Idén zajlik a 8. nemzetközi és egyben 15. országos fehérgólya-felmérés, melyben bárki részt vehet, sőt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kéri is a lakosságot, hogy aki gólyafészket lát, küldje el a szervezetnek az adatokat! A következő két hét, tehát július első fele a legfontosabb időszak, hiszen a fiókák már nagyobbak, de még a fészekben állnak, így könnyű a számlálás.

Mire kíváncsi az MME?

Hol van lakott vagy lakatlan gólyafészek, de akár üres fészektartó; volt-e költés idén; ha igen, hány fióka repült ki; volt-e gyűrűs gólya?

Hogyan lehet az adatot beküldeni?  

A legegyszerűbb az MME által fejlesztett, ingyenes Turdus okostelefonos alkalmazás letöltése, amely Android és iOS rendszeren is elérhető. Az app TermészetLesen ikonján belül található a Gólyales adatrögzítő felület, amelyben térkép nézetben is kereshetők a fészkek és fotókat is lehet feltölteni, de az adatok beküldésére az adatbázis számtógépen használható felülete is használható.

További részletek és információk a felmérésről az MME honlapján itt érhetők el >>

Forrás: MME

Országos szinten a magyar munkavállalók háromnegyede támogatja a home office-t, attól függetlenül, hogy ez saját munkájukat tekintve egyáltalán kivitelezhető-e. Azonban az otthoni munkavégzés lehetősége sokaknak nem adatik meg: 57%-nak minden alkalommal be kell járni dolgozni az erre kijelölt helyre. Ennek oka sokszor vezetői korlátozás, hiszen saját megítélésük szerint a munkájukat részben vagy teljes egészben otthonról is el tudnák végezni, mégsem engedélyezik ezt számukra. A jövőre való kilátások kapcsán a dolgozók negyede borúlátó: a home office lehetőségének szűkülésére számít.

Bár a magyar dolgozók túlnyomó többsége (76%) támogatja a távoli/otthoni munkavégzést és mindössze 15% azok aránya, akik kifejezetten ellenzik azt, az erre vonatkozó munkahelyi szabályok többnyire nem a munkavállalók döntésén múlnak. Jelenleg tízből hat embernek csak a kijelölt munkahelyéről van lehetősége dolgozni, pedig közülük sokan saját megítélésük szerint többnyire (29%), vagy akár teljesen (27%) el tudnák végezni a munkájukat otthonról is – mutat rá a Profession.hu 1000 fő megkérdezésével készített országosan reprezentatív kutatása.

Ahol nincsen home office lehetőség

Sok esetben a munka természete miatt nem is lehet távoli munkavégzésről beszélni, hiszen a mindennapi feladatok egy konkrét helyhez kötik az illetőt, többségük például olyan fizikai munkát végez (58%) mint az áruszállítás, vagy a bolti értékesítés, de szellemi munkakörben is sok olyan alkalmazott van (27%), akiknek minden alkalommal be kell járniuk egy adott helyre, hogy el tudják látni a feladataikat. Ez utóbbi az országos átlagnál gyakoribb az államigazgatásban (74%) és az állami oktatásban dolgozók (77%) körében.

Velük ellentétben azonban vannak, akiknél elvileg kivitelezhető lenne a távoli munkavégzés: 56%-uk legalábbis úgy gondolja, hogy részben vagy teljesen el tudná látni a munkáját otthonról is, mégsincs rá lehetősége.

Ahol elérhető a home office

Ahol alapvetően számolhatnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéssel, ott a legtöbb esetben (21%) ez heti 5 munkanapra vonatkozik (amely arány tavaly óta 11%-ot csökkent).

A home office-ból is dolgozó emberek körében a legelterjedtebb (45%) megoldás az, hogy váltogatják munkavégzésük helyét: bizonyos napokon otthonról, míg másokon az erre kijelölt helyről dolgoznak (2023-ban ez 51% volt). Közel ilyen gyakori (44%), hogy a kollégák egy része kizárólag távolról dolgozik, míg a többiek minden nap bejárnak (2023-ban 35% volt). Ebből kirajzolódik, hogy több munkaadónál is áttértek a személyekre szabott távmunkalehetőségről a cég egészét értintő, de előre kijelölt munkanapokat meghatározó hibrid rendszerre.

Milyen munkarendet szeretnének a munkavállalók?

Egy év alatt csökkent azoknak az aránya, akik a mindennapi kötelező bejárást üdvözölnék, a többség (46%) pedig időszakosan rendelné el a home office és a munkahelyre való bejárás váltakozását, de vannak (14%) akik arra vágynak, hogy a kollégák közül senkinek se kelljen bejárni munkavégzés miatt egy adott helyre.

„Felmértük a jelenleg home office-ban is dolgozó munkavállalók várakozásait is, akik többsége (58%) arra számít, hogy a közeljövőben változatlan marad a home office-ra vonatkozó szabályozás a munkahelyén. Negyedük (26%) azonban borúlátóbb, és arra készül, hogy hamarosan csökkenni fog azon munkanapok száma, amit most otthonról is ledolgozhat, míg 15% optimistán áll a kérdéshez és úgy kalkulál, hogy nagyobb szabadsága lesz a munkavégzés helyszínének megválasztásában” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A munkavállalók közel harmada szeretne legalább 1-2 napot, 44%-uk pedig inkább 3-5 napot távmunkában tölteni. Velük ellentétben 27% maradna a hagyományos, munkahelyen történő munkavégzésnél egész héten.

***

Kutatásról: 1000 fős, a 18-65 éves magyar online lakosság körében végzett, nemre, korra, végzettségre és lakhóhelyre reprezentatív minta alapján készült, 2024.04.26-05.08. között.

 A „Richter TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek” mese- és történetíró pályázat harmadik antológiájának ünnepélyes könyvbemutatóját ismét a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezték meg. A kötet a TETT harmadik évadának legjobbnak ítélt pályaműveit tartalmazza – általános és középiskolás szerzők által írt olyan különleges alkotásokat, amik lenyűgöző eredetiséggel ötvözik a természettudományokat a történetszövéssel.

A Richter Gedeon Nyrt. által A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (Sz2A) szakmai együttműködő partnerségével évente általános iskolások (3. osztálytól) és középiskolások számára kiírt természettudományos tartalmú mese- és történetíró pályázat legutóbbi fordulójára 618 érvényes pályázat érkezett az ország egész területéről. 48 alkotás érkezett a határon túlról, Romániából, Szerbiából és Szlovákiából.

A zsűri 76 alkotást válogatott be az antológiába, ezáltal csodálatos formában megörökítve és széles körben megismertetve a fiatal szerzők alkotásait. A legújabb TETT-könyvnek vannak visszatérő szerzői is: a fiatal alkotók közül hárman tripláztak, nyolcan pedig dupláztak, azaz vagy már a tavalyi, vagy a 2021-es első fordulót feldolgozó gyűjteményes kötetben is jelent meg alkotásuk.

„Az idei TETT-könyv minden olvasó számára lehetőséget teremt, hogy a mesék segítségével rálépjen a tudományos gondolkodáshoz vezető mesei útra!” – mondta Bajzáth Mária Év Gyerekkönyve Díjas, Nők Lapja Irodalmi Díjas író, neveléstudományi bölcsész, mesepedagógus, a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely szakmai vezetője, a zsűri tagja. Szerinte a mesealkotó képzelet, a természet törvényeinek-működésének megismerésére, megértésére és leírására való törekvés fontos szakasza a tudományos gondolkodáshoz vezető útnak.

Hasonló álláspontot képviselt a szintén zsűritag Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője: „A Richter TETT-mesepályázat nemcsak innovatív módon kapcsolja össze a fiatalokat a természettudományokkal, hanem általában is segíti őket alkotói énjük felfedezésében és fejlesztésében, az elmélyült, kitartó, ugyanakkor kreatív írói gondolatformálás elsajátításában, az írói blokkok leküzdésében, az önmagukba vetett hit erejének megtalálásában és megtapasztalásában”.

A kötet diákszerzőinek sokrétű tudásáról, szárnyaló fantáziájáról, bátor etikai állásfoglalásáról, gazdag szókincséről, humoráról, egyéni szó- és mondatfűzéséről emlékezett meg Döbrentey Ildikó. A Magyar Örökség- és Prima díjas író, a zsűri tagja úgy vélte: a mese vagy történet megírása során a pályázók felfedezik és felvállalják addig talán rejtett, saját alkotóerejüket, ezáltal nő az önbizalmuk, a kezdeményezőképességük.

Holtzer Péter, az Sz2A elnöke a kezdeményezés példaértékét emelte ki. Szerinte az, hogy ismét számos ifjú alkotó műve kerülhet sokak kezébe, megmutatja az olvasóknak, milyen nagyszerű dolog idáig eljutni, ez pedig még több diákot motiválhat arra, hogy megírja a saját történetét az ősszel újra kiírásra kerülő pályázatra.

A most megjelent köteteket a szerzők és mentoraik tiszteletpéldányain túl iskolákba juttattjuk el, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy még több diáknak lehetősége legyen közelebb kerülni a természettudományokhoz a meséken keresztül.  Az első két TETT-antológiához hasonlóan a harmadik kötet is elérhető a mesepályázat honlapján: www.tettmesepalyazat.hu.

A Richter GedEon Nyrt.-ről

A régió vezető gyógyszercége magyarországi központú, magyar irányítású, magas hozzáadott értékre és nagyfokú innovativitásra épülő, specializált multinacionális vállalat. A minőségi szaktudás és az innovációs potenciál meglétére építő nagyfoglalkoztatóként a Richter a legjelentősebb hazai koncentrált tudáscentrum, amely – szinte egyedülálló módon – az innovációs lánc teljes spektrumában folyamatosan aktív és igen eredményes. A vállalat vertikálisan integrált módon gyógyszergyártással, kutatás-fejlesztéssel, kereskedelemmel, valamint marketinggel foglalkozik. A Richter az egészségügy és az oktatás elkötelezett támogatója. További információk a www.gedeonrichter.com weboldalon.

Az Sz2A-ról

A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány a természettudományos oktatás fényes múltjához méltó platformként kívánja szolgálni pedagógusok, pedagógushallgatók, diákok, szülők, tanárképző egyetemek, és a szakembereket munkaadóként foglalkoztató szervezetek építő együttműködését a nehézségekkel küzdő oktatási rendszer támogatásában, s ennek jegyében kezdeményez és szervez programokat. Az Sz2A ösztönzi a tanárok, tanári pályára készülő hallgatók és diákok mentorálását; névadója, a fiatalon elhunyt kitűnő kémiatanár, Szabó Szabolcs kezdeményezését folytatva diákokat von be a kísérletezésbe a vidéki iskolákra fókuszáló Kémia MobilLabor, valamint a 2024-ben induló Fizika MobilLabor keretében; komplex természettudományos országos csapatversenyt, Vándorkupát szervez általános iskolák tanulói számára; segíti a természettudományokat oktatók napi munkáját a tanmenethez kapcsolódó, lektorált (videót, feladatlapot, animációt és más gyűjteményt tartalmazó) honlapcsaláddal; illetve a kémiatanárokat kéthetente kiküldött hírlevelével informálja.

Forrás: Richter Gedeon Zrt.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel, kacsaetető automatákból se etessék a vízimadarakat!

A vízimadarak életmódja és túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük velük ellentétben káros, mert például:

• a hosszú ideje (hónapok, évek óta) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék" diéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség);

• szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást (eutrofizáció);
• a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen őszi elvonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen);
• növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt;
• önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
• rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
• a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.

Gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat (részletek >>).

Az MME a lakosság tájékoztatása, a strandokat, sétányokat üzemeltető önkormányzatok és a madarak segítése érdekében elkészített egy ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről (letöltés >>).

Forrás: MME