Többéves kitartó munka és széles körű társadalmi összefogás ért célba 2026. szeptember 25-én, pénteken Csolnokon, ahol ünnepélyes keretek között adták át a kívül-belül újjászületett Ghimessy állomást. A térség bányászati múltja előtt tisztelgő rekonstrukció Laub Dominik ötlete nyomán, a helyi önkormányzat felkarolásával, valamint számos szakember, vállalkozás és önkéntes áldozatos segítségével valósulhatott meg.

Egy föld alól előbukkant emlék indította el a folyamatot

A különleges projekt története évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Laub Dominik elkezdte felkutatni az egykori homokvasút mára nagyrészt eltűnt nyomvonalát és műtárgyait. Bár a pálya elbontása és a tájrendezés után alig maradtak látható nyomok, egyik bejárása során felfigyelt a Ghimessy állomás mélyen a föld alatt rejtőző alapjának egy darabjára.

A felfedezést tett követte: Dominik kiásta a maradványokat, amelyekről kiderült, hogy épségben vészelték át az évtizedeket. A feltárásról egy akkoriban alakuló közösségi csoportban is hírt adott, a tagok lelkesítő visszajelzései pedig hamarosan egy sokkal nagyobb terv, a teljes újjáépítés gondolatát érlelték meg benne – ahogy az ünnepségen visszatekintve megjegyezte: „ekkor már sínen voltunk”. Beszédében háláját fejezte ki Csolnok polgármesterének a szervezőmunkáért, megköszönte minden támogató hozzájárulását, és tisztelettel adózott a homokvasút egykori dolgozóinak is, akik kemény fizikai munkával tartották fenn az üzemet.

A tervasztaltól a megvalósulásig

Kolonics Péterné polgármester ünnepi beszédében kiemelte, hogy a csolnokiak emlékezetében a mai napig élénken él a homokvasút. Mivel édesapja révén személyes kötődése is van ehhez az örökséghez, Laub Dominik megkeresésére habozás nélkül az ügy mellé állt.

A képviselő-testület és az önkormányzat támogatásával elsőként a jogi és szakmai hátteret teremtették meg: módosították a helyi rendezési tervet, majd lezajlott a tervezési és engedélyezési folyamat. Az építési engedély még 2022 novemberében érkezett meg az önkormányzati területen fekvő romokra, amelyekből addigra csupán az alap és a padlóbeton maradt meg. A korhű helyreállítás terveit Hampl Róbert János okleveles építészmérnök készítette el a helyszíni felmérések, valamint archív fotók és korabeli rajzok alapján. A cél az eredeti állapot pontos megidézése volt, vakolt téglafalakkal, korhű tetőszerkezettel és az eredetivel megegyező méretű nyílászárókkal. A munkálatok előrehaladását egy évvel később az a 35 fős túrázó csoport is megtekinthette, amely az Országos Könyvtári Napok alkalmával járta végig a régi vasúti nyomvonalat.

Pilisi homok a bányák szolgálatában: az állomás múltja

A polgármester – Posch Győző helytörténeti kutatásaira támaszkodva – felidézte a létesítmény és névadója történetét is. Az első, 3,4 kilométeres szakaszával 1922-ben megindult, majd fokozatosan bővülő homokvasút kulcsszerepet játszott a környékbeli szénbányászatban: a kitermelt homokot szállították vele a bányajáratok fejtési üregeinek tömedékeléséhez (feltöltéséhez).

A most újjáépült őrház 1935-ben még Ligethegy néven nyílt meg, és csak később vette fel Ghimessy Lajos okleveles bányamérnök és bányafelügyelő nevét, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a homokszállítás modernizálásában, valamint a dorogi szénmedence egységes térképi felmérésében. Maga az állomás egy kitérővágánnyal rendelkezett, ahol a szembejövő szerelvények elkerülhették egymást, az épület pedig a váltókezelőknek nyújtott menedéket, akik a sátorkői forgalmista utasításait követve irányították a szerelvények haladását.

Egy egész közösség építette újjá

Az átadón hangsúlyozták: az épület újjászületése igazi csapatmunka volt, amelyben a helyiek, a szakemberek és a cégek egyaránt kivették a részüket. Kolonics Péterné név szerint is köszönetet mondott a közreműködőknek:

• Tervezés, szervezés és kivitelezés: Hampl Róbert a tervezési és engedélyezési feladatokat, Kubina Attila a földmunkákat, míg Hartyán Csaba és Juhász András a szervezést és a kapcsolatépítést segítette. A falakat Hargitai Zoltán húzta fel, a tetőszerkezet és a héjazat Hartyán Norbert munkáját dicséri, a nyílászárókat pedig Tóth György készítette el felajánlásként, térítésmentesen. A vakolást és a színezést a Gabroplus Kft. és Gacsai Bálint támogatásával Húsvéti János és csapata végezte, míg a zsákos építőanyagokat Mocsnik Imre közbenjárására a Baumit Kft. biztosította.

• Közösségi felajánlások és tereprendezés: A polgármester felhívására számos csolnoki lakos ajánlott fel téglákat, Dominik és édesanyja pedig az egykori mérlegház bontásából mentett meg építőanyagot, amelyet maguk tisztítottak meg, miközben fáradhatatlanul dolgoztak a helyszínen. A szállításban az önkormányzat platós kisteherautója nyújtott rendszeres segítséget. Az épületen elhelyezett táblával Urbanics János, a márványtábla költségeinek támogatásával pedig a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány járult hozzá az emlékhelyhez. A környező pihenőhely kialakításához a Pilisi Parkerdő Zrt. adott faanyagot, amelyből – Nyirák Norbi előkészítő földmunkái után – Serfőző István készített asztalt és padot.

„Egy fiatalember mert nagyot álmodni, sok ilyen fiatalembert kívánok közösségeinknek” – méltatta Laub Dominik elhivatottságát Csolnok polgármestere.

Élő hagyomány a jövő generációinak

Az avatóünnepségen Mráz László korabeli térképeket ajándékozott az ötletgazdának, be is mutatva a dokumentumokat a jelenlévőknek.

Ahogy az eseményen elhangzott, az újjáépített Ghimessy állomás szervesen illeszkedik abba az örökségvédelmi munkába, amelyet a 2020-ban életre hívott Dorogi Homokvasúti Baráti Kör, a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület keretében működő Bányászkör, valamint a Homokvasút Dorog térségében című könyv szerzői – Molnár Márk, Posch Győző Viktor és Szécsey István – végeznek. Ezt a sort gazdagítják Hartyán Csaba népszerű helytörténeti túrái is.

A csolnoki állomásépület megmentése nemcsak az ipartörténeti múlt és a bányászok munkája előtt állít méltó emléket, hanem fényes bizonyítéka annak is, hogy egyetlen ember elszántsága – ha nyitott önkormányzatra és segítőkész közösségre talál – maradandó értéket képes teremteni az utókornak.

Forrás: Csolnok Község Önkormányzatának Facebook-oldala, dorogimedence.hu

Súlyos betegség ütötte fel a fejét Komárom-Esztergom megyében. Csonttörő vírusos beteget azonosítottak, kiderült, hogy fertőződhetett meg.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb járványügyi jelentéséből kiderül, hogy csonttörő vírussal diagnosztizáltak beteget Komárom-Esztergom megyében. A férfinél vírusos-haemorrhagiás láz megbetegedését jelentették.

Csonttörő vírus Komárom-Esztergomban

A 35. heti járványügyi jelentésben számolt be arról, hogy egy 47 éves férfinél Dengue-vírust igazoltak. Ahogy arról a népegészségügyi központ ír, a férfi a betegség inkubációs idejében a beteg Indiában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést. A vérzéses csonttörő láz nem előszőr üti fel a fejét Magyarországon, nyáron már több személynél is azonosították a Dengue-lázat. 

A Dengue-láz tünetei

Fertőzött szúnyogok csípésével lehet elkapni a betegséget. Csípést követően 3-10 nap elteltével jelentkeznek a tünetek. 

• Hirtelen magas láz, amely a 40 fokot is elérheti
• Intenzív fejfájás, szemgolyó mögötti (retroorbitális) fájdalom, valamint nagyon erős izom-, ízületi és csontfájdalom
• A lázas kezdet után 2-5 nappal apró kiütések jelennek meg először a törzsön, majd a végtagokon
•  Émelygés, hányinger, hányás, gyengeség, étvágytalanság és megnagyobbodott nyirokcsomó

Forrás: kemma.hu,

Fotó: Shutterstock/Illusztráció

Újabb fontos fejlemény érkezett a júliusi tatabányai lakástűz után: közelebb került a súlyosan megrongálódott Sárberki lakás helyreállítása. A tulajdonos már megkapta a biztosító előlegét, így rendelkezésre áll a munkálatok megkezdéséhez szükséges kezdő összeg. A folyamat azonban még nem ért véget, egy-két árajánlatra és a tűzvizsgálat lezárására továbbra is várni kell.

A július végi tatabányai lakástűz után hosszú és nehéz időszak kezdődött az érintett család számára. A Sárberki lakásban keletkezett tűz miatt az otthon súlyosan megrongálódott, a károk helyreállítása pedig azóta is folyamatos ügyintézést igényel. Most azonban újabb, biztató fejlemény érkezett: a biztosító már előleget fizetett, így végre közelebb kerülhet a tényleges helyreállítás kezdete - számolt be közösségi oldalán Szabó Zsuzsanna, tatabányai önkormányzati képviselő.

Már csak néhány fontos lépés van hátra a tatabányai lakástűz utáni felújításhoz

Az önkormányzati képviselő beszámolója szerint a tulajdonostól kapott legfrissebb információk szerint a helyreállítás előkészítése jól halad. Jelenleg már csak egy-két további árajánlatra, valamint a tűzvizsgálat lezárására várnak. Ezekre azért van szükség, hogy minden szükséges dokumentumot be tudjanak nyújtani a biztosítóhoz. Az eddig rendelkezésre álló iratokat és dokumentumokat már elküldték, így az ügyintézés folyamatosan halad.

A biztosítótól már megérkezett az előleg

A legfontosabb előrelépés, hogy pénteken a biztosítótól előleg is érkezett. Ez azért jelent komoly segítséget, mert így már rendelkezésre áll az a kezdő összeg, amely lehetővé teszi a helyreállítási munkálatok megkezdését. A teljes folyamat természetesen még időt vesz igénybe, hiszen a károk felmérése, az árajánlatok, a tűzvizsgálat és a biztosítási ügyintézés lezárása is szükséges ahhoz, hogy az otthon teljes egészében helyreállhasson.

Így történt a sárberki lakástűz

Korábban a Kemma.hu is beszámolt a hírről, miszerint a tatabányai Sárberki lakótelepen július 25-én hajnalban ütött ki tűz egy tízemeletes társasház hetedik emeleti lakásában. A tűz miatt az egész lépcsőházat ki kellett üríteni, összesen 23 embert evakuáltak, három lakót pedig elzárkóztattak. A helyszínen a tűzoltók és a katasztrófavédelem munkatársai dolgoztak.

A korábbi beszámolók szerint a tűz egy lakás nagyszobájában keletkezett, majd a füst az egész otthont beterítette. A lakásban két macskát és egy kutyát is találtak. Egy lakó elmondása alapján a tűz feltételezett oka az lehetett, hogy az egyik macska valamilyen módon bekapcsolta a főzőlapot, ezt azonban érdemes továbbra is a vizsgálat eredményéhez kötni.

A tűz olyan súlyos károkat okozott, hogy az érintett otthon gyakorlatilag lakhatatlanná vált. A korábbi cikk frissítése már arról számolt be, hogy a két fiatal otthona szinte teljesen megsemmisült, miközben ők és háziállataik szerencsére épségben megúszták a történteket.

Fotó, forrás: kemma.hu

A 28. Csolnoki Falunapok keretében adták át a település egyik rangos elismerését, a Csolnokért Díjat. A kitüntetést idén Schmidt István, a falu fotográfusa vehette át.

A falunapok szombati programjának részeként július 18-án, 16.30 órakor a Fódi János Művelődési Ház nagytermében nyitották meg a „Csolnokon alkotnak” című kiállítást, amelyen helyi alkotók munkáit mutatták be.

A tárlat megnyitóját követően a résztvevők zenés felvonulással indultak a Rákóczi térről a Szent János Parkba. A menetben a Dimenzió Mazsorett Csoport is közreműködött, zenei kíséretről pedig a Csolnoki Fúvószenekar gondoskodott.

A parkban előbb az ifjúsági fúvószenekar adott hangversenyt, majd a mazsorettcsoport bemutatója következett. A Csolnoki Fúvószenekar koncertje közben tartották meg a falunapok ünnepélyes megnyitóját és a Csolnokért Díj átadását.

A képviselő-testület elismerését Kolonics Péterné polgármester adta át Schmidt Istvánnak, a település fotográfusának. A díjazottnak dr. Szerencsés Gergely, a Komárom-Esztergom Vármegyei Közgyűlés alelnöke is gratulált, aki köszöntötte a csolnokiakat és a helyi alkotó tehetségeket.

A július 17. és 19. között megrendezett 28. Csolnoki Falunapok három napon keresztül koncertekkel, családi programokkal, főzőversennyel, valamint hagyományőrző és nemzetiségi műsorokkal várták a helyieket és a településre érkező vendégeket.

Fotók: Csolnok Község hivatalos oldala, dorogimedence.hu