A megalapozott gyanú szerint a férfi 2025. december 16. napján, 6 óra 17 perckor bement a tatabányai dohányboltba.
A boltban a bolt eladója, a sértett egyedül tartózkodott, majd egy plexi táblát hirtelen, nagy erővel a sértett felé lökött. A plexi darabokra tört és a szilánkjai a sértett felé repültek, továbbá lesodortak egy üveg szeszesitalt, amely eltörött. A férfi ezt követően erélyes és fenyegető hangnemben pénzt követelt a sértettől, aki az erőszakos cselekménytől megijedve a pénztárból 29.000 forint készpénzt átadott a gyanúsítottnak. A férfi ezután a bejárati ajtót nagy erővel megrúgta, és a megszerzett pénzzel távozott.
A gyanúsított az ablak megrongálásával, valamint a szeszesital összetörésével 120.999 forint kárt okozott.
A férfi cselekménye rablás bűntettének, valamint kisebb kárt okozó rongálás vétségének megállapítására alkalmas. A gyanúsított terhére rótt bűncselekmények közül a legsúlyosabb rablás bűntettének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ezért a letartóztatás általános feltétele megállapítható.
A gyanúsított állandó bejelentett munkahellyel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, így erre, valamint a büntetett előéletére, továbbá a terhére rótt bűncselekmények elkövetésének okára és körülményeire figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
A fentiek alapján a bíróság a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célokat a gyanúsított letartóztatásával látta biztosítottnak.
A végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.
Forrás: Tatabányai Törvényszék
Képforrás: Savariaforum.hu
Ellenőrzi a saját munkavállalót képző cégek szochokedvezményeit a NAV. A jogszabálysértők - így például a munkavállalóik számát csak a kedvezmények miatt felduzzasztó, vagy az egy időben több helyen jelen lévő oktatót lejelentő vállalkozások - súlyos szankcióra számíthatnak.
Az állam a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményével támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a lehetséges jövőbeli és jelenlegi munkavállalóik képzésébe invesztálva szakirányú oktatást, illetve duális képzést végeznek. A gazdaság, a vállalkozás és a munkavállalók számára is hasznos jogszabályt azonban egyes vállalkozások súlyosan megsértve, csalárd módon alkalmazzák. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezért kiemelten vizsgálja a képzésekhez kapcsolódó szochokedvezményeket, és szigorúan fellép azokkal szemben, akik visszaélnek a dolgozók oktatását támogató konstrukciók lehetőségeivel.
A tanulóval, hallgatóval szerződő képző intézmények gyakorlatában hibák csak elvétve fordultak elő, de a saját munkavállalójukat képző cégeknél számos szabálytalanságot talált a hivatal. A revizorok az adóellenőrzésekben eddig mintegy 80 millió forintnyi adókülönbözetet és több mint 46 millió forint bírságot állapítottak meg. A kisebb hibát vétő vállalkozásokat nem adóellenőrzés, hanem jogkövetési eljárás keretében vizsgálta a NAV, ilyenkor a revizor gyakorlatilag segít, hiszen a hibát „feltárva” lehetőséget ad a vállalkozásnak az önellenőrzésre. A vizsgált adózók jelentős része élt is a lehetőséggel. Az érintettek – korrigálva a korábbi bevallásukban szereplő összeget – önkéntesen 30 millió forintnyi adót fizettek be az államkasszába.
Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalata alapján azonban az is kijelenthető, hogy gyanús, ha a vállalkozás a képzésben részt vevők létszámát mesterségesen felduzzasztja, vagy ha a képzésért felelős oktató azonos időpontban több helyen is „jelen volt” és „ellátta” oktatói feladatát, vagy ha egy alapvetően nem adminisztratív tevékenységet végző 20 főt foglalkoztató cégnél 10 fő ügyvitelszervezőt képeznek ki. Azt pedig, hogy a valóságban ténylegesen megtörtént-e a jelenléti képzés, kérdésessé teszi, amikor a „résztvevők” ugyan elmondják, hogy hol folyt az oktatás, de a beléptető kapuk adatai ezt nem igazolják. De olyan eset is előfordult, hogy az oktatóként megnevezett személy – aki egyben a képzés résztvevője is volt – nem tudta igazolni, hogy van előírt, megfelelő szakképzettsége. De találtak olyan vállalkozást is az adóellenőrök, amelyet kizárólag az adókedvezmény igénybevétele miatt hoztak létre.
Sokat kockáztat az, aki visszaél a szabályokkal, a NAV-nak ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésére, ami megkönnyíti a kockázatos adózók kiválasztását. Az érintetteket pedig a revizorok adóellenőrzés keretében keresik fel, és súlyos adóügyi szabálysértés esetén nemcsak a feltárt adókülönbözetet kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett akár 200 százalékos adóbírságot is. A szabályokat szándékosan és súlyosan kijátszóknak a büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell.
A szigorú revizori ellenőrzést az a vállalkozás, amelyik nem szabályszerűen számolta el a képzéshez kapcsolódó szochokedvezményét, csak önellenőrzéssel kerülheti el, amit célszerű minél előbb megtenni.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Képforrás: vg.hu
A rendőrség befejezte az eljárást azzal a férfival szemben, aki tavaly februárban magával csalt egy kislányt és erőszakoskodott vele.
Egy kétségbeesett nagymama telefonált a rendőrségre 2025. február 26-án reggel. Elmondta, hogy 10 éves unokája elindult az iskolába, de oda nem érkezett meg. A hozzátartozók ekkor már elkezdték keresni a kislányt, de kérték a rendőrök segítségét is. A Dorogi Rendőrkapitányság azonnal megszervezte a kutatást. A gyermekre végül az édesapja talált rá egy ismeretlen férfi társaságában, aki, amint meglátta az apát, elfutott. Kiderült, hogy az elkövető magával csalta a kislányt, akivel később erőszakoskodott és megpróbálta megölni. A rendelkezésre álló személyleírás alapján a rendőrök azonosították az elkövetőt, a 49 éves B. Sándort, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki és nagy erőkkel megkezdték a hajtóvadászatot ellene. A férfit még aznap délután, Sárisáp határában, egy szántóföldön megtalálták és elfogták a járőrök, majd előállították a rendőrkapitányságra.
Ellene – letartóztatása mellett - szexuális erőszak bűntette és emberölés kísérlet elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás. Az ügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek.
Forrás, képforrás: police.hu
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által benyújtott vádirat alapján a Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletet hozott.
Az ügyészség indítványa alapján a bíróság még az előkészítő ülésen jóváhagyta 13 elkövető és az ügyészség által kötött egyezségeket. A törvényszék a bűnszervezet egyik, egyezséget kötött vezetőjét 4 év 2 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Egy másik elkövetőt 2 év börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 10 millió forint pénzbüntetésre ítélt. Tizennyolc elkövetővel szemben felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést szabott ki, míg 10 személlyel szemben pénzbüntetést.
További huszonkét személlyel, köztük a bűnszervezet másik irányítójával, szemben a bírósági eljárás folytatódik tovább.
A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi társaival 2014. évtől 2022. év közepéig az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség jogosulatlan csökkentését biztosító számlák kiállítása céljából létrehozott és működtetett egy céghálózatot. A színlelt számlázási láncolat segítségével a megrendelő gazdasági társaságok jogosulatlanul csökkentették a keletkezett adófizetési kötelezettségüket. A névleges ügyvezetők által képviselt számlakiállító gazdasági társaságok a számlákat befogadó gazdasági társaságokkal közreműködve olyan számlázási tevékenységet és pénzügyi tranzakciókat végeztek, amellyel azt a látszatot keltették, mintha a társaságok között valós gazdasági események történnének. Az utalási lánc végén a pénzösszegeket készpénzben felvették és visszajuttatták a megrendelő gazdasági társaságokhoz.
A bűnszervezet tevékenysége a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetése során Komárom-Esztergom vármegyei székhelyű gazdasági társaságot is érintett. Az elkövetők tevékenységükkel 3 és fél milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Állam költségvetésének.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség
Képforrás: termalfurdo.hu
Jelentkezzen, ha tudja, hol van Budai Tamás!
A Dorogi Rendőrkapitányság felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást. A rendelkezésre álló adatok szerint egy férfi 2025. december 5-én 23:00 óra körüli időben a Dorog, Rákóczi utcában található üresen álló telep egyik irodaépületében az ott lévő sértettől pénzt követelt, akit egy fahusánggal meg is ütött. A tettes elvette a sértett pénzét, mobiltelefonját, cigarettáját, majd elmenekült.
A jelenlegi információk szerint a bűncselekményt a 24 éves Budai Tamás követte el, ellene elfogatóparancsot adtak ki.
Kérjük, hogy aki a képen látható személy jelenlegi tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, valamint a 112-es központi segélyhívón vagy a 34-517-777-es telefonszámon.