Hat helyszínen rendezte meg 2026-ban a Richter Gedeon Nyrt. országjáró prevenciós programsorozatát, a Richter Egészségvárost. A helyi közösségek aktív részvételének köszönhetően ebben az évben összesen 158 432 000  forint támogatás gyűlt össze a részt vevő  egészségügyi intézmények számára. Az idei eseményeken 14 000 szűrővizsgálat és állapotfelmérés valósult meg, emellett egészségügyi tanácsadásokon, szakmai előadásokon és további, az egészségtudatosságot támogató programokon vettek részt az érdeklődők.

A Richter Egészségváros 2009 óta segíti a lakosságot az egészségtudatos életmód kialakításában, valamint a betegségek megelőzésében és korai felismerésében, miközben a programhoz csatlakozó egészségügyi intézmények fejlesztéseihez is hozzájárul. A Richter által felajánlott 3,5 millió forint alapadományt a rendezvény látogatói a programokon való részvételükkel tovább növelhették: minden helyszíni aktivitás (szűrésen, tanácsadáson, előadásokon, tornán való részvétel) után a Richter 500-500 forinttal növelte az adott intézmény támogatását. Azok is hozzájárulhattak az adomány gyarapításához, akik személyesen nem tudtak részt venni a rendezvényeken, hiszen a programsorozat Facebook-oldalán élőben közvetített előadásokhoz kapcsolódó aktivitások szintén emelték az összeget.

Tavasszal Siófokon, Tiszaújvárosban és Kiskunhalason összesen 90 303 500 forint adomány gyűlt össze. A Siófoki Kórház-Rendelőintézet 11 461 000 forintot kapott, amelyből berendezés- és eszközfejlesztés valósul meg. A Tiszaújváros Városi Rendelőintézet 15 356 000 forintban részesült, amelyet egy angiológiai color Doppler ultrahang beszerzésére fordít. Kiskunhalason a Richter Egészségváros történetének eddigi legmagasabb adományösszege gyűlt össze: a Kiskunhalasi Semmelweis  Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Oktató  Kórháza a 63 486 500 forint támogatást nőgyógyászati laparoszkópos torony beszerzésére használta fel.

Ősszel Paks, Nagykanizsa és Budapest 18. kerülete adott otthont a programsorozatnak. A Paksi Gyógyászati Központ 26 251 000 forint támogatást kapott, amelyből altatógépet és szemészeti OCT-készüléket vásárolnak. A Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház számára összegyűlt 26 555 000 forintból  mesterséges intelligencián alapuló melanóma szűrő test szkenner szereznek be. Budapest 18. kerületében a résztvevők aktivitásának köszönhetően 15 322 500 forint gyűlt össze a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató számára. Az intézmény ebből az összegből fizioterápiás eszközparkját fejleszti.

„A Richter Egészségváros egyszerre ösztönzi az embereket arra, hogy aktívan tegyenek saját egészségükért, és teremt lehetőséget, hogy részvételükkel a helyi egészségügyi ellátás fejlődéséhez is hozzájáruljanak. A 2026-os eredmények ismét megmutatták, hogy a közösségek nyitottak a megelőzést és az egészségtudatosságot középpontba helyező kezdeményezésekre. Különösen fontos számunkra, hogy a program nemcsak egy-egy rendezvénynapon jelent segítséget, hanem az összegyűlt támogatások révén hosszú távon is hozzájárul a helyi betegellátás fejlesztéséhez” – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője.

A 2026-ban összesen 14 000 egészségügyi szűrés és állapotfelmérés valósult meg, összesen 425 egészségügyi szakember és szakdolgozó közreműködésével. A programsorozat állomásain többek között szív- és érrendszeri vizsgálatok, vérnyomás- és koleszterinszint-mérés, vércukormérés, prosztataszűrés, érszűkület-vizsgálat és testösszetétel-mérés is elérhető volt. Ezen felül egészségügyi tanácsadások, ismeretterjesztő előadások és az egészséges életmódot támogató programok segítették a résztvevőket abban, hogy többet tudjanak meg saját egészségi állapotukról és a prevenció fontosságáról.

A Richter Egészségváros 2009-es indulása óta 119 alkalommal biztosított lehetőséget arra, hogy a lakosság ingyenes szűréseken vegyen részt és hiteles egészségügyi információkhoz jusson. A program keretében az egészségügyi intézmények számára átadott támogatás teljes összege a 2026-os szezon végére 993 228 200 forintra emelkedett. Az intézmények az adományt egészségügyi eszközök beszerzésére, infrastrukturális fejlesztésekre és a betegellátás korszerűsítésére fordítják.

Forrás: Richter Gedeon Nyrt.
Fotók: Németh Szabolcs

Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben pedig lehetőséget adnak a mozgásra, a pihenésre és a feltöltődésre.

A Pilisi Parkerdő megbízásából készült új kutatás szerint már a budapesti városi erdők rekreációs, hűtési és szénmegkötési szolgáltatásai is évente mintegy 13,5–26,5 milliárd forintnyi értéket teremtenek a társadalom számára  A kutatás arra is rámutat: mindez csak akkor maradhat fenn hosszú távon, ha az erdőket szakszerűen, a városi környezet sajátos kihívásaihoz alkalmazkodva kezelik, és ehhez megfelelő források is rendelkezésre állnak.
Van, akinek a reggeli futást, másnak a családi sétát, a csendet vagy egyszerűen néhány nyugodt órát jelent az erdő. Jótékony hatásait azonban azok is élvezik, akik ritkán lépnek az ösvényeire. A fák árnyékot adnak, mérséklik a nyári hőséget, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, és lassítják a hegyoldalakról lezúduló csapadékot. A budapesti erdők így nem egyszerűen kirándulóhelyek: olyan természetes infrastruktúrát jelentenek, amely nap mint nap hozzájárul a főváros élhetőségéhez. Ennek a sokrétű társadalmi szerepnek az értékét vizsgálta az ESSRG Nonprofit Kft. a Pilisi Parkerdő megbízásából.
A 2025 novembere és 2026 júniusa között végzett kutatás szakirodalmi elemzésre, szakértői interjúkra, erdőhasználói fókuszcsoportokra, cellainformációs látogatottsági adatokra és közgazdasági becslésekre épült. A vizsgálat nem arra vállalkozott, hogy „beárazza” az erdőket, hanem arra, hogy néhány jól mérhető szolgáltatásukon keresztül megmutassa, mekkora értéket képviselnek a város és lakói számára.
Évente 17–18 millió látogatás – milliárdos rekreációs érték
A budapesti városi erdők Magyarország leglátogatottabb erdőterületei közé tartoznak: évente mintegy 17–18 millió látogatást regisztrálnak bennük. A kutatók a cellainformációs adatok, valamint az erdőlátogatáshoz kapcsolódó utazási és időráfordítás alapján becsülték meg, milyen értéket jelent a városlakóknak az erdőben eltöltött idő. Az eredmény szerint a budapesti városi erdők rekreációs szolgáltatásainak – a kirándulásnak, sportolásnak, kikapcsolódásnak és feltöltődésnek – az éves társadalmi értéke 12,6–20,7 milliárd forint lehet.
Ez az összeg természetesen nem azt jelenti, hogy ennyit „ér egy séta az erdőben”. Azt mutatja meg, mekkora erőforrást – időt, utazást, ráfordítást – vállalnak az emberek azért, hogy eljussanak az erdőbe, és részesüljenek azokból az élményekből és életminőséget javító hatásokból, amelyeket a természet közelsége nyújt.
Milliárdokat érhet az erdők hűtőhatása
A városi erdők szerepe a nyári hőhullámok idején egyre fontosabb. A nagy lombkoronájú fák árnyékolnak, párologtatnak, hűtik környezetüket, így mérséklik a városi hősziget hatását is. A kutatás azt vizsgálta, mekkora energiaköltséggel járna, ha az erdők hűtőhatásából mindössze egy Celsius-foknyi kiesést lakossági klímaberendezésekkel kellene pótolni. A különböző forgatókönyvek alapján ez évente 460 millió–5 milliárd forint többlet-energiaköltséget jelenthetne.
Az erdők tehát nemcsak kellemesebb mikroklímát teremtenek a kirándulóknak, hanem a környező városrészek hőterhelésének csökkentésében is szerepet játszanak. Ez a szolgáltatás pedig a klímaváltozás előrehaladtával várhatóan egyre értékesebbé válik.
Természetes védelem a felhőszakadások ellen
A budai hegyoldalak erdei egy másik, kevésbé látványos, de annál fontosabb feladatot is ellátnak: felfogják és lassítják a csapadékot. Nagy esőzések idején a lombkorona, az avar, a talaj és a növényzet együttesen mérsékli a víz gyors lefolyását, ezáltal csökkentheti a városra zúduló vízmennyiséget és a villámárvizek kockázatát.
A kutatók azt is megbecsülték, mekkora beruházást igényelhetne ennek a természetes vízmegtartó képességnek a műszaki pótlása. Az eredmény szerint hasonló kapacitás kiépítése 23,7–65,1 milliárd forintos egyszeri beruházást jelenthetne. A természet ezt a védelmi funkciót ma úgy biztosítja, hogy közben élőhelyet, rekreációs teret és zöldfelületet is nyújt.
A szénmegkötés is mérhető értéket teremt
A fővárosi erdők fái és talajai szén-dioxidot is megkötnek, ezzel hozzájárulnak a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. A kutatás az erdők éves szénmegkötésének társadalmi értékét 370–620 millió forintra becsülte.
A rekreációval és a hűtőhatással együtt így már e három, közvetlenül számszerűsíthető szolgáltatás éves értéke is megközelítőleg 13,5–26,5 milliárd forint. Ez azonban még mindig csak egy része annak, amit a budapesti városi erdők a társadalom számára nyújtanak.
Amit nem lehet forintban kifejezni
A számok mögött számos olyan érték van, amelyet jóval nehezebb pénzre váltani. Ilyen a biológiai sokféleség megőrzése, a levegőminőség javítása, az erdők egészségre gyakorolt kedvező hatása, az élőhelyek fenntartása vagy éppen az a személyes és érzelmi kötődés, amely sok embert a budai és pesti erdőkhöz fűz. A kutatásban szereplő összegek ezért nem az erdők teljes értékét vagy „árát” jelentik. Sokkal inkább azt mutatják meg, hogy már néhány számszerűsíthető szolgáltatásuk is milyen jelentős társadalmi hasznot teremt.
Az erdő sok mindent ingyen ad – a fennmaradása mégsem magától értetődő
A városi erdők szolgáltatásai látszólag természetesek és állandóak. Fenntartásuk azonban egyre összetettebb feladat. A hosszú aszályos időszakok, a szélsőséges viharok, az új kártevők és betegségek, valamint az egyre nagyobb látogatói terhelés egyszerre teszik próbára a fővárosi erdők alkalmazkodóképességét. Az erdészek feladata ilyen körülmények között az, hogy megőrizzék az erdők stabilitását, természetességét, biztonságát és látogathatóságát.
Ez a gyakorlatban egyszerre jelenti az idős, nagy lombkoronájú fák és értékes élőhelyek védelmét, a fiatalabb fanemzedék fejlődésének segítését, a változatosabb és ellenállóbb erdőszerkezet kialakítását, valamint a sétautak, pihenőhelyek és más közjóléti létesítmények fenntartását.
„Az erdő sok mindent ingyen ad nekünk, de a fennmaradása nem magától értetődő. Az erdészek munkája azt szolgálja, hogy ezek az erdők évtizedek múlva is hűtsék a várost, megtartsák a vizet, élőhelyet biztosítsanak, és lehetőséget adjanak a feltöltődésre. Ezért a városi erdőkezelés nemcsak erdészeti feladat, hanem Budapest jövőjébe történő beruházás” – mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
A társadalmi haszon közös, a költségek ma nagyrészt az erdőkezelőnél jelentkeznek
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a fővárosi erdők legfontosabb szolgáltatásai ma már elsősorban nem a hagyományos faanyagtermeléshez kötődnek. A társadalmi haszon a város egészében jelentkezik, miközben az erdők kezelésének, a közjóléti infrastruktúrának, a természetvédelmi feladatoknak és a biztonságos látogathatóságnak a költségei döntően az erdőgazdálkodót terhelik.
A kutatás ezért nemzetközi példákat is vizsgált. Lisszabon, Brassó és Oslo gyakorlata azt mutatja, hogy a városi erdők közjóléti és természetvédelmi szerepének fenntartását többféle forrásból finanszírozzák. Az erdőgazdálkodás bevételei mellett önkormányzati és állami hozzájárulások, vállalati partnerségek és pályázati források is megjelennek. A közös bennük, hogy a városi erdőkre nem pusztán erdőgazdálkodási területként, hanem a település működését és lakóinak életminőségét szolgáló zöld infrastruktúraként tekintenek.
Budapesten ezzel szemben a városi erdők növekvő társadalmi szerepéhez igazodó, hosszútávon kiszámítható finanszírozás még nem alakult ki.
A Pilisi Parkerdő bízik abban, hogy idehaza is mielőbb megteremthetők ennek feltételei. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a városi erdőkbe, mint zöld közművekbe fektetett források társadalmi haszna sokszorosan meghaladhatja a ráfordításokat: a befektetés a városlakók jobb életminőségében és Budapest élhetőségében térül meg.

Forrás: Pilisi Parkerdő

November 11-ig várják a természettudományok iránt érdeklődő diákok alkotásait a TETT mesepályázat hatodik évadában. A pályázók három korcsoportban, egyénileg vagy kétfős csapatokban nevezhetnek, munkájukat pedig mentor is segítheti.

A TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek pályázat (TETT-mesepályázat) célja, hogy a magyarországi és határon túli magyar oktatási intézmények diákjai az alkotás élményén keresztül kerüljenek közelebb a természettudományokhoz. A kezdeményezés a Richter Gedeon Nyrt. és a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány szakmai partnerségében valósul meg. A kezdeményezés fővédnökei Döbrentey Ildikó és Levente Péter.

„2020-ban támadt a gondolat, 2021-ben került sor az első kiírásra, azóta zakatol a TETT vonata, amely eddig összesen több mint 3000 pályaművet szállított az ifjú alkotóktól a zsűri tagjaihoz. Nagy izgalommal várjuk az egész tanévet átölelő folyamatot, az alkotások beérkezésétől a zsűrizés megbeszélésein keresztül a díjazottak és a hatodik TETT-könyvbe kerülő művek kiválasztásán át a tavaszi díjátadó ünnepig és a nyár eleji könyvbemutatóig – mondta Holtzer Péter, a Szabó Szabolcs Alapítvány elnöke.

A TETT az elmúlt öt évadban közel 700 iskolát és több mint 700 pedagógust ért el. A szervezők összesen 3280 pályaművet fogadtak, amelyek közül 507 alkotás jelent meg a program eddigi öt kiadványában. A hatodik évad erre az elmúlt években kialakult, Magyarország határain is átívelő közösségre épít.

A pályázók olyan magyar nyelvű mesével vagy prózai művel nevezhetnek, amelyben a természettudományos gondolatok, kérdések és összefüggések a történet szerves részévé válnak. A pályaművek a környezet- és természetismeret, a földrajz, a biológia, a fizika és a kémia területéhez egyaránt kapcsolódhatnak. A cél, hogy a fiatalok a természettudományos ismereteket hitelesen, mégis kreatívan építsék be történeteikbe, összekapcsolva a tudományt az irodalmi alkotással. Az alkotás során íráskészségüket, képzeletüket és kreatív gondolkodásukat is fejleszthetik.

A hatodik évadban kiemelt figyelmet kapnak a mentorok: a pályázók az alkotói folyamat során felnőtt segítő támogatását is kérhetik.

„A diákok között rengetegen vannak, akik tehetségesek valamiben, és ugyancsak rengetegen még keresik, miben tehetségesek. Mindkét kategóriára igaz, hogy a tehetség megtalálása és kibontakoztatása a fiatalok önmagába vetett hitére épül. A TETT ennek a hitnek a felépítését célozza a saját alkotású történetírással. Ebben a folyamatban a mentornak kiemelt szerepe lehet. Ezért a TETT hatodik évadát a mentorok évadának szánjuk, számos módon megtisztelve szerepüket. Hiszünk abban, hogy ilyen módon a TETT 6 még mélyebb diák-mentor kapcsolatokat és izgalmas pályaműveket fog eredményezni” – mondta Prof. Dr. Szántay Csaba, a pályázat egyik ötletadója és a zsűritagja, a Richter Gedeon tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője.

A pályázaton az általános iskolások 3. osztálytól, valamint középiskolai és középfokú szakképzésben részt vevő diákok indulhatnak. A résztvevők három korcsoportban, egyénileg vagy kétfős csapatokban nevezhetnek. A beérkezett alkotásokat különböző szakterületek képviselőiből álló zsűri értékeli. A bírálat során a természettudományos korrektség mellett az írói készséget, a képzeletgazdagságot, az egyéni kifejezésmódot és a történet felépítését is figyelembe veszik. A kiemelkedő művek megjelenhetnek a Richter TETT-könyvben, a díjazottakat pedig nagyértékű jutalmak várják.

A pályázatra a diákok 2026. november 11-ig nyújthatják be műveiket a www.tettmesepalyazat.hu weboldalon, ahol a pályázással kapcsolatos információkat is megtalálják.

Forrás: Richter Gedeon Nyrt.

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 28 országban figyelték az égboltot, hazánkban az adatgyűjtést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezte.

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 927 helyszínen, több mint 4,8 millió madarat figyelt meg a 23 667 résztvevő.

Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két első és egy harmadik helyezést értünk el, tehát minden kategóriában dobogós helyre kerültünk:
− rendezvényhelyszínek száma
1. Magyarország (176),
2. Hollandia (150),
3. Belgium (87);
− résztvevők száma (fő)
1. Magyarország (3 807),
2. Svájc (3 414),
3. Görögország (2 800);
− látott madarak száma (példány)
1. Finnország (1,6 millió),
2. Svédország (742 877),
3. Magyarország (628 635).

A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj:
− nemzetközi viszonylatban: 1. apácalúd (750 000), 2. seregély (515 000), 3. erdei pinty (428 000);
− Magyarországon: 1. seregély (229 397 példány.), 2. daru (58 013 pld.), 3. nyári lúd (23 621 pld.).

Itthon a különlegességek közül a tundraludat, a rozsdástorkú pityert és a kőforgatót érdemes említeni.

Forrás: MME