December 31-én, Szilveszter napján ünnepi szentmise keretében tartják meg az év végi hálaadást a Bazilikában. Az esemény csúcspontja a hagyományos Te Deum (Téged, Isten, dicsérünk) himnusz eléneklése lesz, amellyel a hívők megköszönik az év során kapott lelki és testi ajándékokat.

A mise során nemcsak az egyéni sorsokért, hanem városunk és az ország békéjéért is imádkoznak. Az esztergomi egyházközség minden érdeklődőt vár, függetlenül attól, hogy rendszeres templombajáró-e valaki, hiszen az év végi csendesség és spirituális visszatekintés mindenki számára lehetőséget ad a belső megnyugvásra a szilveszteri forgatag előtt.

Képforrás: origo.hu

Ahogy közeledünk az év utolsó napjához, Esztergom és környékének forgalmasabb pontjain is megjelennek a jól ismert konténerek: december 28-án megkezdődik a pirotechnikai eszközök legális árusítása. De mit szabad és mit tilos? Hogyan vigyázzunk magunkra és kedvenceinkre? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Bár az év nagy részében szigorúan tilos a magáncélú tűzijátékozás, a szilveszteri időszak kivételt képez. Azonban nem árt tisztában lenni a kategóriákkal, mert a felelőtlen használat komoly bírságot – vagy ami rosszabb, balesetet – vonhat maga után.

Mikor és mit vásárolhatunk?

Magyarországon a pirotechnikai eszközöket kategóriákba sorolják:

1. 1. kategória (P1): Már 14 éves kortól megvásárolhatóak (pl. tortatűzijáték, pattogók). Ezek egész évben használhatóak.

2. 2. kategória (P2): 16 éves kortól elérhetőek (kisebb rakéták, telepek). Szintén használhatóak egész évben magánterületen.

3. 3. kategória (P3): Ez a klasszikus szilveszteri kategória. Csak december 28. és 31. között vásárolható meg felnőttek számára! Használni pedig kizárólag december 31-én 18:00-tól január 1-jén reggel 06:00-ig szabad.

Fontos: A fel nem használt, 3. kategóriás termékeket január 5-ig vissza kell vinni a forgalmazónak. Pénzt nem adnak vissza érte, de kötelesek térítésmentesen visszavenni és szakszerűen megsemmisíteni.

Biztonság mindenekelőtt

A katasztrófavédelem minden évben kéri a lakosságot: ne vásároljanak „csomagtartóból”, piacon vagy ellenőrizetlen forrásból! A legális árusítóhelyeken bevizsgált, magyar nyelvű használati utasítással ellátott termékeket kapunk.

• Soha ne irányítsuk emberekre, állatokra vagy épületekre a rakétákat!

• A telepeket stabil, sík talajra helyezzük, és rögzítsük, hogy ne dőlhessenek fel működés közben.

• Ha egy eszköz nem sült el, ne menjünk oda hozzá azonnal! Várjunk legalább 15-20 percet, majd áztassuk be egy vödör vízbe.

Gondoljunk a négylábúakra is!

A szilveszteri zaj a kutyák és macskák számára sokszor sokkos állapotot okoz. Kérjük a környékbeli gazdikat, hogy:

• Ma és a következő napokban ellenőrizzék a kerítést és a mikrochip adatokat!

• Szilveszter este vigyék be az állatokat zárt, biztonságos helyre.

• Sétáltatáskor használjanak dupla pórázt vagy hámot.

Hol találunk árusítóhelyeket a térségben?

Esztergomban és Dorogon a megszokott helyszíneken – általában a nagyobb áruházak (Tesco, Aldi, Lidl, Praktiker) parkolóiban – már holnap reggeltől kereshetik a szakértő eladókat, akik tanácsot is adnak a megfelelő eszköz kiválasztásához.

kèpforrás: police.hu

 A hagyomány nem törik meg: 2026 első napján ismét próbára tehetik szervezetüket a hidegvízi úszás szerelmesei. Az esztergomi Duna-parton (szokásosan a Prímás-szigeti részen) gyülekeznek majd azok a helyi „jegesmedvék”, akik szerint nincs is jobb módja az évkezdésnek, mint egy frissítő merülés a pár fokos folyóban.

Az esemény célja idén is a közösségépítés és az egészséges életmód népszerűsítése. A szervezők hangsúlyozzák: a jeges csobbanás csak megfelelően felkészült szervezetnek ajánlott, így a nézelődőknek inkább a forró teát és a vastag kabátot javasolják. A bátrak pontban délben vetik magukat a habokba, remélve, hogy a fagyos víz minden tavalyi gondot „lemos” róluk.

Jöjjön el Ön is január 1-jén 12:00-kor a Duna-partra, és szurkoljunk együtt a város legbátrabb úszóinak!

Képforrás: kemma.hu

1944. december 26-án, Karácsony másnapján dördült el az a robbanás, amely évtizedekre meghatározta Esztergom és Párkány látképét, valamint az itt élő közösségek sorsát. Ma emlékezünk a Mária Valéria híd felrobbantásának évfordulójára.

A második világháború borzalmai 1944 végén érték el közvetlenül városunkat. A visszavonuló német csapatok stratégiai okokból – a szovjet előrenyomulást lassítandó – sorra pusztították el a Duna hídjait. December 26-án, miközben a családok az ünnepi asztal mellett ültek, a levegőbe repült a három középső hídnyílás. A híd nemcsak vas és acél szerkezet volt: egy csapásra szakadt meg a fizikai kapcsolat családtagok, barátok és az évezredes történelmi szomszédság között.

A „Csonka híd” évtizedei

A pusztítás után következett a térség történetének egyik legfájdalmasabb időszaka. A „Csonka híd” mementóként állt a Duna felett több mint fél évszázadon keresztül. Bár a technológia és az igény megvolt az újjáépítésre, a politikai akarat hiánya miatt 57 évig kellett várni arra, hogy a két part újra kezet foghasson. Ez idő alatt csak a komp maradt, ami sokszor az időjárás kiszolgáltatottja volt.

Az újjászületés szimbóluma

A fordulatot az 1990-es évek vége hozta el, amikor végre megállapodás született az újjáépítésről. 2001. október 11-én a híd újra megnyílt, és azóta is Európa egyik legszebb szimbólumaként hirdeti: az összetartozás erősebb a rombolásnál.

Önnek mi a története?

Szinte minden esztergomi és párkányi családban él egy történet a híddal kapcsolatban. Van, aki még emlékszik a kompátkelések hangulatára, másoknak a 2001-es átadó ünnepség maradt örök emlék, és vannak, akiknek a nagyszülei meséltek a robbanás napjáról.  

kèpforrás: Esztergom anno Facebook oldala