Az idei évben a pünkösdi Örökség ünnepen – 2025. június 8-án és 9-én – a szellemi kulturális örökségek és a tájházi közösségek találkozója zajlik a szentendrei Skanzenben.

Az esemény célja, hogy látogatóink megismerjék a vidéken megőrzött népi építészeti és kulturális örökséget, a tájházakban újra megélt hagyományokat, a változatos tájegységi néprajzi kultúrát, valamint a szellemi kulturális örökségeket, szokásokat őrző közösségeket.

Az idei rendezvény témája a fenntarthatóság, a környezettudatosság, amelyek a közösségek színes hagyományaiban, a tájházakban jelenlévő „zöld” gyakorlatokban jelenik meg. A többszáz hazai és határon túli hagyományőrző a magyar nyelvterület különböző vidékeiről érkezik, ezzel is bemutatva a sokszínű magyar kultúrát, változatos hagyományvilágát a szentendrei Skanzenben.

A program során a látogatók hagyományos ételeket kóstolhatnak, mesterségek titkait ismerhetik meg, beállhatnak a táncosok közé, élvezhetik a különböző tájegységek muzsikáját és gyönyörködhetnek a különféle vidékek viseleteiben. A rendezvényen 30 szellemi kulturális örökség közösség, több tucat vidéki tájház képviselője és hagyományőrző táncos közösségek ünnepelnek együtt a Skanzenbe látogatókkal. A 300-400 élőben bemutatkozó lelkes kézműves-táncos zenész mellett gyermek táncosok is aktívan részt vesznek a programban a pünkösdi királyné-járás hagyományának felelvenítésével.

A programot mindkét napon hatalmas össztánc zárja, amelynek során minden résztvevő táncos és hagyományőrző közösség együtt fogja ropni a csárdást, amely az UNESCO reprezentatív listáján szereplő Hungarikumunk.

Részletes program itt található.

Forrás, képforrás: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, programok.szentendre.hu

2025.05.16-án A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület szervezésében 13 dunakanyari település vett részt a konferencián, aminek a témája a Dunakanyar régió biológiai szúnyogirtásra való átállása volt. A konferencián képviseltette magát: Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Göd, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Verőce és Zebegény. Jelezték részvételi szándékukat, de nem tudtak eljönni: Pilismarót, Pócsmegyer, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Visegrád.

A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére 18 dunakanyari település közös szándéknyilatkozatban fejezte ki igényét arra, hogy a Katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítési programban a környezetre káros kémiai módszerek helyett a biológiai gyérítést részesítsék előnyben. Ezt a törekvést folytatva az egyesület, az önkormányzatok és a lakosság közösen kezd ártalomcsökkentő tevékenységekbe, támogatva az átállást.

A fertőző betegségek és járványok megelőzése közös felelősség. Minden településnek és lakójának kötelessége, hogy megakadályozza a járványveszély kialakulását – ennek egyik alapvető lépése a szúnyogtenyésző helyek megszüntetése.

A vonatkozó jogszabály, a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (1) bekezdése előírja, hogy gondoskodni kell az egészségügyi kártevők – így a fertőző betegséget terjesztő rovarok és egyéb ízeltlábúak – elszaporodásának megelőzéséről, távoltartásáról és rendszeres irtásáról. Ennek értelmében a védekezés nemcsak közös érdek, hanem törvényi kötelezettség is.

Forrás: esztergom.hu

Képforrás: gastrolaj.hu

Az önkormányzatok bevételeinek növekvő elvonása miatt jogszabály-módosítást kezdeményez a szentendrei önkormányzat. Fülöp Zsolt polgármester javaslatát egyhangúlag támogatta a testület.

A májusban benyújtott központi költségvetés szerint további forráskivonásra számíthatnak az önkormányzatok. Szentendre – és sok más önkormányzat – költségvetési gazdálkodását az elmúlt években egyre nehezebb helyzetbe hozta a szolidaritási adó címén immár milliárdos nagyságrendű központi elvonás. Ezért a polgármester javaslatára Szentendre önkormányzata felterjesztési jogával élt, és kezdeményezte a szolidaritási adó mérséklését, átlátható normák szerinti újraszabályozását.

Az önkormányzatok forrásainak évtizedek óta tartó szűkítése az elmúlt néhány évben jelentősen felgyorsult. A személyi jövedelemadó utolsó, helyben maradó nyolc százalékának elvonását követően a koronavírus járvány idején a kormány a központi költségvetésbe irányította a gépjárműadót, idén pedig már a helyi iparűzési adó növekményére is igényt tart a Versenyképes Járások Program elindítására hivatkozással, miközben a szolidaritási hozzájárulás jogcímén átlagosan közel 10%-kal több pénzt vesznek ki az érintett önkormányzatok költségvetéséből.

A települési önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok, működési támogatások finanszírozásából az állam egyre látványosabban kivonul. A települések a korábban még rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz sem férhetnek hozzá, vagy csak alig-alig.  A helyi iparűzési adóból elvont szolidaritási hozzájárulás felhasználása nem transzparens, a 2026. évi költségvetés számai alapján nem jelenik meg többletforrásként az erre rászoruló településeknél, vagyis a kormányzati felhasználása során nevével ellentétesen, nem ismert célokat szolgál.

Emiatt egyre több önkormányzat csak vagyonelemek értékesítésével, helyi adók emelésével képes ellátni a településüzemeltetési közfeladatokat. A legtöbb településen nem, vagy csak alig jut pénz útépítésekre, járdafelújításokra, a helyi szolgáltatások fejlesztésére, az alapvető karbantartási feladatokra, intézményi fejlesztésekre, vagy éppen a kulturális, szociális és egészségügyi feladatokra.

Magyarország központi költségvetésében számos példát lehet találni erre a méltatlan finanszírozási gyakorlatra. A gyermekek szünidei étkeztetésében a napi többszöri étkezést például 285 forintból kellene megoldani, a szociális étkeztetésben pedig 390 forintból, az óvodák működtetésére gyermekenként napi 690 forint jut. Ezt a látványos alulfinanszírozást – melyet ráadásul 27%-os ÁFA is terhel (szemben a vendéglátás 5%-os ÁFA tételével) – az önkormányzatok kénytelenek ellensúlyozni, vagyis az állami forrást jelentősen kiegészíteni annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű étel kerüljön a gyermekek asztalára.

2022 és 2025 között Szentendrén megötszöröződött a szolidaritási hozzájárulás mértéke, és az adó a bevezetése óta összesen kétmilliárd forinttal rövidítette meg a szentendreieket. Jövőre az ezen a jogcímen elvont összeg az idei 658 millió forintról várhatóan 720 millió forintra, a várható infláció többszörösével emelkedik.

Az önkormányzatoktól elvont, és összességében ezer milliárd forintra rúgó szolidaritási adó felhasználásának bemutatására az elmúlt hónapokban egyre több önkormányzat szólította fel a kormányt. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége pedig – még május első felében – közérdekű adatigényléssel fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez.

Az országos önkormányzati érdekszövetségek és települési vezetők túlnyomó többsége pártállástól függetlenül egyetért abban, hogy ez így nem mehet tovább, az önkormányzatok finanszírozási rendszere mielőbb átfogó reformra szorul. Mostanáig az önkormányzatok ezzel kapcsolatos összes kezdeményezése süket fülekre talált a kormánynál, az önkormányzatok működőképességének fenntartása érdekében azonban a jogalkotónak lépnie kell, felterjesztési jogával élve éppen ezt kezdeményezi Szentendre önkormányzata.

„A települések működőképességének, maradék gazdálkodási mozgásterének megőrzése, még inkább javítása érdekében – ahogy több országos önkormányzati érdekszövetség is – indokoltnak tartom, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 2026. évtől már csökkenjen, és megszülessen a kiszámíthatóságot és átláthatóságot garantáló szabályrendszer. Az önkormányzatok működőképességének megőrzése, a magyarországi települések fejlesztésének reményében Szentendre polgármestereként önkormányzatunk felterjesztési jogával élve kezdeményeztem, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentse és egyben maximalizálja a kormány, felhasználásának részletes szabályai pedig kerüljenek bele a központi költségvetésről szóló törvénybe” – nyilatkozta Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.

Javaslatát a képviselő-testület 2025. május 29-i ülésén egyhangúlag támogatta. A döntésről az önkormányzat tájékoztatja a kormány illetékes döntéshozóit, az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót, a térség országgyűlési képviselőjét, Vitályos Eszter kormányszóvivőt, valamint valamennyi országos önkormányzati érdekszövetséget.

Fotó: Bellai László / Szentendre.hu

Forrás: szentendre.hu

Májust gyakran nevezik zöld hónapnak, hiszen a természet, a fák és virágok újjászületésének ideje. A népi hagyományban szerelmi és párválasztó szokások kötődtek ehhez a hónaphoz. Májusfa-díszítéssel, gombócfőző szerelmi varázslással és fenntartható kerti praktikákkal várja látogatóit május 1-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Meseelőadások és a Kerekes Band koncertje színesíti a programokat. 

A Felföldi mezőváros tágas piacterén és árnyas portáin körhintával és hagyományos vásári portékákkal elevenedik meg a régi idők majálisainak hangulata. A Tintaló Cirkusz meseelőadása mellett itt lesz a Zanotta Art Egyesület, akik Katinka kertjéről: szóló szőlőről, mosolygó almáról és csengő barackról mesélnek. 

Fűszertotó, gyógynövény bemutató mellett Kérdezd a kertészt! címmel kertészeti szakemberekkel hallgathatunk beszélgetést biokertészkedés és tájépítészet témában. Lesz palántázás bemutató és Kertek világa tematikus séta. A családok ügyességi játékokon mérhetik össze tudásukat: kakasozhatnak, pittyezhetnek, gúzskarikát dobhatnak. A kézműves foglalkozások során a természetes alapanyagok és a környezettudatos technikák kapják a főszerepet. Készíthetünk vesszőkosárkát, nyakláncot nyírfakorongból, virágkoszorút és szélforgót. Az újrahasznosított játékok kertjében kipróbálható, hogyan lehet újrahasznosítani vagy természetes anyagokból alkotni. 

A Skanzen Észak-magyarországi falu tájegység Novaji lakóházánál díszíthetünk májusfát, az Erdély tájegység Balavásári lakóházánál pedig gombócot főzhetünk. Mindkét szokás a párválasztás szokásaihoz kapcsolódik. A májusfát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a lányos házak elé. Sok helyen csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán pedig kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A gombócfőzés lényege pedig az, hogy az eladósorban lévő lányok különböző praktikákkal próbálták kitalálni jövendőbelijük nevét. Az egyik ilyen technika, amikor az elkészített gombócokba egy-egy fiúnevet rejtettek. A kifőzéskor elsőként feljövő gombóc árulta el a leendő férj nevét. 

Forrás, képforrás: skanzen.hu