Az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.

Orbán Viktor kijelentette: ha nemzeti kormány lesz, akkor marad, ha nem nemzeti kormány, hanem brüsszeli kormány van, akkor ezt el fogják törölni.

Hozzáttette: nem az extra hideg miatt bevezetett rezsistopot, hanem úgy ahogy van, az egészet. Brüsszelben ugyanis vita zajlik arról, hogy betiltsák-e a tagállamoknak az orosz olaj és gáz vásárlását. A rezsicsökkentés alapja az olcsóbb orosz energia, ha az nincs, akkor nincs rezsicsökkentés - hangsúlyozta.

Ha valaki azt mondja, az a célja - mint ahogy a Tisza energiapolitikusai ezt mondják -, hogy le kell válni az orosz gázról meg olajról, azzal azt is mondja, hogy a rezsicsökkentésnek vége van. 

- mondta a kormányfő, megjegyezve: tehát itt komoly fenyegetés kopogtat az emberek ajtaján.

A januári rezsistopról kijelentette, százezerszámra kerültek volna fizetésképtelen helyzetbe a családok, ha egyáltalán nincs semmilyen rezsicsökkentés Magyarországon. Ha nem vezetik be a januári rezsistopot, akkor 30 százalékkal vagy annál is többel nőtt volna a családok rezsiszámlája. 

Rámutatott: Közép-Európában a lengyelek, a csehek, kétszer-háromszor, de van, aki négyszer annyit fizet az energiáért, mint a magyarok, nem is beszélve az osztrákokról meg a németekről.

Ma Magyarországon az egy különleges dolog, hogy van egy olyan rendszer, ami sok vitát vált ki a nemzetközi energiacégekkel, és ami az energiarendszeren belül keletkező profitot részben elvonja - a kereskedőktől és az energiacégektől - és visszaosztja támogatás formájába úgy, hogy leszorítja az árakat - mondta. 

Hozzátette: 

Orbán Viktor azzal indokolta, hogy mindenkire vonatkozik a rezsistop: ha nem alkalmaznak egy általános szabályt, akkor rengeteg igazságtalanság jött volna létre és elköltenek rengeteg pénzt, az emberek pedig úgy érezték volna, hogy igazságtalan lett a rendszer. 

A kormány mindenkinek a januári számlájának 30 százalékát átvállalja, mert ez van a legközelebb ahhoz a megoldáshoz, hogy mindenki úgy érezze méltányos arányban csökkentették a rezsijét - összegezett.

Kiemelte: a magyar rezsicsökkentést bevezetésekor támadta a DK, de"időközben ők erről leszoktak", mert sokan támogatják az intézkedést, ami nélkül sokan nem boldogulnának, ám "ma Magyarországon van rezsicsökkentés-ellenes, rezsicsökkentést eltörölni akaró politikai erő: ez a Tisza".

Orbán Viktor kiemelte: a rezsicsökkentés folytatásához három "súlyos és nehéz tárgyalást" kellett folytatnia: meg kellett győznie a leváláspárti amerikai elnököt arról, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz energiahordozót, meg kellett állapodnia az orosz elnökkel, hogy az ukránok okozta károk dacára teljesítsék a szállítási szerződésben foglaltakat, majd a török elnökkel kellett egyezségre jutnia az Oroszországot elkerülő útvonal biztonságának garantálásáról.

- fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy az orosz energiáról való 2027-es leválásról szóló uniós döntést "meg kell semmisítenünk". Másfél évünk van, hogy megváltoztassuk, vagy "valahogy kicselezzük" az uniós döntést, különben "fejre állnak a háztartások".

Orbán Viktor hangsúlyozta: valótlant állít, aki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét és annak a mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélkül.

A miniszterelnök közölte: Brüsszelben azzal, hogy nem engedik, hogy az oroszok olcsó gázt szállítsanak Magyarországra, Ukrajnát segítik. Hangsúlyozta: ugyanakkor ilyen tilalmat az Európai Unió nem állíthatna föl. 

"Tehát Brüsszel itt összejátszik Kijevvel" - jegyezte meg.

Hozzátette: az Európai Unió alapszerződése világosan leírja, minden tagállamnak nemzeti hatáskörbe tartozó joga, hogy döntsön arról, milyen energiát, milyen fajtát és honnan szerez be. Ebbe nem szólhat bele Brüsszel. Ha bele akar szólni, akkor ezt úgynevezett szankciós rendszerben teheti, de egy szankciós döntéshez egyhangúság kell. 

- rögzítette a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az az értelme ennek az összjátéknak Kijev és Brüsszel között, hogy mindkettő olyan kormányt szeretne Magyarországon, amely "befekszik Kijevnek is, meg befekszik Brüsszelnek is",ami nem áll ellent.

Kijelentette, "az ukránoknak az az érdekük, hogy elvegyék a mi pénzünket", hiszen a következő évekre 700 milliárd eurót "kérnek, követelnek" katonai, 800 milliárdot jóléti kiadásokra, amit az unió vagy hitelfelvétellel, vagy a tagállami befizetések növelésével teremthetne elő.

Ma Brüsszel és Kijev nemcsak a magyar energiapolitika meghackelésében, megfektetésében, ellehetetlenítésében érdekelt, hanem egy sokkal nagyobb közös tervük is van: legyen végre egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Erről szól az áprilisi választás - fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor kitért arra: a legutóbbi brüsszeli tanácsülésen kapott egy dokumentumot, amelyben a pénzen túl az van, hogy 2027-ben Ukrajnát már fel akarják venni. Ennek az az oka, hogy a 2028-tól induló hétéves uniós költségvetésből már pénzt akarnak adni Ukrajnának. Ezt a közép-európaiaktól veszik majd el - figyelmeztetett.

Emlékeztetett arra is, hogy itthon volt egy tiszás népszavazás arról, hogy a párt hívei támogatják-e Ukrajna tagságát, és több mint felük támogatta. Tehát itt azért van egy véleménykülönbség Magyarországon. De ha Ukrajna ma bent lenne az Európai Unióban, akkor az EU most háborúban állna Oroszországgal - hangsúlyozta, kiemelve, ezért Ukrajna tagsága nemcsak gyorsítottan, hanem semmilyen formában nem képzelhető el. 

- jelezte.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Ukrajna tagsága háborút jelent, és azt, hogy az európaiak pénze Ukrajnába megy. Ez a csata neve, ami Brüsszelben zajlik, ezt a csatát meg kell nyerni. Hozzátette: ez egy nehéz, de megnyerhető mérkőzés. Persze először itthon kell nyerni áprilisban, utána lehet nyerni Brüsszelben.

Orbán Viktor leszögezte: az ukránok nem tudják megvédeni Európát Oroszországtól. Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik és belerántanak bennünket egy háborúba. Azt a pénzt, amit Ukrajnának akarnak adni, az európai országok hadseregeinek és eszközeinek fejlesztésére kell fordítani. 

Hozzáfűzte: a mi védvonalunk Oroszországgal szemben nem az ukrán-orosz határ, hanem ott van, ahol a NATO határa véget ér. Ukrajnát egy köztes állapotban kell tartanunk, lehetőleg nem háborúval, hanem inkább megállapodásokkal - jelezte.

Tehát ott nyilvánvalóan nem állomásozhatnak orosz katonák. De ez már a tárgyalások kérdése, amelyek úgy, ahogy zajlanak, illetve reményeink szerint megtörténnek a következő időszakban - közölte.

Arról, hogy Ukrajna finanszírozásából 5652,9 milliárd forint jutna Magyarországra, ami szétosztva háztartásonként 1 millió 400 ezer forintot jelentene, Orbán Viktor azt mondta: ezek mindig alulbecsült számok, mert mindig úgy van, hogy kérnek valamennyit, aztán kiderül, hogy sosem elég. 

"Ha egyszer kinyitod ezt a kaput, nem tudod újra bezárni" - tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő szerint az egyik lehetőség az, hogy Magyarországnak vagy többet kell befizetni az unióba, amit most Brüsszel követel is, és meg is mondja, hogy töröljék el a rezsitámogatást, emeljék fel az adókat, töröljék el a 13. havi nyugdíjat, a pénzt küldjék el Brüsszelbe. Nekik megvan az elgondolásuk arról, hogyan kell a magyar gazdaságot átalakítani, hogy Brüsszelbe több pénzt tudjanak szerezni Magyarországról, "ezt hívják konvergenciának" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Rámutatott: a Tisza gazdasági programja, "amit tagadnak, de tudjuk, hogy létezik, szerzői vannak, sőt most már szemtanúk is, ha jól látom" ezt a nevet is viseli. Tehát a Tisza gazdasági programja egy konvergenciaprogram, amely a Brüsszelből érkező kívánalmakat elégíti ki, amelyek azért érkeznek Magyarországra, hogy utána Brüsszelnek több pénze legyen az ukrán háború finanszírozására - jelentette ki Orbán Viktor.

A másik lehetőség, hogy Brüsszel hitelt vesz fel - most legutóbb éppen 90 milliárdot - a pénzpiacokról, "a bankároktól", majd ezt a pénzt kölcsönadja Kijevnek - jelezte a kormányfő. Megjegyezte: a "minden gyerek tudja, hogy Kijev a következő néhány száz évben egy fillért nem fog tudni visszafizetni", ezért majd amikor lejárnak ezek a hitelek, mi fogjuk visszafizetni a bankároknak, vagyis a gyerekeink meg az unokáink.

Volt már Magyarországon brüsszeli kormány, volt itt Gyurcsány-kormány meg Bajnai-kormány, akkor nem kérdezték meg az embereket, "elvették a pénzüket és kész" - mondta.

A nemzeti kormány nem fogadja el a Brüsszelből jövő utasításokat, megszűri, átalakítja, kikerüli úgy, hogy az jó legyen Magyarországnak - jelentette ki. 

Orbán Viktor emlékeztetett: ez nem volt mindig így, csak az elmúlt 15 évben hozzászoktunk ahhoz, hogy Magyarországon nemzeti kormány van és védve vagyunk a "brüsszeli marhaságokkal" vagy túlzó követelményekkel szemben is. De ha "brüsszeli kormány" van, ez a gát nincs - hívta fel a figyelmet.

Aki úgy áll állami szolgálatba, hogy a saját élete kockáztatásával is ellátja a feladatot vagy ha kell, akkor fel is áldozza, mint a katonák, annak extra elismerés jár - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a fegyverpénzre jogosultak jól végezték munkájukat az elmúlt időszakban, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa.

"Az, hogy nincsenek új rendőrviccek, az mindig mutat valamit, az azt jelenti, hogy felértékelődik a szakma" - jegyezte meg a kormányfő a Kossuth rádióban.

Forrás, képforrás: mti.hu

Bővebben ...

Ha ma kisétálunk a Duna-partra, és végigtekintünk a hömpölygő, sötét vízen, nehéz elképzelni, hogy évszázadokkal ezelőtt ez a folyó nemcsak határvonal vagy kereskedelmi út volt, hanem olykor kemény jégpáncél is, amely képes volt elbírni egy egész nemzet akaratát.

Pontosan 568 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én történt az a sorsfordító esemény, amely örökre összeforrt a Duna képével: a pesti oldalon és a folyó vastag jegén összegyűlt tömeg királlyá választotta az alig 15 éves Hunyadi Mátyást.

Amikor a Duna írt történelmet

A legenda és a krónikák szerint ezen a napon csikorgó hideg volt. A Duna akkoriban gyakran fagyott be teljesen, természetes hidat képezve Pest és Buda között. A hagyomány úgy tartja, hogy mintegy 40 ezer ember – köznemesek, katonák és pesti polgárok – gyűlt össze a Rákos-mezőn és a jég hátán.

Amikor Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja feltette a kérdést a tömegnek, a válasz elemi erővel tört fel. A „Mátyást királlyá!” kiáltás olyan hangos volt, hogy a krónikások szerint a budai vár falai is beleremegtek, és a visszhangot még mérföldekkel arrébb is hallani lehetett a folyó mentén.

Ez volt az első alkalom, hogy nem dinasztikus alkuk, hanem a köznemesség és a haderő akarata emelt trónra egy uralkodót – méghozzá a Duna jegén.

Helyi kötődések: Esztergom és az Igazságos

Bár a választás Pest-Budán történt, térségünk, a Dunakanyar és Esztergom számára is kiemelt jelentőségű ez az évforduló. A Duna, amely ma a Gran TV nézőinek mindennapjait is meghatározza, ugyanaz a folyó, amelynek jegén Mátyás uralkodása elkezdődött.

Ráadásul Esztergom ezer szállal kötődik a nagy királyhoz:

• Mátyás nevelője, mentora, majd kancellárja nem más volt, mint Vitéz János, esztergomi érsek.

• A visegrádi palota közelsége és az esztergomi érseki udvar fénye tette a Dunakanyart a magyar reneszánsz egyik központjává.

• A folyó pedig, amely ma békésen folyik át a városon, akkoriban a királyság legfontosabb ütőere volt.

A jég emlékezete

Ma, 568 év távlatából a Duna ritkábban fagy be úgy, mint 1458 telén. De valahányszor ránézünk a folyóra január végén, érdemes egy pillanatra megállni és emlékezni. Emlékezni arra a napra, amikor a jég hátán született döntés elhozta Magyarország egyik legfényesebb korszakát.

Hunyadi Mátyás, az „Igazságos” uralkodása alatt az ország európai nagyhatalommá vált, kultúrája virágzásnak indult. Ennek a korszaknak a nyitánya volt a január 24-i nap, amikor a Duna nem elválasztott, hanem összekötött bennünket.

Képforrás: 

A rendkívüli hideg következményeit nem szabad a magyar családoknak megfizetnie, ezért Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével munkacsoport állt fel, a kormány által tervezett rezsivisszatérítés részleteinek kidolgozására - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely elmondta, a szerdai kormányülésen megvitatták a januári hideg miatt előállt helyzetet, megállapítva, hogy az operatív törzs tevékenységének egy lényeges része, ami a hóhelyzet miatt előállt nehézségek kezelését illeti, véget ért. Köszönetet mondott mindazoknak, akik ebben a munkában közreműködtek és emberfeletti teljesítményt nyújtottak, elsősorban a rendőröknek, a honvédeknek, a katasztrófavédelem dolgozóinak és a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak.

A nagy hidegnek következményei is voltak, az egyik ilyen a rezsiköltségek megnövekedése, 15 éve nem volt ugyanis hasonló hideg Magyarországon - hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány úgy döntött, hogy ennek a rendkívüli hidegnek a következményeit nem szabad a magyar családoknak megfizetniük.

Emlékeztetett: sokféle számlázási, illetve fűtési rendszer van, a cél az továbbra is az, hogy a családokat megvédjék a rendkívüli hideg időszak fűtésszámlákban megnyilvánuló következményeitől. A visszatérítés részleteivel kapcsolatban a kormány legkésőbb jövő szerdai ülésén dönt majd - jelezte.

Magyarországnak azon országok között van a helye, amelyek békét akarnak - jelentette ki azzal összefüggésben, hogy a miniszterelnök a nap folyamán aláírja a Béketanács alapokmányát.

Gulyás Gergely elmondta: felhatalmazást adtak a kormányfőnek a Béketanácsban való magyar részvétel szentesítésére, a csatlakozásról szóló dokumentumot Orbán Viktor csütörtökön alá is írja Davosban. Hangsúlyozta, a friss kormányhatározat is egyértelművé teszi "a téves híreket iparszerűen közlő médiumok" tájékoztatása érdekében, hogy a csatlakozás semmilyen fizetési kötelezettséggel nem jár.

A miniszter azt mondta, ma a világpolitika két részre oszlik, az éles választóvonalat az jelenti az országok között, hogy vannak, amelyek békét akarnak és be akarják fejezni a Magyarország szomszédjában zajló háborút, és vannak olyanok, amelyek bármit mondanak, tetteikkel a háború meghosszabbításához járulnak hozzá.

Megjegyezte, azok az országok, amelyek ma a Béketanács alkotmányát aláírják, a béke mellett állnak, Magyarország csatlakozásának is ez a legfőbb oka. Hogy ennek a kezdeményezésnek, milyen jövője lehet, nehéz megmondani, de az biztos, Magyarországnak azon országok között van a helye, amelyek a jelenlegi helyzetben békét akarnak - fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte ez az európai érdek is, de a magyar biztosan ez.

Magyarország nem akar többet fizetni gázért és benzinért, mint amennyit most fizet, nem akarja finanszírozni a háború költségeit, és nem akar Ukrajnának sem fizetni, az ukrán állam működésének fenntartása az ukránok feladata - hangsúlyozta a február elején induló nemzeti petícióval kapcsolatban.

Gulyás Gergely azt mondta, a következő napokban a nyilvánosság is megismerheti nemzeti petíció tartalmát, amely "annak az európai törekvésnek az aktualitása" miatt szükséges, hogy Európa továbbra is úgy gondolja, a háborút és a háború meghosszabbítását, továbbá Ukrajna működését Európának kell finanszíroznia. Jelezte, a csütörtöki európai uniós csúcs, valamint a februári rendkívüli és a márciusi rendes csúcstalálkozó is erről fog szólni.

Emlékeztetett arra, hogy 193 milliárd euró európai adófizetői pénzt már az unió Ukrajnába küldött, további 90 milliárdot szerdán szavazott meg az Európai Parlament, és Ukrajna további 800 milliárdot kér a következő tíz éves működésére, ami a katonai kiadásokat teljes egészében nem is tartalmazza.

Bár a választás is erről a témáról fog szólni, de azt megelőzően az Európai Unióban nagyon fontos döntéseket akarnak meghozni, ezért is fontos a nemzeti petíció - érvelt.

Kitért arra, hogy a magyar baloldal, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíciót fontos dolgokban nem képes Brüsszelnek nemet mondani, elvi elkötelezettségük van a háború támogatása mellett, de a támogatást, a védelmet, sőt "sokan még a büntetlenséget" is Brüsszelből kapják; "szuverén magyar politikára a jelenlegi nemzeti kormánytól számíthatunk csak".

Vitályos Eszter kormányszóvivő ismertette: az elmúlt héten közel 10 milliárd forint értékű beruházások érkeztek Magyarországra. Ezek közül kiemelte a címkéket, csomagolásokat gyártó békéscsabai Marzek Kner Packaging Kft. új, kapacitásnövelő beruházását. Az 5,5 milliárd forintos beruházást a kormány 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.

A Mercedes megkezdi új, teljesen elektromos meghajtású modelljének sorozatgyártását Kecskeméten - mondta, megjegyezve, hogy a vállalat jelenleg 4500 embernek ad munkát, és ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatója.

Az egészségügyi beruházásokról szólva megemlítette, hogy Dunaújvárosban, a Szent Pantaleon Kórházban 500 millió forintos MRI-eszközbeszerzést valósítottak meg. Baján az Országos Mentőszolgálat flottabővítési programjának részeként egy Mercedes Sprinter típusú, modern felszereltségű mentőgépjármű áll szolgálatba. Átadták továbbá a felújított sürgősségi gyermek-betegellátó osztályt Szegeden. Ugyancsak Szegeden a Komplexlabor Diagnosztika Kft. a Demján Sándor Program keretében beszerezhette Magyarország és a régió első, felülről nyitott MRI-készülékét, amely megoldást jelent a klausztrofóbiás, szorongó pácienseknek és a gyermekeknek is.

A Pest vármegyei Kóka településen 776 millió forint TOP Plusz keretű és hazai támogatásból új épületszárnyat alakítottak ki az óvodában - ismertette a kormányszóvivő.

A közútfejlesztési beruházásokról szólva közölte: Somogy vármegyében a Várda-Magyaregres összekötő út 299 millió forintból újult meg, valamint 297 millió forintból a Bodrog-Somogyjád összekötő utat is felújították.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a hazai gáztárolókban jelenleg 3,3 milliárd köbméter gáz található, ez 49,9 százalékos töltöttséget jelent, ami a lakosság ellátásához 137 téli napra lenne elegendő akkor is, ha nem érkezne több gáz.

A januári rezsistoppal kapcsolatban közölte: támogatás automatikusan fog járni a fogyasztóknak, és annak költségét a költségvetés fogja kifizetni, a forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja. Arra a kérdésre, hogy az idei magasabb fogyasztásnak kik azok a nyertesei, akikről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, Gulyás Gergely azt mondta: az energetikai piacon keletkezett valamilyen mértékű extra haszon. Hozzátette: ha a januári rezsistop költségeit valakinek viselnie kell, és ez részben vagy egészben az energiaszektor lesz, akkor erről majd kell velük egyeztetni, és ezt a nemzetgazdasági miniszter meg is fogja tenni.

A miniszter nem kívánta megbecsülni a rezsistop költségeit, annyit mondott, hogy nagyságrendileg tízmilliárdos összegről van szó.

Gulyás Gergely azt mondta: a mostani számítások szerint 10 százalék körüli azok aránya, akik átestek volna a támogatott gázfogyasztási határon. Kijelentette: a jelenlegi rezsiszabályozás senkit nem ösztönöz arra, hogy pazaroljon akár a villanyárammal, akár a gázzal.

Kiemelte azt is, hogy a rezsistop kizárólag természetes fogyasztókra vonatkozik. Elmondta továbbá, olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely kiszűri vagy legalábbis minimálissá teszi a visszaélések lehetőségét.

Több terület is van, amely a fűtés szempontjából tömegesen fontos: a gáz, a távhő, az áram és a tűzifa. A tűzifánál nincs felső korlátja az igénylésnek, a másik három területtel pedig foglalkozni fog a kormány - mondta, jelezve, ezen a három területen valamilyen automatizmust érvényesítenek majd. Hozzátette, nem fordulhat elő, hogy valaki, aki szeretne, ne vehessen részt ebben, automatikusan vagy kérelemre.

Úgy fogalmazott, mindenkit abba a helyzetbe akarnak hozni, mintha ez a január nem tért volna el egy átlagos januártól. Cáfolta azt, hogy ez az intézkedés összefüggésben lenne a közelgő választásokkal, mondván, ha tavaly vagy tavalyelőtt lett volna ilyen hideg, akkor is így jártak volna el.

Kitért arra, hogy a munkabizottság által kidolgozott javaslat a jövőben precedens lesz, azt mindig alkalmazható lesz extrém helyzetekben.

Gulyás Gergely a DK és a Tisza Párt azon javaslatáról szólva, hogy a kormány változtasson a támogatott gázár sávhatárain, azt mondta: az ő javaslatuk keveseknek segít, és a kevesek is a gazdagok.

Az a javaslat, amit a Tisza Párt és a DK közösen megfogalmazott, segítség lenne a lakosság egyötödének, és semmit nem segítene négyötödnek, ráadásul a gazdagabbaknak segítene - összegzett.

Forrás, képforrás: mti.hu