fele hazai kolléga, szakember volt. 

Az idei konferencia témája “Erdőpedagógia: az (offline) életre nevelés eszköze” volt, melyhez előadások és workshopok kapcsolódtak. A szakmai eseményeken túl a hazai kultúrát bemutató programok és a helyi természeti adottságok megismerése is része volt az eseménynek. A résztvevők meglátogatták a Madas László Erdészeti Iskolát, amely hazánk és Európa legelső erdei iskolája. Alapítása óta teljes kapacitással működik, évente 8000 látogatót fogad. Úttörője annak a Minősített Erdészeti Erdei Iskola hálózatnak, amely ma már 36 intézménnyel rendelkezik Magyarországon.

A gyerekek naponta általában többórányi online tartalmat fogyasztanak, a való élet közösségeinél pedig egy jóval tágabb digitális térben léteznek már a legtöbbet, ahol képernyőkön keresztül érzékelik a világot. Ki kell őket mozdítani ebből a gyorsan változó, ingerekkel teli virtuális közegből, ami általában keveset tesz a tudásukért és lelki fejlődésükért. A konferencián arról is szó esett, hogy milyen digitális eszközök és nemzetközi gyakorlatok léteznek, amelyekkel felkelthetjük a gyerekek érdeklődését a természet iránt. Például “Exploring nature with smart devices” címmel tartott workshopot Véninger Eszter, Fajkuszné Bodrogi Zsuzsanna és Somné Huszti Anett. A hazai és nemzetközi erdőpedagógusokból álló kis csapatoknak az volt a feladata, hogy mobil applikáció segítségével azonosítsák be az erdőben található fafajokat. Miután minden csoport helyesen megoldotta a játékos, ismeretterjesztő feladatokat, közösen egy „erdei kincsesládát” is kinyithattak. A workshop után nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak kollégáink és a hasznos tapasztalatcsere, közös ötletelés még a program után is folytatódott.

Bernd Nold német erdőpedagógus workshopján a résztvevők megtapasztalhatták, hogy az erdőpedagógiai tevékenységek teret biztosíthatnak a lassulásnak, a belső nyugtalanság csillapításának és az alapvető bizalom erősítésének. Az erdő teret ad az érzékszervi élményeknek, érzéseknek, intuíciónak és inspirációnak. Kőkuti Eszter a gyermekek erdei környezetben való kockázatvállalásának előnyeiről, a természeti környezetben való értelmes és kalandos módon történő kapcsolatteremtésről tartott nagy sikerű workshopot.

Maria DeCristofaro, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Erdészeti Osztályának Kapcsolattartási és Kapacitásépítési munkatársa, valamint az FCN Erdészeti Kommunikációs Hálózatának koordinátora előadásban hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a gyermekek minél kisebb korban megkapják az impulzusokat a természet és a mozgás szeretetéhez, a természet tiszteletéhez, a természettől való függésünk ismeretéhez. Itt van az erdőpedagógus felelőssége, hogy a szülőkkel együtt elültessék ezeket a magokat a gyermekekben. Így amikor majd szembejön velük a digitális világ, akkor tudják azt felelősségteljesen használni. Prof. Dr. Ahmed A. Karim, a Tübingeni Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája Neuroplaszticitás és Tanulás kutatócsoportjának tagja a tudatos jelenlétben töltött „zöld idő” és a kortizon szint változásairól tartott izgalmas előadást. A „zöld idő” az erdőpedagógiai módszerek révén játékosan teszi felfedezhetővé a természeti környezetet gyermekeink számára, miközben tudatos jelenlétet nyújt a fizikai környezetben.  Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Kutatóintézet Erdővédelmi Osztályának vezetője az emberi társadalom és az erdei életközösségek párhuzamainak, összefüggéseinek színes példáit mutatta be. Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a hazai, országos léptékben megvalósuló erdőpedagógiai jó gyakorlatokkal ismertette meg a nemzetközi közösséget. Mesélt az Erdei Vándortáborok, az Iskolában az Erdő Program és más egyesületi programok koncepciójáról, tapasztalatairól is.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az erdőpedagógia egy kiváló eszköz, amely segít a gyermekeknek megismerni az offline világot, bővíteni társas kapcsolataikat és fejleszteni személyiségüket. Ráadásul a fenntarthatóságra nevelést célzó projekteket az erdőpedagógia eszközrendszerének és módszerének használatával még hatékonyabbá lehet tenni. Jövőre Ausztria látja vendégül az erdőpedagógus közösséget.

További információ a konferenciáról>>

Fotók: Bárdi Bálint
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület (OEE), dorogimedence.hu

Szomorú esemény árnyékolta be a szerda délutánt Verőce és Magyarkút között, ahol egy 55 éves helyi lakos férfi életét vesztette motorozás közben.

A szemtanúk elmondása szerint a férfi szabályosan, a közlekedési szabályokat betartva haladt motorjával a kora délutáni órákban, amikor váratlanul rosszul lett, és a járműről leesve a helyszínen életét vesztette.

A hatóságok kizárták az idegenkezűséget, és jelenleg is vizsgálják, mi okozhatta a férfi rosszullétét. A legvalószínűbb ok egy hirtelen egészségügyi probléma, például szívroham vagy embólia lehetett, de ezt csak a boncolás eredményei fogják megerősíteni.

A helyi közösséget mélyen megrázta a tragédia. Az elhunyt férfit sokan ismerték, kedvelték, rendszeresen motorozott a környéken.