Országos
Új hatóanyaggyártó üzemet avatott az Egis Gyógyszergyár Zrt.
Szijjártó Péter: nem engedjük, hogy a szankciófanatikusok megnöveljék a magyarok energiaköltségeit
A kormány nem fogja azt engedni, hogy a szankciófanatikus európai politikusok megnöveljék a magyar családok energiaköltségeit - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A tárcavezető az európai unió külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy még alig fogadták el az előző szankciókat Oroszországgal szemben, máris zajlik az újabb, immár huszadik csomag összeállítása.
"Világossá tették, hogy ebben az olajszállítások és a nukleáris együttműködés is benne kell legyen. Na, ezek azok a vörös vonalak, amiket a magyar nemzeti kormány soha nem fog engedni átlépni" - emelte ki.
Majd leszögezte, hogy az orosz olajszállítások és a nukleáris együttműködés ellehetetlenítése a magyar nemzeti érdekekkel élesen ellentétes lenne.
"Oroszországgal való kőolaj- és nukleáris együttműködés nélkül nincs magyar energiabiztonság, nincs rezsicsökkentés. Ha az oroszokkal fel kell adni a kőolaj- és nukleáris együttműködést, akkor a magyar energiaszámlák rövid távon a háromszorosukra fognak nőni a magyar családok számára"
- figyelmeztetett.
Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy a kormány nem fogja engedni, hogy a "szankciófanatikus európai politikusok" megnöveljék a magyar családok energiaköltségeit, főleg úgy, hogy az Egyesült Államokban mentességet adtak Magyarországnak az orosz energetikai szektort célzó korlátozások alól.
"Miközben az óceán másik partján értik, látják, megértik, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből fakad, hogy az Oroszországból származó energiahordozók nélkül fizikailag nem lehet ellátni az országot, addig itt Brüsszelben ezt nem értik meg. Ez is az őrületnek egy jele" - fogalmazott.
Illetve rámutatott, hogy az EU-s szankciók bevezetéséhez egyhangúság szükséges, márpedig a kormány nem fog ehhez hozzájárulni.
forrás, képforrás: mti.hu
Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor
Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök közölte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egy tizenegy pontból álló, a becslések szerint 80 és 90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást kötnek.
"A vállalkozók adóterheit csökkenteni fogjuk, az őket terhelő bürokráciát pedig visszavágjuk" - tette hozzá.
Orbán Viktor a kamara elnökével közösen tartott eseményen elmondta, az intézkedéscsomag első, fontos lépése a vállalkozások számára nyújtott fix három százalékos kamatozású támogatott hitel bejelentése volt, ebben a második szakaszban a kamara kérésére tizenegy intézkedésről kötnek megállapodást.
Az első az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése lesz, ez azt jelenti, hogy 2026-ban az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra módosul - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, "ezek növekvő számok, ezek jó hírek", amelyek nem a teher növekedését, hanem az elérhető kedvezmények növekedését jelentik.
Második pontként az átalányadózók általános költséghányadának emelését említette Orbán Viktor. Szavai szerint itt is három évre állapodtak meg. 2026-ban 45 százalékra, 2027-ben 50 százalékra emelik ezt, "2028-ról még egyezkedünk"
- tette hozzá a miniszterelnök.
Elmondta: a harmadik intézkedés a főállású egyéni vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjának csökkentése lesz, számításaik szerint ezzel 140 ezer vállalkozónak mérséklődnek a havi adóterhei.
Negyedik pontként a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítéséről beszélt a miniszterelnök. Ezzel körülbelül 4-5 ezer vállalkozó tud belépni ebbe a kedvező körbe, ez előnyökkel jár - hangoztatta.
A kormányfő bejelentette: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják vállalkozókat a környezeti károk helyreállításában és a zöld beruházásokban.
"Ha lefordítom magyarra, ez azt jelenti, hogy, ha valaki barnamezős beruházást hajt végre és ezért környezetterhelést kell csökkenteni, vagy fel kell számolni a korábbi károkat, akkor ennek a költségét leírhatja az adójából"
- mondta Orbán Viktor, kifejezve reményét, hogy ez az intézkedés lendületet adhat a barnamezős fejlesztéseknek.
A miniszterelnök a következő pontról szólva elmondta: a magyar energiaellátók infrastruktúrájuk korszerűsítésére adókedvezményt kapnak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: az MKIK kérésére az adókedvezmény eszközével arra fogják ösztönözni a nagy energiaszolgáltató cégeket, hogy végezzék el ezeket a beruházásokat és így segítsék a vállalkozókat.
Fejlesztéseket remélünk, tehát reméljük, hogy itt mindenki úgy fog majd eljárni, ahogy azt az üzleti logika megkívánja, tehát az energiaellátók nem a profitjukat fogják növelni, hanem a fejlesztések mértékét fokozzák - jelentette ki.
A miniszterelnök a tájékoztatón bejelentette, megemelik a kiskereskedelmi adó határsávjait is, amivel számításaik szerint 3500 vállalkozás terhei csökkennek.
Itt kiskereskedelemről van szó, a kulcs marad, az adó határsávjait emeljük meg, ez kedvezőbbé válik, kedvezőbb adózást ad a vállalkozóknak - emelte ki.
A nyolcadik pontot érintve Orbán Viktor kifejtette: "fájó szívvel", de elfogadta, hogy fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adóemelését.
A kormányfő a jövedéki adónak az infláció mértékével történő emelésének szükségességére utalva azt mondta: Magyarországon az adórendszer egy érzékeny dolog, az a jó, ha van benne valami rendszerező elv, "nem kell mindig és újra megvívni ugyanazokat a csatákat, hanem lehet tudni, hogy van egy elv és az be fog következni".
Hangsúlyozta: ennek január 1-től be kellene következnie, de a kamara azt kéri, hogy ez ne következzen be.
"Én nem tudok eltekinteni attól, hogy ez az elv fönn maradjon, de azt meg tudom tenni, hogy fél évre ezt most elhalasztjuk, és félévkor ismét leülünk egymással beszélni, és még mindig indokolt lesz a kamarai kérés, akkor lehet folytatni"
- fogalmazott, megemlítve, ez az intézkedés 20 milliárd forint adóbevételkiesést jelent a költségvetésnek.
Kilencedik intézkedésként a vállalkozások adminisztrációs terheinek jelentős csökkentését jelentette be Orbán Viktor, hangsúlyozva, a társasági adóelőleg értékhatárának 5 millióról 20 millió forintra történő emelése 20 ezer céget érint kedvezően.
A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát 150 millióról 180 millió forintra emelik, ami azt jelenti, körülbelül 10 ezer vállalkozás választhat egy egyszerűbb és gyorsabb adminisztrációt - ismertette.
Hozzátette: emellett 80 ezer egyéni vállalkozót érintően egy speciális adminisztrációcsökkentést hajtanak végre, az ő esetükben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését és negyedévesre csökken a szocho és járulékbevallás gyakorisága.
A miniszterelnök a tájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedések 80-90 milliárd forintos többletkiadásának fedezetét a megemelt bankadó adja.
Hozzáfűzte, minderről lesz még egy értelmes vita a magyar gazdaságpolitikában, amit nem szeretne lesöpörni.
Ez arról szól, hogy terhelhető-e még a rendszer, illetve milyen mértékig, s mi legyen az arány a terhek tekintetében a termelő iparágak adóztatása és a pénzügyi szektor adóztatása között - fejtette ki.
A kormányzat ismeri a modern közgazdaságtan alapvetéseit, és tisztában van azzal, hogy "egy jól működő, stabil bankrendszer nélkül nem lehet elképzelni semmilyen gazdasági rendszert" - fogalmazott, hozzátéve, most mégis azt a lehetőséget keresik, hogy miként lehet minél több termelési tevékenységet ösztönözni adókedvezményekkel.
A pénzügyi szektor szempontját fontosnak, de csak ezután következő szempontnak tartjuk - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy egy másik álláspont is kibontakozóban van, amelynek képviselői a bankadót csökkentenék, miközben a vállalkozásoknak nyújtott támogatást is mérsékelnék.
Az egyik irányzat a pénzügyi szektor felől próbál átcsoportosítani a termelési szektor felé, a másik a termelési szektor felől a pénzügyi szektor felé
- jelezte, majd hozzátette, ebben valamilyen értelmes egyensúlyt kell találni.
A kormányzat számára a munkahelyek megléte a fontos, a munkahelyek pedig a termelő és szolgáltató üzemekben vannak, ezért azok élveznek elsőbbséget - rögzítette.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a kormány és a kamara között a jövőben is lesznek a mostanihoz hasonló megállapodások, ugyanis a kabinet tudomásul vette, hogy "a kamara egy új pályára lépett".
Ez egy másfajta kamara, mint a korábbi volt, ebben pedig a kormány lehetőséget lát - hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a kamara gazdaságpolitikai döntésekről szóló konzultációban vett részt, ami folytatni és erősíteni kell.
A következő megállapodás arról szól majd, hogy miként tudnak állami gazdaságirányítási feladatokat átadni a kamarának vagy megosztani vele, erről már zajlanak a tárgyalások a különböző munkacsoportokban - közölte.
A miniszterelnök vélekedése szerint hosszabb távon és különösen ebben a mostani zavaros helyzetben a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a kamara a gazdaságpolitikai döntésekben és a gazdaságirányításban egyaránt részt vegyen, sőt, önálló döntési jogkörökkel is rendelkezzen.
Orbán Viktor a tájékoztatón arról beszélt, Európa egy háborús állapot felé menetel, ami a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, de Magyarország képes arra, hogy a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett egy nemzeti magyar gazdaságpolitikát építsen.
A kormány egy nagyon nehéz dilemmával áll szembe a háború kezdete óta, és ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket - tette hozzá.
Egyre erőteljesebb a háborús retorika, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, mint a háborús gazdaság, hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, mert hétköznapi politikai állításokká váltak - tette hozzá.
Vélekedése szerint ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról, hanem a holnapról is szól, "tudni kell, hogy mire készülünk".
Szavai szerint minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv.
Erről fogadnak el dokumentumokat, erről nyilatkoznak a vezetők - jegyezte meg.
Kitért rá, ennek a gondolkodásmódnak része Ukrajna európai uniós tagsága, egy hatalmas ukrán hadsereg fegyverben tartása uniós pénzen, a következő hétéves európai uniós költségvetés 20-25 százalékának Ukrajna felé történő irányítása.
A nagy dilemma az - folytatta - , hogy fogadjuk-e el, Európában háborús gazdaságpolitika lesz, amiből Magyarország nem tud kimaradni, illesszük-e bele magunkat ebbe a keretbe és ezen belül a legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből, vagy ezt nem fogadjuk el és - az Európai Unió háborús gazdaságpolitikájának építése közben -, egy saját nemzeti gazdaságpolitikát hozunk létre.
Utalt rá, Nagy Márton gazdasági miniszterrel közös álláspontjuk szerint Magyarország képes egy nemzeti gazdaságpolitika építésére a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett, de ezt újra és újra mindig "az asztalra kell tenni", érvényes-e még ez az állításuk.
Amikor a kamarával az adókérdésekben megállapodtak, a kormány ezt a kérdést napirendre vette és úgy ítélték meg, "ez a mai megállapodásnak az alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé megy, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi"
- közölte.
A kormányfő hangoztatta, ezt még akkor is fenntartjuk, ha a háború hatása alól Magyarország nem tudja magát kihúzni.
Magyarországon "politikai civakodás" van arról, hogy a háború milyen hatással van a gazdaságra, de szerinte épeszű ember nem kérdőjelezi meg azt, hogy a háború az rossz hatással van a magyar és az egész Európai Unió gazdaságára - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ki kell tartanunk egy háború által blokkolt gazdasági növekedés mellett és saját magunk nem háborús nemzeti gazdaságpolitikája mellett.
Forrás/fotó: mti.hu
Tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom hazai költőállománya
A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.
Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan 3,1 fiókát neveltek idén fészkenként, amely megfelel a hazánkban tapasztalható sokéves átlagnak. Országosan egy évtizedes megtorpanás után már harmadik éve mutat újra állománynövekedést a faj, amely egy különösen értékes eredmény, hiszen a kerecsensólyom világviszonylatban csökkenő populációval rendelkezik.
Az Európai Unió LIFE Programja által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a MAVIR Zrt-vel közösen dolgozik hazánkban az észak-alföldi kerecsensólyom-állomány stabilizálásán. A projektben az állomány szoros monitorozása mellett, a fiatal madarak kóborlásának és pusztulási okainak vizsgálata is zajlik, mely szintén kiemelt fontosságú a kerecsensólyom védelme szempontjából. Ennek érdekében, a tavalyi évhez hasonlóan, az MME szakemberei 2025-ben is folytatták a faj GPS-alapú nyomkövetését, amely során idén öt mintaterületen, összesen 47 fiatal madárra került műholdas jeladó. A megfigyelések célja, hogy pontosabb képet kapjunk a pusztulás okairól és azok állományra gyakorolt hatásáról. Idén, a fiatal madarak nagy része a kirepülést követő időszakban is hazánkban maradt a kedvező táplálkozási viszonyoknak köszönhetően. Az ország több részén megerősödött mezei pocok állomány optimális táplálékot jelentett a fiatal madarak számára.
A közlemény kiadásakor a két év alatt megjelölt 69 példányból 37 madár (54%) van még biztosan életben, 24 példány (35%) elpusztult, 2 madarat (3%) illegálisan befogtak Egyiptomban és Líbiában, 6 madárról (9%) pedig hosszabb ideje nincs információnk. Az eltűnt madarak közül 3 Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodott, ahol a GSM és GPS hálózatok zavarása miatt a jeladó nem tudja elküldeni az adatait. A többi 3 eltűnt madár utolsó pozíciója szintén külföldről (Lengyelországból, Romániából és Görögországból) jött. A biztosan életben lévő madarakból jelenleg 27 Magyarországon, 4 Romániában, 3 Szerbiában, valamint 1-1 madár Olaszországban, Albániában és Algériában tartózkodik.
A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult példány teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. A szakemberek az elhullott egyedekből vett mintákat bevizsgálják, így a korábbiaknál jóval részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól, ami elősegíti a jövőbeni célzott fajmegőrzési intézkedéseket, hogy a világszinten csökkenő kerecsensólyom állományt hazánkban sikerüljön megőriznünk.
Forrás: MME, dorogimedence.hu
Hankó Balázs: a Semmelweis Egyetem Közép-Európa legjobb egyeteme
A Semmelweis Egyetem (SE) Közép-Európa legjobb egyeteme, a cél pedig az, hogy az elkövetkező években Európa és a világ egyik legjobb egyeteme legyen a budapesti orvosegyetem - hangoztatta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn, az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új Diagnosztikai és Terápiás Központjának avatásán.
Hankó Balázs azt mondta, az elmúlt években - az egyetemek javaslatára - a kormány megújította a teljes magyar felsőoktatást, 600 milliárd forintnyi fejlesztés és háromszoros működési finanszírozás érkezett a rendszerbe, ezzel érte el mára a felsőoktatás finanszírozása a GDP 2 százalékát.
Kitért arra, hogy az új egyetemi modellt az Európai Bizottság (EB) "bünteti, tagadja és kizárja a magyar egyetemeket az autonómia jegyében. Az EB a magyar rektoroktól akarja megvédeni a magyar egyetemeket, az egyetemeknek biztosított ingatlanokat vissza akarja venni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy hat "hős egyetem" perre ment az EB döntése miatt.
A tárcavezető kijelentette:
a kormány kiáll a magyar egyetemek mellett és folytatja a felsőoktatási fejlesztéseket. A következő években 1300 milliárd forintnyi egyetemfejlesztés valósul meg szerte a Kárpát-medencében.
A magyar Pannónia program jobb, mint az Erasmus, a Pannóniával a világ vezető egyetemeire jutnak el a magyar fiatalok - Nyugatra és Keletre -, és a HU-RIZON programban olyan egyetemekkel együttműködésben vezetnek kutatásokat, mint a Yale, az MIT, a Stanford - ismertette.
2030-ra lesz magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között, és lesznek európai TOP100-as egyetemeink - emelte ki a miniszter. Hozzátette, hogy a világ legjobb száz egyeteme között ott lesz a Semmelweis Egyetem, amely ma a rangsorban a 272. helyen áll.
Hankó Balázs szerint azonban a tudományos, kutatási és nemzetköziesítési szempontból az SE már ott van a világ száz legjobb egyeteme között; az orvostudományok területén a 181., a kardiológia területén a 35., a gyógyszerészeti rangsorokban pedig a 82. helyen áll az intézmény.
A miniszter szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemet az elmúlt években 100 milliárd forintnyi fejlesztéssel támogatták, amelynek része a most átadott új beruházás 13,5 milliárd forintos hozzájárulása is, és része lesz az egyetem Nemzeti Orvosi Innovációs Képzési Kutatási Központ épülete is.
Merkely Béla, a SE rektora jelentős mérföldkőnek nevezte az új diagnosztikai és terápiás központ megépülését, amely - szavai szerint - megváltoztatja a mindennapokat, új perspektívát jelent a betegeknek, a kutatásnak és az oktatásnak.
Forrás/fotó: mti.hu
