A vádirat szerint a bíróság arra kötelezte a férfit, hogy három kiskorú gyermeke tartására gyermekenként 15.000,-Ft-ot tartásdíjként fizesse meg a gyermeke gondozója, volt felesége részére.

A férfi fizetési kötelezettségének 2023. novemberétől önhibájából nem, vagy csak részben nem tett eleget, az elmulasztott összeg a vádemelésig 915.000,-FT. 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:215. § (1) bekezdése szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a bíróság a férfival szemben tárgyalás nélkül közérdekű munka büntetést szabjon ki.

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség

Képforrás: Beol.hu

A megalapozott gyanú szerint a férfi 2025. december 16. napján, 6 óra 17 perckor bement a tatabányai dohányboltba.

A boltban a bolt eladója, a sértett egyedül tartózkodott, majd egy plexi táblát hirtelen, nagy erővel a sértett felé lökött. A plexi darabokra tört és a szilánkjai a sértett felé repültek, továbbá lesodortak egy üveg szeszesitalt, amely eltörött. A férfi ezt követően erélyes és fenyegető hangnemben pénzt követelt a sértettől, aki az erőszakos cselekménytől megijedve a pénztárból 29.000 forint készpénzt átadott a gyanúsítottnak. A férfi ezután a bejárati ajtót nagy erővel megrúgta, és a megszerzett pénzzel távozott.

A gyanúsított az ablak megrongálásával, valamint a szeszesital összetörésével 120.999 forint kárt okozott.

A férfi cselekménye rablás bűntettének, valamint kisebb kárt okozó rongálás vétségének megállapítására alkalmas. A gyanúsított terhére rótt bűncselekmények közül a legsúlyosabb rablás bűntettének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ezért a letartóztatás általános feltétele megállapítható.

A gyanúsított állandó bejelentett munkahellyel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, így erre, valamint a büntetett előéletére, továbbá a terhére rótt bűncselekmények elkövetésének okára és körülményeire figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A fentiek alapján a bíróság a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célokat a gyanúsított letartóztatásával látta biztosítottnak.

A végzés nem végleges, mivel a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Forrás: Tatabányai Törvényszék

Képforrás: Savariaforum.hu

A férfi tudomást szerzett arról, hogy a budapesti bevásárlóközpontban lévő étteremben pénzhez lehet jutni oly módon, hogy egy bankszámla és bankkártya adataiért cserébe a számlára érkező pénzösszegek 20-30%-át megkapja.

A férfi ezen célból 2024. március 12-én az esztergomi bankfiókban lakossági bankszámlát nyitott, hozzá betéti érintőkártyával.

A férfi a számla megnyitását követő néhány nappal a budapesti bevásárlóközpontban találkozott két „ukrán” férfival, akiknek átadta a bankszámlája adatait és a bankkártyáját. Az ismeretlen személyek ezeket lefényképezték, majd visszaadták a férfinak, aki ekkor 20.000,- Ft-ot kapott az adatokért cserébe. A férfi tisztában volt azzal, hogy az ismeretlen személyek a bankszámláját nem törvényes célokra, bűncselekmények elkövetéséhez fogják használni.

Ezután az ismeretlen elkövetők 2024. március 27. napján a répcelaki sértettet – magukat banki ügyintézőnek kiadva a bankszámlát ért kibertámadást állítva – tévedésbe ejtették és rávették arra, hogy utaljon 1.000.000,- Ft-ot az elkövető által nyitott bankszámlára, amit a sértett meg is tett. Az ismeretlen elkövető még a banki utalás napján egy budapesti bankautomatából a sértett által átutalt pénzt két részletben, készpénzben felvette.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a bankszámlát megnyitó, büntetett előéletű férfit, mint a pénzmosás bűnsegédjét az Esztergomi Járásbíróság börtönbüntetésre, közügyektől eltiltásra, és 20.000,-Ft. összegű vagyonelkobzásra ítélje.

Forrás: KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG

Képforrás: Magyarnemzet.hu

Ellenőrzi a saját munkavállalót képző cégek szochokedvezményeit a NAV. A jogszabálysértők - így például a munkavállalóik számát csak a kedvezmények miatt felduzzasztó, vagy az egy időben több helyen jelen lévő oktatót lejelentő vállalkozások - súlyos szankcióra számíthatnak.

Az állam a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményével támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a lehetséges jövőbeli és jelenlegi munkavállalóik képzésébe invesztálva szakirányú oktatást, illetve duális képzést végeznek. A gazdaság, a vállalkozás és a munkavállalók számára is hasznos jogszabályt azonban egyes vállalkozások súlyosan megsértve, csalárd módon alkalmazzák. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezért kiemelten vizsgálja a képzésekhez kapcsolódó szochokedvezményeket, és szigorúan fellép azokkal szemben, akik visszaélnek a dolgozók oktatását támogató konstrukciók lehetőségeivel.

A tanulóval, hallgatóval szerződő képző intézmények gyakorlatában hibák csak elvétve fordultak elő, de a saját munkavállalójukat képző cégeknél számos szabálytalanságot talált a hivatal. A revizorok az adóellenőrzésekben eddig mintegy 80 millió forintnyi adókülönbözetet és több mint 46 millió forint bírságot állapítottak meg. A kisebb hibát vétő vállalkozásokat nem adóellenőrzés, hanem jogkövetési eljárás keretében vizsgálta a NAV, ilyenkor a revizor gyakorlatilag segít, hiszen a hibát „feltárva” lehetőséget ad a vállalkozásnak az önellenőrzésre. A vizsgált adózók jelentős része élt is a lehetőséggel. Az érintettek – korrigálva a korábbi bevallásukban szereplő összeget – önkéntesen 30 millió forintnyi adót fizettek be az államkasszába.

Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalata alapján azonban az is kijelenthető, hogy gyanús, ha a vállalkozás a képzésben részt vevők létszámát mesterségesen felduzzasztja, vagy ha a képzésért felelős oktató azonos időpontban több helyen is „jelen volt” és „ellátta” oktatói feladatát, vagy ha egy alapvetően nem adminisztratív tevékenységet végző 20 főt foglalkoztató cégnél 10 fő ügyvitelszervezőt képeznek ki. Azt pedig, hogy a valóságban ténylegesen megtörtént-e a jelenléti képzés, kérdésessé teszi, amikor a „résztvevők” ugyan elmondják, hogy hol folyt az oktatás, de a beléptető kapuk adatai ezt nem igazolják. De olyan eset is előfordult, hogy az oktatóként megnevezett személy – aki egyben a képzés résztvevője is volt – nem tudta igazolni, hogy van előírt, megfelelő szakképzettsége.  De találtak olyan vállalkozást is az adóellenőrök, amelyet kizárólag az adókedvezmény igénybevétele miatt hoztak létre. 

Sokat kockáztat az, aki visszaél a szabályokkal, a NAV-nak ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésére, ami megkönnyíti a kockázatos adózók kiválasztását. Az érintetteket pedig a revizorok adóellenőrzés keretében keresik fel, és súlyos adóügyi szabálysértés esetén nemcsak a feltárt adókülönbözetet kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett akár 200 százalékos adóbírságot is.  A szabályokat szándékosan és súlyosan kijátszóknak a büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell.

A szigorú revizori ellenőrzést az a vállalkozás, amelyik nem szabályszerűen számolta el a képzéshez kapcsolódó szochokedvezményét, csak önellenőrzéssel kerülheti el, amit célszerű minél előbb megtenni.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Képforrás: vg.hu