Huszonnégy európai ország erdészeti szakemberei és civil szervezetek képviselői találkoztak szeptember 9–11. között Visegrádon, a Pro Silva Európa éves találkozóján. A háromnapos nemzetközi program konferenciával, szakmai egyeztetésekkel és terepi bemutatókkal adott átfogó képet a természetes folyamatokra építő, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás európai és magyarországi tapasztalatairól. A terepi programoknak a Pilisi Parkerdő adott otthont, amely erdőterületeinek mintegy felén már a folyamatos erdőborítást szolgáló módszereket alkalmazza.

A Pro Silva Európa a természetközeli, a természetes erdődinamikára építő erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb európai szakmai hálózata. Célja olyan erdőkezelési módszerek elterjesztése, amelyek egyszerre segítik az erdők alkalmazkodóképességének növelését, a biológiai sokféleség megőrzését, a faanyagtermelést és az erdők társadalmi, közjóléti funkcióinak fenntartását.

A visegrádi találkozón a Pro Silva nemzeti tagszervezeteinek delegáltjai mellett jelentős európai erdészeti, kutatási és civil szervezetek képviselői is részt vettek: az Európai Állami Erdőgazdálkodók Szövetsége, az Európai Erdészeti Intézet, de jelen voltak a WWF Magyarország és az Országos Erdészeti Egyesület képviselői is. A rendezvényt Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.

A terepi programok házigazdájaként a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor is köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta: „Ma a magyar állami erdőgazdaságok közül a Pilisi Parkerdőnél a legmagasabb az örökerdő üzemmódban kezelt erdők aránya. Erre büszkék vagyunk, de még fontosabbnak tartjuk azt, hogy ezeket a tapasztalatokat megosszuk másokkal és közben mi magunk is tanuljunk.”

A találkozó mottója – „Gyakorlat és tudomány partnerségben – Magyarország természetközeli erdőgazdálkodása a biodiverzitásért” – a háromnapos program egészét meghatározta. A szakmai előadások és terepi bemutatók azt vizsgálták, miként egészítheti ki egymást az erdészeti gyakorlat és a tudományos kutatás az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

A nemzetközi szakemberek több, a Pilisi Parkerdő területén található mintaterületet is felkerestek. Megismerkedtek a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Pilis Üzemmód Kísérletével és Pilis Lék Kísérletével, amelyek a különböző erdőkezelési beavatkozások mikroklímára, erdőfelújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják. Ellátogattak a mexikó-pusztai Pro Silva bemutató erdőbe is, ahol 1999 óta dokumentáltan, a folyamatos erdőborítás elvei szerint kezelik az erdőállományt, valamint megismerkedtek a visegrádi Madas-erdő több mint hét évtizedes szakmai tapasztalataival.

A Pilisi Parkerdő az elmúlt évtizedekben következetesen növelte azoknak az erdőterületeknek az arányát, ahol a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodást felváltják vagy kiegészítik a folyamatos erdőborítást fenntartó módszerek. Mára az általa kezelt erdők mintegy 50 százalékán ilyen szemléletű erdőkezelés folyik. Az örökerdő-gazdálkodás célja, hogy az erdő területe tartósan erdő maradjon, miközben különböző korú és méretű fákból álló, változatos szerkezet alakul ki. Ez hozzájárulhat az erdők stabilitásának, természetességének és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növeléséhez.

A visegrádi találkozó egyben egy új, egymillió euró európai uniós támogatással megvalósuló program, a LIFE FORSKILLS projekt nyitóeseményének is helyet adott. A projekt célja a természetközeli erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó európai képzések fejlesztése, egy nemzetközi mintaterület-hálózat kialakítása, valamint a különböző országokban felhalmozott gyakorlati tapasztalatok és szakmai tudás összekapcsolása.

A háromnapos magyarországi program így nemcsak lehetőséget adott az európai erdészeti szakemberek tapasztalatcseréjére, hanem arra is, hogy a résztvevők közvetlenül, terepen is megismerjék a Magyarországon, a Pilisi Parkerdőnél több évtizede alkalmazott természetközeli erdőkezelési módszereket és azok eredményeit.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Szükségessé vált az ország minden településén (legalább) az I. fokú vízkorlátozás, amelyet a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményei, valamint az ellátásbiztonság hosszú távon történő fenntartásának érdeke indokol. Ezzel is a tudatos ivóvízhasználatot segítjük elő a hőhullám idején.

Az I. fokú vízkorlátozás értelmében:

• tilos a közparkok, kertek, pázsitok locsolása ivóvízről (tömlős locsolás),

• szigorúan tilos kerti úszómedencék vezetékes vízzel történő feltöltése,

• tilos a gépjárművek tömlős mosása,

• tilos a járdák, utak, udvarok csapvízzel való mosása, valamint

• szüneteltetni kell az automata locsolók működtetését.

A víz közös értékünk, megóvása pedig közös felelősségünk.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal 

Bár lassan másfél hónapja érvényben van az országos tűzgyújtási tilalom, a szabadtéri tüzek száma továbbra is drasztikusan emelkedik. Az extrém szárazság és a hőség mellett a pusztítás legfőbb oka továbbra is az emberi felelőtlenség és gondatlanság.

A katasztrófavédelem munkatársai megdöbbentő és egyben elszomorító adatokkal szolgáltak a napokban: az idei évben eddig országosan 9775 alkalommal kellett szabadtéri tüzekhez vonulniuk. A lángok pusztításának mértéke óriási, összesen mintegy 96 649 745 négyzetméternyi terület égett le. A szakemberek, akik sokszor hosszú napokon át küzdenek egy-egy kárhelyszínen, rámutattak a legaggasztóbb tényre: az esetek túlnyomó többsége emberi mulasztás következménye.

A csapadékmentes, forró nyári időjárás különösen kedvez a lángok gyors terjedésének, ezért a természeti és épített környezetünk védelme érdekében létfontosságú a megelőzés és a szabályok szigorú betartása.

A hatóságok az alábbi, jelenleg is érvényben lévő előírásokra és óvintézkedésekre hívják fel a lakosság figyelmét:

 Szigorú tilalom az erdőkben: Tilos tüzet gyújtani az erdőkben, fásításokban és azok 200 méteres körzetében, még a kifejezetten erre a célra kijelölt tűzrakóhelyeken is.

 Zöldhulladék égetése: Kerten belül zöldhulladékot csak és kizárólag akkor szabad égetni, ha azt a helyi önkormányzat rendeletben engedélyezi, és szigorúan csak a rendeletben meghatározott időpontokban. Amennyiben a településen nincs ilyen önkormányzati szabályozás, az égetés tilos!

 Folyamatos felügyelet: A meggyújtott tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen kéznél elegendő oltóvíz és egy olyan szerszám, amellyel a lángok kordában tarthatóak.

 Időjárási tényezők: Ha feltámad a szél, az égetést azonnal abba kell hagyni.

 Szigorúan tilos: Kommunális hulladékot, valamint tarlót és nádast égetni az egész ország területén szigorúan tilos!

 Dohányzás: Soha ne dobjuk el az égő cigarettacsikket, mert a kiszáradt aljnövényzetben pillanatok alatt hatalmas tűz keletkezhet.

 Kivétel: A tűzgyújtási tilalom nem vonatkozik a saját kertben történő szalonnasütésre, grillezésre és bográcsozásra (ugyanakkor a kellő óvatosság itt is elengedhetetlen).

A katasztrófavédelem arra kér mindenkit, hogy aki tüzet észlel, haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a részletes szabályokról a katasztrófavédelem, illetve a NÉBIH hivatalos honlapján lehet tájékozódni.

(Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

A hőség elleni védekezés egész hétvégén folyamatos volt: országszerte több mint 400 helyen osztottak ivóvizet, 130 ezer liternél is többet juttattak el az emberekhez, 722 helyszínen működött párakapu, 110 településen volt vagy van érvényben valamilyen szintű vízkorlátozás. A tűzoltóknak pedig már több mint 350 szabadtéri tűzhöz kellett kivonulniuk - közölte a miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán.

Magyar Péter a videóban azt mondta: az Országos Kórházi Főigazgatóság jelentése szerint szombaton és vasárnap egyetlen tervezett műtét sem maradt el, ugyanakkor öt intenzív osztályon hibásodott meg a klímaberendezés, amelyek javítását azonnal megkezdték.

Több kórházban, így az Országos Onkológiai Intézetben is vannak fennakadások a klímarendszerek korábbi karbantartásának, javításának elmaradása miatt - tette hozzá, jelezve, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter folyamatosan kapcsolatban áll a kórházakkal, és a kormány minden lehetséges támogatást megad a meghibásodások mielőbbi elhárításához.

Magyar Péter közölte azt is, hogy a MÁV hálózatán 25 vasútvonalon volt érvényben sebességkorlátozás a rendkívüli hőség miatt; az M1-es és M7-es autópályán kialakult torlódásokban több ezer palack ásványvizet osztottak ki az autósoknak.

A kormányfő úgy folytatta, hogy a hétvégén több tízezer ember vett részt szabadtéri rendezvényeken: a Magyar Honvédség a tiszaújvárosi triatlonversenyre, az orfűi fesztiválra és a zalacsányi Örvényes Völgy Fesztiválra is ivóvizet szállított. Budapesten a Pride szervezőivel történt egyeztetés nyomán a honvédség 14 ezer zacskózott ivóvizet biztosított a résztvevők számára.

Továbbá arra kérnek minden munkáltatót, hogy ahol erre lehetőség van, biztosítsák a távmunkát vagy a rövidített munkavégzést, ahol pedig ez nem lehetséges, gondoskodjanak megfelelő védőitalról, pihenőidőről és klimatizált munkakörnyezetről - emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: azt is kérik, a hétfőre és keddre tervezett kültéri munkavégzést ütemezzék át későbbi időpontokra.

Magyar Péter arra kérte a vendéglátóhelyeket, hogy a következő napokban biztosítsanak egy pohár ivóvizet és szükség esetén mosdóhasználatot minden arra rászorulónak, és kérte a templomok, közintézmények, hűtött helyiségek megnyitását a következő két napban.

Forrás, képforras: mti.hu