rna ado 1 szazalek

Országos

Országos szinten a magyar munkavállalók háromnegyede támogatja a home office-t, attól függetlenül, hogy ez saját munkájukat tekintve egyáltalán kivitelezhető-e. Azonban az otthoni munkavégzés lehetősége sokaknak nem adatik meg: 57%-nak minden alkalommal be kell járni dolgozni az erre kijelölt helyre. Ennek oka sokszor vezetői korlátozás, hiszen saját megítélésük szerint a munkájukat részben vagy teljes egészben otthonról is el tudnák végezni, mégsem engedélyezik ezt számukra. A jövőre való kilátások kapcsán a dolgozók negyede borúlátó: a home office lehetőségének szűkülésére számít.

Bár a magyar dolgozók túlnyomó többsége (76%) támogatja a távoli/otthoni munkavégzést és mindössze 15% azok aránya, akik kifejezetten ellenzik azt, az erre vonatkozó munkahelyi szabályok többnyire nem a munkavállalók döntésén múlnak. Jelenleg tízből hat embernek csak a kijelölt munkahelyéről van lehetősége dolgozni, pedig közülük sokan saját megítélésük szerint többnyire (29%), vagy akár teljesen (27%) el tudnák végezni a munkájukat otthonról is – mutat rá a Profession.hu 1000 fő megkérdezésével készített országosan reprezentatív kutatása.

Ahol nincsen home office lehetőség

Sok esetben a munka természete miatt nem is lehet távoli munkavégzésről beszélni, hiszen a mindennapi feladatok egy konkrét helyhez kötik az illetőt, többségük például olyan fizikai munkát végez (58%) mint az áruszállítás, vagy a bolti értékesítés, de szellemi munkakörben is sok olyan alkalmazott van (27%), akiknek minden alkalommal be kell járniuk egy adott helyre, hogy el tudják látni a feladataikat. Ez utóbbi az országos átlagnál gyakoribb az államigazgatásban (74%) és az állami oktatásban dolgozók (77%) körében.

Velük ellentétben azonban vannak, akiknél elvileg kivitelezhető lenne a távoli munkavégzés: 56%-uk legalábbis úgy gondolja, hogy részben vagy teljesen el tudná látni a munkáját otthonról is, mégsincs rá lehetősége.

Ahol elérhető a home office

Ahol alapvetően számolhatnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéssel, ott a legtöbb esetben (21%) ez heti 5 munkanapra vonatkozik (amely arány tavaly óta 11%-ot csökkent).

A home office-ból is dolgozó emberek körében a legelterjedtebb (45%) megoldás az, hogy váltogatják munkavégzésük helyét: bizonyos napokon otthonról, míg másokon az erre kijelölt helyről dolgoznak (2023-ban ez 51% volt). Közel ilyen gyakori (44%), hogy a kollégák egy része kizárólag távolról dolgozik, míg a többiek minden nap bejárnak (2023-ban 35% volt). Ebből kirajzolódik, hogy több munkaadónál is áttértek a személyekre szabott távmunkalehetőségről a cég egészét értintő, de előre kijelölt munkanapokat meghatározó hibrid rendszerre.

Milyen munkarendet szeretnének a munkavállalók?

Egy év alatt csökkent azoknak az aránya, akik a mindennapi kötelező bejárást üdvözölnék, a többség (46%) pedig időszakosan rendelné el a home office és a munkahelyre való bejárás váltakozását, de vannak (14%) akik arra vágynak, hogy a kollégák közül senkinek se kelljen bejárni munkavégzés miatt egy adott helyre.

Felmértük a jelenleg home office-ban is dolgozó munkavállalók várakozásait is, akik többsége (58%) arra számít, hogy a közeljövőben változatlan marad a home office-ra vonatkozó szabályozás a munkahelyén. Negyedük (26%) azonban borúlátóbb, és arra készül, hogy hamarosan csökkenni fog azon munkanapok száma, amit most otthonról is ledolgozhat, míg 15% optimistán áll a kérdéshez és úgy kalkulál, hogy nagyobb szabadsága lesz a munkavégzés helyszínének megválasztásában” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A munkavállalók közel harmada szeretne legalább 1-2 napot, 44%-uk pedig inkább 3-5 napot távmunkában tölteni. Velük ellentétben 27% maradna a hagyományos, munkahelyen történő munkavégzésnél egész héten.

***

Kutatásról: 1000 fős, a 18-65 éves magyar online lakosság körében végzett, nemre, korra, végzettségre és lakhóhelyre reprezentatív minta alapján készült, 2024.04.26-05.08. között.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat!

A vízimadarak életmódja és túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük velük ellentétben káros, mert például:

  • a hosszú ideje (hónapok, évek óta) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék" diéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség);
  • szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást (eutrofizáció);
  • a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen őszi elvonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen);
  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt;
  • önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
  • rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
  • a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.

Gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat (részletek >>).

Az MME a lakosság tájékoztatása, a strandokat, sétányokat üzemeltető önkormányzatok és a madarak segítése érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről (letöltés >>).

 

Forrás: MME

 

A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt a magyar miniszterelnökkel.

Az Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón a főtitkár elmondta: a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében.
    Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a csúcson hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is vállalnak a katonai támogatásra, mert értékelése szerint ez biztosít majd kiszámíthatóságot és megbízhatóságot Ukrajna számára.
    Ugyanakkor jelezte: a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja.
    Hozzátette: örül annak, hogy az Orbán Viktorral folytatott tárgyaláson sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől. Magyar személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak erre - erősítette meg.
    Kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg hangsúlyozta: nem NATO kötelezettség, hogy minden műveletben, tevékenységben részt kell venni, mindaddig, ameddig minden, a washingtoni szerződésben kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek, amúgy egy tagország megfelel.
    Hangsúlyozta azt is: Orbán Viktor biztosította arról, hogy Magyarország továbbra is megfelel minden vállalt kötelezettségének. Jens Stoltenberg azt mondta, Magyarország mindig nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Egyúttal nagyra értékelte a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország elkötelezett és lojális NATO-szövetséges marad.
    Elmondta: Magyarország vezeti a NATO egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportját, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, beleértve a többnemzetiségű hadosztályközpontot, ezen túlmenően támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, katonákkal vesz részt Koszovóban az ottani KFOR békefenntartó műveletben. Kiemelte azt is, hogy "az oroszok brutális agressziós háborújának kezdete óta" Magyarország folyamatosan menedéket ad az ukrán menekülteknek, és segített a sebesült katonák rehabilitációjában is.
    Megerősítette, hogy mindez hozzájárul a közös biztonsághoz.

Forrás. MTI.hu

 Magyarország az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

 Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.
    Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország.
    Közölte, Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát, Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is.
    Hozzátette: Magyarország NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé.
    Orbán Viktor elmondta, Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja.
    A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
    Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.
    Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa - fogalmazott.
    Elmondta, Magyarország a szerdai tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések.
    Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet.
    Emlékeztetett, a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy Magyarország a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt - közölte.
    Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.
    Elmondta, Magyarország az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.
    Orbán Viktor közölte, a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet.
    Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára - mondta.
    Hozzátette: mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt, nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkárral, a végén azonban korrekt megállapodás született.

Forrás: MTI.hu 

Az európai polgárok döntő többsége támogatja a természet helyreállításáról szóló európai uniós javaslatot azokban a tagállamokban, amelyek kormányai nem álltak a rendelkezés elfogadása mögé - derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet az európai környezetvédő szervezetek publikáltak. Ezzel egyidőben tizenegy uniós tagország környezetvédelmi miniszterei levélben fordultak kollégáikhoz, sürgetve a jogszabály elfogadását.

A természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály biztosíthatná, hogy a súlyosan leromlott élőhelyek helyreállításával fékezzük a biológiai sokféleség elvesztését és a klímaváltozást. A kétéves vita után kialakított kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament elfogadta, de - mivel a jogszabályt nem támogató Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország, Olaszország, Lengyelország és Svédország után márciusban Magyarország nagy meglepetésre visszavonta az addigi támogató véleményét - a javaslat elvesztette az Európai Tanácsban szükséges minősített többséget.

A jogszabályt nem támogató tagállamok polgárai nem értenek egyet a döntéshozóikkal. Ez derült ki egy Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végzett felmérésből, amely szerint négyből három állampolgár támogatja a jogszabályt.  

A most készült reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tervezetet nem támogató országok lakosságának túlnyomó többsége szerint a biológiai sokféleség csökkenése negatív hatással van az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra, és ezt a problémát sürgősen, az ökoszisztémák helyreállításával kell megoldani. 

A természet helyreállításáról szóló jogszabálytervezet Olaszországban kapta a legnagyobb társadalmi megerősítést, ahol a polgárok 85%-a támogatta, ezt követi Magyarország 83%-kal, majd Lengyelország 72%-kal. A megkérdezettek mindössze 6%-a nem értett egyet a törvény elfogadásával. A felmérés teljes eredménye itt olvasható.  

A BirdLife Europe, a ClientEarth, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyes tagállamok figyelmen kívül hagyják az állampolgárok természet iránti aggodalmát. Annak ellenére, hogy a holland, finn, magyar, olasz, lengyel és svéd lakosság 75%-a támogatja a tervezetet, kormányaik továbbra is megtagadják tőlük a természet helyreállításának hasznait, beleértve a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni védelmet, az egészséges élethez szükséges környezeti állapotot és testi-lelki jóllétet, valamint a hosszú távú gazdasági előnyöket. Ezek a számok alátámasztják, hogy mennyire fontos, hogy az EU elfogadja a javaslatot. Senki sem nyer, ha a természeti környezetünk elpusztul, miközben mindenkinek jó, ha hagyjuk, hogy a természet megerősödjön." 

Néhány hónapja hasonló felméréseket végeztek Ausztriában és Belgiumban is, ahol hasonló magas százalékban álltak ki a természet helyreállításával kapcsolatos célok mellett a megkérdezett állampolgárok.

Az eredmények egybecsengenek az Európai Unió tizenegy környezetvédelmi miniszterének kérésével, melyben arra ösztönzik miniszter kollégáikat, hogy a közösen vállalt kötelezettségeiknek megfelelve lépjenek fel felelős vezetőként és a június 17-i környezetvédelmi tanácsülésen fogadják el a jogszabályt. 

A természet-helyreállítási törvény elfogadása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország márciusban levelet írt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek. Kérésükre egyelőre nem kaptak választ.

A hír az MME honlapján a magyarországi eredményekkel >>

Cikk ajánló

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”....

A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei a tatai Öreg-tó körül...

Kérjük, jelentkezzen, ha látja a Tatáról eltűnt nőt! A Tatai Rendőrkapitányság 11050-157/47/2025....

Hirdetés

netfone 2024 11

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 140-06-03, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.