Országos
Nyugdíjemelés, 13. és 14. havi nyugdíj: ezek a változások jönnek 2026-ban
A jövő év több ponton is pozitív változásokat hoz a magyar nyugdíjrendszerben, amelyek sokakat közvetlenül érintenek. Az ellátások mértéke, a pluszjuttatások időzítése és a jogosultsági feltételek is olyan elemek, amelyekre érdemes előre felkészülni. A novemberi nyugdíjkorrekció után a nyugdíjemelés 2026-ban már januárban életbe lép, emellett pedig februárban a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét is megkapják a jogosultak. Összefoglaltuk közérthetően, kinek mi jár, és milyen feltételekkel.
A kormány döntése értelmében, amely a Magyar Közlönyben is megjelent, a nyugdíjakat 2026. január 1-től 3,6 százalékkal emelik. Ha azonban 2026-ban az infláció – akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján – ennél magasabb lenne, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyszeri kompenzációra kerülhet sor. Erre már idén is volt példa, amikor novemberben 1,6 százalékos pótlólagos emelést kaptak az érintettek.
Februárban jön a 13. havi nyugdíj – és a 14. havi első része
A további jó hír az, hogy 2026 februárjában több extra juttatás is érkezik még a nyugdíjasok számára. E szerint jön:
- a 13. havi nyugdíj, amely a februári (januárban már megemelt) nyugdíjjal megegyező összegű,
- valamint a 14. havi nyugdíj első részlete, amely a februári nyugdíj 25 százalékának felel meg. Ezeket a februári nyugdíjjal együtt utalják.
Ki jogosult ezekre az extra kifizetésekre?
A feltételek a következők:
- jogosult az, aki 2025-ben legalább egy napig már nyugdíjas volt,
- és 2026 februárjában is nyugdíjban részesül.
Ez azt jelenti, hogy aki legkésőbb 2025. december 31-ig nyugdíjba vonult, és 2026 februárjában is nyugdíjas, megkapja a februári plusz juttatásokat.
Forrás, képforrás: kemma.hu, 24.hu
Januártól a 40 év alatti kétgyerekes anyák is csatlakoznak az szja-mentességhez
A családokat támogató adókedvezmények sora tovább bővül, 2026. január 1-jén indul a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák szja-mentessége. Nyilatkozni is egyszerűbb lesz: a kedvezményt nem kell évente kérni, és egyszerre lehet nyilatkozni az „anyakedvezményről[1]”, valamint a családi adókedvezményről is.
A kétgyermekes anyák lépcsőzetesen szereznek jogosultságot az szja-mentességre, 2026. január 1-jétől a 40 év alatti, 2027-től az 50 év alatti, 2028-től az 60 év alatti, 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya megkapja az élethosszig tartó szja-mentességet a munkával szerzett jövedelmei után. Most januárban tehát elsőként azok kérhetik a kedvezmény érvényesítését, akik 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be.
A kedvezmény igénybevételéhez január első napjaitól elérhető az adóelőleg-nyilatkozat, amit legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet beadni, de papíron is leadható a munkáltatónál, kifizetőnél. Újdonság, hogy aki a kétgyerekes kedvezményre és a családi adó- vagy járulékkedvezményre is jogosult, összevont adóelőleg-nyilatkozatot is leadhat a munkáltatója, rendszeres bevételt juttató kifizetője részére, amelyben mindhárom kedvezmény figyelembevételét kérheti.
Az összevont nyilatkozat anyakedvezményre vonatkozó részét a munkáltató, kifizető folytatólagos nyilatkozatnak tekinti, és a kedvezményt folyamatosan érvényesíti mindaddig, amíg az édesanya új nyilatkozatot nem ad le. Nem tartozik ide az az eset, amikor az édesanya munkahelyet vált, akkor ugyanis természetesen új nyilatkozatot kell leadni.
Az adómentesség első alkalommal a 2025. december 31. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. napját követő időszakra elszámolt, kedvezményalapot képező jövedelmekre érvényesíthető, tehát a februárban esedékes, januárra kapott fizetés már adómentesen érkezik.
A családoknak járó kedvezményekről minden fontos információ megtalálható a NAV honlapján.
Forrás: NAV
Képforrás: Perfekt-Blog.hu
Tabuk és társadalmi nyomás – így látják saját egészségüket a nők a Richter Gedeon nemzetközi kutatása szerint
A szexualitástól a menopauzáig: 12 000 résztvevő válasza alapján
A nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat. Ezek nagy részét mégis elhallgatás övezi: sokan nem beszélnek róluk, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez. A női egészség a Richter Gedeon Nyrt. kiemelt üzletága. A vállalat célja, hogy ezen a területen Európa vezető gyógyszergyártójává váljon, és eredeti kutatási programjaival olyan, ma még korlátozottan kezelt betegségekben is előrelépést érjen el, mint az endometriózis vagy a policisztás ovárium szindróma. Erre a szakmai felelősségre reflektál a Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című nemzetközi kutatása.
A hat európai országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – összesen 12 000 nő részvételével készült reprezentatív, tudományos igényességű felméréssel a vállalat célja az volt, hogy feltárja, hogyan élik meg a nők a kifejezetten őket érintő betegségeket és élethelyzeteket, és mely pontokon nehezíti tabusítás a problémák felismerését, kimondását és kezelését.
A felmérés rávilágít: a nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat, mégis sok esetben elhallgatják őket, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez.
„A női egészség a Richter egyik legmeghatározóbb üzletága: Európában a második legnagyobb szereplők vagyunk ezen a területen, és a vállalat teljes árbevételének több mint harmada ehhez a portfólióhoz kapcsolódik. Számunkra ez nemcsak piaci pozíciót jelent, hanem több mint egy évszázados elköteleződést is amellett, hogy valódi, megbízható megoldásokat adjunk a nők kezébe. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak terápiákat fejlesszünk, hanem olyan hiteles információkat és támogatást is nyújtsunk, amelyek segítik a tájékozódást és megerősítik a nőket abban, hogy magabiztos döntéseket hozhassanak az egészségükről. Hiszünk abban, hogy a női egészség kérdéseinek természetes helye van a társadalmi párbeszédben, és ebben mi is aktív szerepet vállalunk” - mondta Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.
A szerteágazó kutatás három, rendkívül markáns eredményeket produkáló területet azonosított: a szexualitás kapcsán tapasztalt tünetek gyakorisága és azok megélése, a fertilitás területén jelentkező társadalmi nyomás, valamint a menopauza hatása a nők életminőségére.
Tabuk a hálószobában: a nők többsége soha nem kér segítséget
A szexualitással kapcsolatos adatok különösen figyelemre méltók. A megkérdezett 18-59 év közötti magyar nők 67%-a tapasztalt már életében valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó problémát, és a négy leggyakoribb panasz – libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány, fájdalmas közösülés – összességében a nők 62%-ánál jelentkezik. Az érintettek 55%-a számára ezek a nehézségek rendszeresen jelen vannak, 72%-uk mégsem fordul soha orvoshoz.
Fertilitás és társadalmi hatások: a nők fele nyomást tapasztal
A termékenységgel kapcsolatos válaszok erős társadalmi mintázatokat rajzolnak ki. A 45 év alatti nők többsége érzékeli a gyermekvállalással kapcsolatos stigmatizációt, és a magyar nők 41%-a számolt be arról, hogy családja vagy barátai nyomást gyakoroltak rá. Ez különösen a 25–34 éves korosztályra (56%), valamint azokra jellemző, akik először terveznek gyermekvállalást (62%) vagy több mint egy éve próbálkoznak a fogantatással (69%). A nők által megélt nyomás azért is jelent külön problémát, mert éppen azokat a tényezőket – stresszt, szorongást és fokozott lelki terhelést – váltja ki, amelyek saját megítélésük szerint a leginkább rontják a fogantatás esélyeit.
A családalapítást tervező nők fele rendszeresen beszél partnerével a gyermekvállalásról, míg a másik fele ritkábban érinti a témát, sőt 10% kifejezetten kerüli azt. A babavállaláson gondolkodó nők 80%-a elsősorban a természetes fogantatást részesíti előnyben. Ugyanakkor a hormonkezelés, az IVF és az örökbefogadás kapcsán a gyermekvállalást tervezők mintegy fele pozitívan áll hozzá, míg egyharmaduk más alternatív megoldásokra is nyitott.
Menopauzális tünetek: magas érintettség, alacsony tájékozottság
A kutatás rávilágít arra, hogy a menopauza időszaka sok nő számára fizikailag és érzelmileg is megterhelő. A menopauzában lévő magyar nők átlagosan 5,4 tünetet tapasztalnak, 58%-uk ezek közül legalább egyet napi szinten is. Ennek ellenére a menopauzát megélő nők 67%-a nem fordult orvoshoz. A leggyakoribb tünetek a hőhullámok, az alvászavarok, a fáradtság, a testsúly növekedése, a hangulati zavarok, és a csökkent szexuális vágy. Az alvászavarok és az ezekkel járó fáradtság más panaszok elviselését is nehezíti.
A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy ebben az időszakban egyedül marad a nehézségeivel, ami érzelmileg még kiszolgáltatottabbá teheti őket. A menopauzát megélő nők az általános egészségi állapotuk és szexuális életük minőségének romlását, valamint a mentális jóllétük visszaesését élik meg a menopauza legnegatívabb hatásaiként. A kezelési lehetőségek ismertsége továbbra is alacsony: a hormonális és nem hormonális terápiákról a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nők mindössze harmada hallott. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott a kezelésekre, és csupán 22% utasítaná el a hormonális megoldásokat.
„Meggyőződésünk, hogy a testi és lelki egészség egymástól elválaszthatatlan, és ahhoz, hogy valódi előrelépést érjünk el, ezeknek a témáknak helyet kell kapniuk a társadalmi párbeszédben. A Richter célja, hogy a nők ne maradjanak egyedül ezekkel a nehézségekkel, és könnyebben felismerjék: érdemes segítséget kérniük” – tette hozzá a kutatás kapcsán Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.
A kutatás módszertana
A vizsgálatot az Inspira Research Kft. készítette online adatfelvétellel, országonként reprezentatív mintán, 18–59 éves nők részvételével (országonként N=2000, összesen N=12 000). A kérdőív minden fő témakörhöz validált tabu-kérdésblokkokat tartalmazott. A kutatás témái kiterjedtek a szexuális szokásokra, a termékenységre, a menopauzára, a női betegségekre, a szűrővizsgálatokra és az egészségtudatosságra is.
Richter – Háttéradatok
A Richter arra törekszik, hogy globális innovátor legyen néhány kulcsfontosságú tudományos területen, miközben elkötelezett a gyógyszerek világszerte elérhetőbbé tétele mellett. Az 1901-ben alapított, magyarországi székhelyű, 2024-ben 4,7 milliárd eurós piaci kapitalizációval és 2,2 milliárd eurós árbevétellel rendelkező vállalat Közép-Európa legnagyobb K+F központját működteti. Áttörő kutatásokat végez a neuropszichiátria és a nőgyógyászat területén, míg a biotechnológia és generikus készítmények a „megfizethető” kezelési portfóliót erősítik. A fenntartható növekedés iránt elkötelezett Richter a kutatás-fejlesztésbe, a gyártási kiválóságba és a digitalizációba fektet be az orvosi innováció előmozdítása érdekében. További információk a weboldalon: Richter Gedeon Nyrt.
Forrás: Richter Gedeon Nyrt.
4,5 millió négyzetméteren újultak meg idén a hazai gyorsforgalmi utak
Véget értek az idei útfelújítási munkálatok az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által üzemeltetett gyorsforgalmi utakon. 2025-ben az MKIF Zrt. által kezelt főpálya 24%-a, 4,5 millió négyzetméter kapott új burkolatot, ahol szükség volt rá, a mélyebb szerkezeti részeket, vagyis a kötő és az alapréteget is cseréltük.
Ezekhez a felújításokhoz összesen csaknem 1 millió tonna aszfaltot használtunk fel. A burkolatok cseréje mellett idén megújult még 78 db híd és felüljáró, valamint 35 db pihenő is. 10 gyorsforgalmi úton dolgoztunk ebben az évben: M1, M15, M3, M4, M30, M35, M7, M8, M85, M86. A munkák 42%-a az M3-on valósult meg, itt majdnem 1,8 millió négyzetméter új burkolatot terítettünk le, míg a második legtöbb beavatkozás, valamivel kevesebb, mint 1 millió négyzetméteren, az M1-en történt.
Az idei munkák márciusban indultak és úgy szerveztük azokat, hogy az M7-en a vakáció ideje alatt sem Budapest, sem a Balaton irányába egyáltalán ne legyen terelés és felújítás az M0 és Balatonvilágos között.
Az MKIF Zrt. idén nem csak a 2025-re tervezett burkolatfelújítási feladatait zárta sikerrel, de sikeresen teljesítette az állammal kötött koncessziós szerződésben foglalt hároméves szintrehozási kötelezettségét is. Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása, melynek a szintrehozás is része volt 2023 márciusában indult. Az elmúlt három év alatt a szintrehozási és a közlekedés biztonsága érdekében végrehajtott nagyfelületű burkolatcserék során az MKIF Zrt. által üzemeltetett mintegy 1300 km főpálya több, mint 2/3-a, 70%-a újult meg, felújítottunk 315 hidat és 68 pihenőt.
2026-tól is lesznek útfelújítások az MKIF Zrt. úthálózatán, hiszen az amortizáció miatt tönkrement, elhasználódott burkolatokat cserélni kell, de a felújítások már nem lesznek olyam volumenűek, mint az elmúlt három évben. A munkákat várhatóan tavasszal kezdjük, addig előre tervezett nagyfelületű burkolatcserék az általunk üzemeltetett pályákon nem várhatóak.
Forrás: MKIF
Képforrás: Magyarepitok.hu
Díszítsük fel az őrangyalok karácsonyfáját!
Idén karácsonykor is őrangyalok járják a havas utakat: ők az életmentők, akik szenteste is szolgálatban vannak. 🚑🎄
⭐ Ők a mi őrangyalaink. Adjunk nekik erőt az ünnepekre!
❤️ Köszönjük meg együtt egész éves munkájukat egy apró, de annál fontosabb gesztussal.
Tarts velünk és díszítsük fel együtt bajtársaink virtuális karácsonyfáját!
👉https://www.mentoalapitvany.hu/projekt/megtekint/diszitsuk-fel-az-orangyalok-karacsonyfajat/?utm_source=facebook&utm_medium=cpc&utm_campaign=alap&utm_id=eSM7-25
Forrás, képforrás: Országos Mentőszolgálat Alapítvány Facebook oldala

