Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idén is több napos országos véradási akciót szervezett a Tűzoltóság Napja alkalmából a Magyar Vöröskereszttel közösen. Az akció május 5-től május 9-ig tart. A katasztrófavédelem évente két alkalommal nyújt ilyen módon segítséget mindazoknak, akiken a véradás segíthet. 

A Magyar Vöröskereszt szlogenje szerint: „A vér csak véradással pótolható!” A tűzoltók vallják, ha van valami, ami pótolható, akkor azt pótolni is kell, hiszen annyi mindent láttak már elveszni.

Éppen ez a hozzáállás teszi sikeressé évről évre a katasztrófavédelem által szervezett véradásokat. Évek óta minden októberben, a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapján országos véradást tart a katasztrófavédelem, 2024-ben első alkalommal Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napján is véradást kezdeményezett a szervezet, amely hagyományt 2025-ben is folytat.  

Természetesen nemcsak a készenléti állomány, hanem a hivatali munkarendben dolgozók is aktívan bekapcsolódtak már tegnap is, és bekapcsolódhatnak május 9-ig az önkéntes véradásba. Az ország harminc helyszínén alakítottak ki ideiglenes véradóállomásokat. A laktanyákban, az igazgatóságokon, illetve a katasztrófavédelem fővárosi székházában is várják azokat a donorokat, akik véradással szeretnének másokon segíteni.

Forrás: katasztrofavedelem.hu

Képforrás: nagymaros.hu

A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2024/2025-ös tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka május 5-én - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3385 érettségi vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik meg, elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor május 5-én: ebből a tárgyból középszinten 77 972, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról - jelezték.

A következő napon matematikából középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek, május 7-én történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik, ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 8-án angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en; május 9-én német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 11., a középszintű szóbelik június 16. és július 2. között lesznek - írták.

A vizsgaidőszakban összesen több mint 71 000 végzős középiskolás érettségizik, és rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 233 607 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 58 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők több mint 5100 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 1,3 százaléka), az előrehozott vizsgák száma 139 721 (a vizsgák 35 százaléka), a szintemelő vizsgák száma 15 733 (a vizsgák majdnem 4 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 3595 - áll a közleményben.

Forrás: mti.hu

Képforrás: veol.hu

Ausztriából, Németországból és Romániából telefonáltunk haza a legtöbbet 

Anyák napján a személyes köszöntés a legbensőségesebb, ám erre nem mindenkinek van lehetősége. A Yettel idén anyák napját követően elemezte a hálózatán bonyolított forgalmat, ahol egyértelműen látszódnak a kommunikációs szokások. A legnagyobb növekmény egy átlagos vasárnaphoz képest a küldött SMS-ek és a „hazatelefonálók”, azaz külföldről Magyarországra telefonáló előfizetők számában mutatkozott meg.

A Yettel összesített adatok alapján folyamatosan vizsgálja a hálózatán zajló forgalom típusát és intenzitását mind a belföldön, mind a külföldön mobilt használó ügyfelek esetében. Az eredményekből kiderült, hogy az idei anyák napján a felhasználók 15%-kal több SMS-t küldtek, mint az azt megelőző vasárnap, és valamelyest a belföldi hívások száma is emelkedett. Az SMS-hez hasonlóan jelentős növekmény látszik a „hazatelefonáló”, azaz külföldön tartózkodó magyar előfizetők hívásaiban is, többek között Ausztriában, Németországban, Romániában és az Egyesült Királyságban nőtt jelentősen a Magyarországra indított hívások száma és azok hossza. 

Május 4-én a Yettel roamingoló előfizetői összesen 81 országból indítottak hívást Magyarországra: sorrendben a legtöbbet Ausztriából, Németországból, Romániából és az Egyesült Királyságból. A hazánk felé indított hívások száma a külföldön tartózkodó ügyfelek körében az azt megelőző vasárnaphoz képest anyák napján mind a négy országban emelkedett: az Egyesült Királyságban 46%-kal, Ausztriában 33%-kal, Németországban 29%-kal, Romániában pedig 10%-kal. Ugyancsak növekedés figyelhető meg a hívások hossza kapcsán: Ausztriában 49%-kal, Németországban és az Egyesült Királyságban 39%-kal, Szlovákiában 11%-kal, Romániában pedig 10%-kal nőtt a telefonálással eltöltött percek hossza a megelőző vasárnaphoz képest. Az említett országok mellett érdekesség, hogy Hollandiában 41%-kal, az Egyesült Államokban pedig 28%-kal nőtt a hívások száma május 4-én.

Így tartjuk a kapcsolatot az anyukánkkal

A Yettel országos kutatása^[1] is rámutatott arra, hogy a magyarok mobilon tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, ha nem tudnak személyesen találkozni – legyen szó anyák napjáról vagy egy átlagos hétköznapról. A kitöltők fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.  

Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.   

És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. 

A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.   

Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.  

^[1] A kutatás 1174 fő megkérdezésével zajlott 2025. áprilisában az Europion Piackutató mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével (https://europion.hu/). A minta reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

Forrás: NOGUCHI x

Kép: blikk.hu

Jövő keddtől ismét Magyarországon készítenek 360 fokos utcaképeket a Google különleges kamerarendszerrel felszerelt autói – közölte a Google.

A járművek elsősorban Budapesten, valamint városokban és azok környékén, továbbá a vidéki térségek közútjain haladnak majd. A személyes adatok és a magánszféra védelme érdekében a képek közzététele előtt az arcokat és rendszámokat elhomályosítják, hibabejelentésként pedig bárki kérheti további részletek utólagos felismerhetetlenné tételét is.

A Google utcakép-szolgáltatása Magyarországon 2013 óta működik, és azóta többször frissült, hogy minél pontosabban kövesse a környezet változásait. A Street View autóval nem megközelíthető, különleges belföldi helyszíneket is bejárhatóvá tesz virtuálisan.

A szolgáltatás világszerte csaknem 280 milliárd képet készített a világ több mint 100 országában és területén – tették hozzá.

Forrás, képforrás: szabadfold.hu