Országos
Tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom hazai költőállománya
A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.
Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan 3,1 fiókát neveltek idén fészkenként, amely megfelel a hazánkban tapasztalható sokéves átlagnak. Országosan egy évtizedes megtorpanás után már harmadik éve mutat újra állománynövekedést a faj, amely egy különösen értékes eredmény, hiszen a kerecsensólyom világviszonylatban csökkenő populációval rendelkezik.
Az Európai Unió LIFE Programja által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a MAVIR Zrt-vel közösen dolgozik hazánkban az észak-alföldi kerecsensólyom-állomány stabilizálásán. A projektben az állomány szoros monitorozása mellett, a fiatal madarak kóborlásának és pusztulási okainak vizsgálata is zajlik, mely szintén kiemelt fontosságú a kerecsensólyom védelme szempontjából. Ennek érdekében, a tavalyi évhez hasonlóan, az MME szakemberei 2025-ben is folytatták a faj GPS-alapú nyomkövetését, amely során idén öt mintaterületen, összesen 47 fiatal madárra került műholdas jeladó. A megfigyelések célja, hogy pontosabb képet kapjunk a pusztulás okairól és azok állományra gyakorolt hatásáról. Idén, a fiatal madarak nagy része a kirepülést követő időszakban is hazánkban maradt a kedvező táplálkozási viszonyoknak köszönhetően. Az ország több részén megerősödött mezei pocok állomány optimális táplálékot jelentett a fiatal madarak számára.
A közlemény kiadásakor a két év alatt megjelölt 69 példányból 37 madár (54%) van még biztosan életben, 24 példány (35%) elpusztult, 2 madarat (3%) illegálisan befogtak Egyiptomban és Líbiában, 6 madárról (9%) pedig hosszabb ideje nincs információnk. Az eltűnt madarak közül 3 Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodott, ahol a GSM és GPS hálózatok zavarása miatt a jeladó nem tudja elküldeni az adatait. A többi 3 eltűnt madár utolsó pozíciója szintén külföldről (Lengyelországból, Romániából és Görögországból) jött. A biztosan életben lévő madarakból jelenleg 27 Magyarországon, 4 Romániában, 3 Szerbiában, valamint 1-1 madár Olaszországban, Albániában és Algériában tartózkodik.
A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult példány teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. A szakemberek az elhullott egyedekből vett mintákat bevizsgálják, így a korábbiaknál jóval részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól, ami elősegíti a jövőbeni célzott fajmegőrzési intézkedéseket, hogy a világszinten csökkenő kerecsensólyom állományt hazánkban sikerüljön megőriznünk.
Forrás: MME, dorogimedence.hu
Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor
Tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési megállapodást jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök közölte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egy tizenegy pontból álló, a becslések szerint 80 és 90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást kötnek.
"A vállalkozók adóterheit csökkenteni fogjuk, az őket terhelő bürokráciát pedig visszavágjuk" - tette hozzá.
Orbán Viktor a kamara elnökével közösen tartott eseményen elmondta, az intézkedéscsomag első, fontos lépése a vállalkozások számára nyújtott fix három százalékos kamatozású támogatott hitel bejelentése volt, ebben a második szakaszban a kamara kérésére tizenegy intézkedésről kötnek megállapodást.
Az első az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése lesz, ez azt jelenti, hogy 2026-ban az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra módosul - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, "ezek növekvő számok, ezek jó hírek", amelyek nem a teher növekedését, hanem az elérhető kedvezmények növekedését jelentik.
Második pontként az átalányadózók általános költséghányadának emelését említette Orbán Viktor. Szavai szerint itt is három évre állapodtak meg. 2026-ban 45 százalékra, 2027-ben 50 százalékra emelik ezt, "2028-ról még egyezkedünk"
- tette hozzá a miniszterelnök.
Elmondta: a harmadik intézkedés a főállású egyéni vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjának csökkentése lesz, számításaik szerint ezzel 140 ezer vállalkozónak mérséklődnek a havi adóterhei.
Negyedik pontként a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítéséről beszélt a miniszterelnök. Ezzel körülbelül 4-5 ezer vállalkozó tud belépni ebbe a kedvező körbe, ez előnyökkel jár - hangoztatta.
A kormányfő bejelentette: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják vállalkozókat a környezeti károk helyreállításában és a zöld beruházásokban.
"Ha lefordítom magyarra, ez azt jelenti, hogy, ha valaki barnamezős beruházást hajt végre és ezért környezetterhelést kell csökkenteni, vagy fel kell számolni a korábbi károkat, akkor ennek a költségét leírhatja az adójából"
- mondta Orbán Viktor, kifejezve reményét, hogy ez az intézkedés lendületet adhat a barnamezős fejlesztéseknek.
A miniszterelnök a következő pontról szólva elmondta: a magyar energiaellátók infrastruktúrájuk korszerűsítésére adókedvezményt kapnak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: az MKIK kérésére az adókedvezmény eszközével arra fogják ösztönözni a nagy energiaszolgáltató cégeket, hogy végezzék el ezeket a beruházásokat és így segítsék a vállalkozókat.
Fejlesztéseket remélünk, tehát reméljük, hogy itt mindenki úgy fog majd eljárni, ahogy azt az üzleti logika megkívánja, tehát az energiaellátók nem a profitjukat fogják növelni, hanem a fejlesztések mértékét fokozzák - jelentette ki.
A miniszterelnök a tájékoztatón bejelentette, megemelik a kiskereskedelmi adó határsávjait is, amivel számításaik szerint 3500 vállalkozás terhei csökkennek.
Itt kiskereskedelemről van szó, a kulcs marad, az adó határsávjait emeljük meg, ez kedvezőbbé válik, kedvezőbb adózást ad a vállalkozóknak - emelte ki.
A nyolcadik pontot érintve Orbán Viktor kifejtette: "fájó szívvel", de elfogadta, hogy fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adóemelését.
A kormányfő a jövedéki adónak az infláció mértékével történő emelésének szükségességére utalva azt mondta: Magyarországon az adórendszer egy érzékeny dolog, az a jó, ha van benne valami rendszerező elv, "nem kell mindig és újra megvívni ugyanazokat a csatákat, hanem lehet tudni, hogy van egy elv és az be fog következni".
Hangsúlyozta: ennek január 1-től be kellene következnie, de a kamara azt kéri, hogy ez ne következzen be.
"Én nem tudok eltekinteni attól, hogy ez az elv fönn maradjon, de azt meg tudom tenni, hogy fél évre ezt most elhalasztjuk, és félévkor ismét leülünk egymással beszélni, és még mindig indokolt lesz a kamarai kérés, akkor lehet folytatni"
- fogalmazott, megemlítve, ez az intézkedés 20 milliárd forint adóbevételkiesést jelent a költségvetésnek.
Kilencedik intézkedésként a vállalkozások adminisztrációs terheinek jelentős csökkentését jelentette be Orbán Viktor, hangsúlyozva, a társasági adóelőleg értékhatárának 5 millióról 20 millió forintra történő emelése 20 ezer céget érint kedvezően.
A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát 150 millióról 180 millió forintra emelik, ami azt jelenti, körülbelül 10 ezer vállalkozás választhat egy egyszerűbb és gyorsabb adminisztrációt - ismertette.
Hozzátette: emellett 80 ezer egyéni vállalkozót érintően egy speciális adminisztrációcsökkentést hajtanak végre, az ő esetükben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését és negyedévesre csökken a szocho és járulékbevallás gyakorisága.
A miniszterelnök a tájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedések 80-90 milliárd forintos többletkiadásának fedezetét a megemelt bankadó adja.
Hozzáfűzte, minderről lesz még egy értelmes vita a magyar gazdaságpolitikában, amit nem szeretne lesöpörni.
Ez arról szól, hogy terhelhető-e még a rendszer, illetve milyen mértékig, s mi legyen az arány a terhek tekintetében a termelő iparágak adóztatása és a pénzügyi szektor adóztatása között - fejtette ki.
A kormányzat ismeri a modern közgazdaságtan alapvetéseit, és tisztában van azzal, hogy "egy jól működő, stabil bankrendszer nélkül nem lehet elképzelni semmilyen gazdasági rendszert" - fogalmazott, hozzátéve, most mégis azt a lehetőséget keresik, hogy miként lehet minél több termelési tevékenységet ösztönözni adókedvezményekkel.
A pénzügyi szektor szempontját fontosnak, de csak ezután következő szempontnak tartjuk - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy egy másik álláspont is kibontakozóban van, amelynek képviselői a bankadót csökkentenék, miközben a vállalkozásoknak nyújtott támogatást is mérsékelnék.
Az egyik irányzat a pénzügyi szektor felől próbál átcsoportosítani a termelési szektor felé, a másik a termelési szektor felől a pénzügyi szektor felé
- jelezte, majd hozzátette, ebben valamilyen értelmes egyensúlyt kell találni.
A kormányzat számára a munkahelyek megléte a fontos, a munkahelyek pedig a termelő és szolgáltató üzemekben vannak, ezért azok élveznek elsőbbséget - rögzítette.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a kormány és a kamara között a jövőben is lesznek a mostanihoz hasonló megállapodások, ugyanis a kabinet tudomásul vette, hogy "a kamara egy új pályára lépett".
Ez egy másfajta kamara, mint a korábbi volt, ebben pedig a kormány lehetőséget lát - hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a kamara gazdaságpolitikai döntésekről szóló konzultációban vett részt, ami folytatni és erősíteni kell.
A következő megállapodás arról szól majd, hogy miként tudnak állami gazdaságirányítási feladatokat átadni a kamarának vagy megosztani vele, erről már zajlanak a tárgyalások a különböző munkacsoportokban - közölte.
A miniszterelnök vélekedése szerint hosszabb távon és különösen ebben a mostani zavaros helyzetben a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a kamara a gazdaságpolitikai döntésekben és a gazdaságirányításban egyaránt részt vegyen, sőt, önálló döntési jogkörökkel is rendelkezzen.
Orbán Viktor a tájékoztatón arról beszélt, Európa egy háborús állapot felé menetel, ami a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, de Magyarország képes arra, hogy a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett egy nemzeti magyar gazdaságpolitikát építsen.
A kormány egy nagyon nehéz dilemmával áll szembe a háború kezdete óta, és ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket - tette hozzá.
Egyre erőteljesebb a háborús retorika, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, mint a háborús gazdaság, hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, mert hétköznapi politikai állításokká váltak - tette hozzá.
Vélekedése szerint ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról, hanem a holnapról is szól, "tudni kell, hogy mire készülünk".
Szavai szerint minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv.
Erről fogadnak el dokumentumokat, erről nyilatkoznak a vezetők - jegyezte meg.
Kitért rá, ennek a gondolkodásmódnak része Ukrajna európai uniós tagsága, egy hatalmas ukrán hadsereg fegyverben tartása uniós pénzen, a következő hétéves európai uniós költségvetés 20-25 százalékának Ukrajna felé történő irányítása.
A nagy dilemma az - folytatta - , hogy fogadjuk-e el, Európában háborús gazdaságpolitika lesz, amiből Magyarország nem tud kimaradni, illesszük-e bele magunkat ebbe a keretbe és ezen belül a legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből, vagy ezt nem fogadjuk el és - az Európai Unió háborús gazdaságpolitikájának építése közben -, egy saját nemzeti gazdaságpolitikát hozunk létre.
Utalt rá, Nagy Márton gazdasági miniszterrel közös álláspontjuk szerint Magyarország képes egy nemzeti gazdaságpolitika építésére a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett, de ezt újra és újra mindig "az asztalra kell tenni", érvényes-e még ez az állításuk.
Amikor a kamarával az adókérdésekben megállapodtak, a kormány ezt a kérdést napirendre vette és úgy ítélték meg, "ez a mai megállapodásnak az alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé megy, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi"
- közölte.
A kormányfő hangoztatta, ezt még akkor is fenntartjuk, ha a háború hatása alól Magyarország nem tudja magát kihúzni.
Magyarországon "politikai civakodás" van arról, hogy a háború milyen hatással van a gazdaságra, de szerinte épeszű ember nem kérdőjelezi meg azt, hogy a háború az rossz hatással van a magyar és az egész Európai Unió gazdaságára - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ki kell tartanunk egy háború által blokkolt gazdasági növekedés mellett és saját magunk nem háborús nemzeti gazdaságpolitikája mellett.
Forrás/fotó: mti.hu
Orbán Viktor: a rezsicsökkentést sikerült megvédeni, Magyarország teljes szankciómentességet kap
A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, miután pénteken Washingtonban tárgyalást folytatott Donald Trump amerikai elnökkel.
Magyar napot tartottunk Washingtonban - kezdte a M1 aktuális csatornán élőben közvetített, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy nemcsak egy miniszterelnöki-elnöki csúcstalálkozó történt, hanem kétoldalú miniszteri tárgyalások is zajlottak, többek között a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és az innovációs és kulturális ügyekért felelős miniszter részvételével.
Hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok elnöke nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország iránt, üdvözli Magyarország polgárait.
Jelezte: Donald Trump nemcsak egy távoli országként gondol Magyarországra, hanem úgy, mint amelynek polgárai sok dicsőséget és eredményt hoztak az Egyesült Államoknak. A nagyrabecsülés kifejezése az ő részéről nemcsak diplomáciai udvariasság, hanem több annál, van valódi tartalma, és úgy éreztem, hogy ez egy őszinte barátság és elismerés Magyarország iránt - fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök a kétoldalú tárgyalásokat úgy jellemezte: két egymással szövetségesi viszonyban álló állam vezetői tárgyaltak egymással, nem azonosítottak egyetlen olyan lényeges kérdést sem, amelyben a két állam véleménye egymástól eltért volna, vagy konfliktusban állna.
Nincs a két ország érdekei között stratégiai különbség vagy összeütközés, viszont van jó néhány egyezés, és voltak is elrendezni való ügyek - tette hozzá.
A kormányfő bejelentette: a rezsicsökkentést sikerült megvédeni, továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár.
"Ennek minden szükséges előföltételét megteremtettük, ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást Magyarországon korlátozná vagy drágábbá tenné.
"Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség"
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az orosz olajra és földgázra kivetett szankciók alóli mentességre vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy leültek és megvizsgálták a témát, aminek eredményeképpen arra jutottak, hogy Magyarország helyzete lényegesen eltér a többi európai országétól. Nem lehet fenntartani az ország biztonságos energiaellátását és nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak akkor, hogyha két "kulcsvezetéken" továbbra is szankciók lesznek - jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy ezért kérték Donald Trumptól, hogy ezeket a szankciókat töröljék el. Két vezetéket kértünk mentesíteni minden szankció alól, az egyik, amelyik a gázt hozza fel délről, a másik, amelyik az olajat hozza be keletről, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni - idézte fel történéseket a kormányfő.
Újságírók rákérdeztek az elhárított veszélyre, amire a miniszterelnök azt felelte, hogy amikor Washingtonba jöttek, akkor "még nagyon nagy bajban voltunk, nyakig voltunk a vízben, vagy talán még annál is rosszabb volt a helyzet. Ebből most kihúztuk magunkat".
Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban jelentette be azt a szankciós rendszert, amelyet általában alkalmaznak az orosz energiára vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ez melyik országot hogyan érinti. Szavai szerint Magyarországot ez az általános szankciórendszer a földhöz vágta volna. Hangsúlyozta, hogy november végétől minden magyar háztartás két és félszer, de lehet, hogy háromszor többet fizetett volna a rezsiért, mint amennyit októberben vagy novemberben. Magyar mértékkel mérve ez egy kibírhatatlan mértékű áremelkedést jelentett volna a háztartásoknak is, nem beszélve a vállalkozásokról, jó néhány ment volna csődbe, zárt volna be, rengeteg munkanélküli lett volna - közölte Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy "benne voltunk egy harapófogóban, vagy már benne volt a hurokban a nyakunk, innen kellett kiügyeskedni magunkat", ami megtörtént. Hangsúlyozta, hogy ezt egyébként leginkább Szijjártó Péternek köszönhető, mert a végső döntés előkészítése az ő kezében van, és megvoltak azok a meggyőző érveik, amelyekre az amerikai elnök rá tudott bólintani.
Kérdésre válaszolva egyértelműsítette: az energiaellátó rendszereken egy amerikai és egy brüsszeli szankciórendszer van. A mostani tárgyalások eredményeképpen az amerikai szankciórendszer alól Magyarország kihúzta magát, az európai szankciórendszerrel szembeni küzdelem viszont "egy másik mérkőzés", amit Brüsszelben kell megvívni, és erre decemberben kerülhet sor - tette hozzá.
Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy megállapodás született az amerikai féllel a nukleáris együttműködés kérdéseiről. Paks2-ügyben is egyezségre jutottak: a Biden-adminisztráció által bevezetett szankciót eltörlik, Paks2 megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül fel - tette hozzá.
Közölte: a Westinghouse bekapcsolódik Magyarország nukleáris energiaiparába, ami egy új dolog, amerikaiak ebben még sosem vettek részt. Kifejtette: elsőként fűtőanyagot fognak vásárolni az amerikai cégtől.
Kitért arra is: abban is megállapodtak, hogy amerikai technológiát vezetnek be Magyarországon, és megnyitják az utat a nukleáris kiserőművek előtt. A jövő héten ennek érdekében a parlamentnek néhány törvényt módosítania kell - jelezte.
Megkapja Magyarország azt az amerikai technológiát is, amely jobb és modernebb, mint amit használunk, és amelynek segítségével eltárolhatjuk, biztonságos körülmények között elraktározhatjuk az elhasznált fűtőanyagokat.
A magyar miniszterelnök washingtoni sajtótájékoztatóján arról is beszámolt: számíthatunk az Egyesült Államokra Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzésében és megerősítésében, ezért kialakítjuk az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés új formáit.
Közölte: Magyarországra további amerikai befektetések érkeznek majd. Megemlítette: mintegy 1400 amerikai vállalat működik jelenleg Magyarországon, körülbelül 100 ezer embert alkalmazva. Orbán Viktor az újabb beruházások jelentőségeként említette, hogy azok a munkahelyteremtés mellett tovább emelik a magyar gazdaság technikai színvonalát. A miniszterelnök jelezte: hadi- és űripari megállapodást kötöttek, az előbbi révén Magyarország a legkorszerűbb védelmi fegyverekhez férhet hozzá.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy mind az amerikai, mind a magyar kormányzat elszánt a béketeremtés erőfeszítéseinek folytatásában. A budapesti találkozó napirenden van, de egyelőre nem tudni, mikor tarthatják meg az ukrajnai konfliktus lezárását célzó eseményt - jelezte.
Hozzátette, Magyarország kifejezetten ajánlja azon képességeit, amelyekkel segíteni tudja az ukrajnai háború lezárását.
A béke esélyére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon szinte mindenki számára evidens, hogy Ukrajna háborúban Oroszországot nem tudja legyőzni, Amerikában és a nagy európai országokban viszont úgy teszik fel a kérdést, mintha ez egy nyitott dolog lenne, hogy ki fog győzni. "Én csak azt tudom mondani, amit ma mondtam az amerikai elnöknek, hogy nyerhetnek-e az ukránok: hát csodák vannak!" - jegyezte meg.
Egy, az energiaipari megállapodásról megjelent sajtóhírre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: az értesülés annyiban helytálló, hogy a megállapodás három pontot tartalmaz, "onnantól semmiben". A fűtőelemek szállítása körülbelül százmillió dolláros tétel, tehát százmilliárdról szó sincsen - közölte. Hozzátette, hogy az elkövetkező időszakban a magyar gazdaság energiaigénye nő, a magyar nukleáris kapacitások is nőni fognak, ezért a meglévő beszállítási kapcsolatok mellett új fűtőelemekre is szükség van. Rámutatott, hogy így a meglévő beszállítási kapcsolatok fenntartása mellett szereznek be amerikai fűtőelemeket.
Szijjártó Péter a kis moduláris erőművekről azt mondta, hogy azok esetében az összeg attól függ, hogy végül hány épül fel. A magyar gazdaság folyamatosan beruházási rekordokat dönt, Magyarországon hatalmas gyárak épülnek, új munkahelyek ezrei, tízezrei jönnek létre, ezeknek az áramellátására lehet majd használni ezeket az erőműveket - mondta a miniszter. A húszmilliárd dolláros összeg akkor helytálló, ha az nagyjából 10-12 erőművet jelent - mondta.
Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy a nukleáris fűtőelemek tárolására vonatkozó technológia ára pedig száz- és kétszáz millió dollár közé tehető.
Arra is kitért, hogy a cseppfolyósított gáz esetében is diverzifikálnak, vagyis a meglévő gázszállítási források mellé újabbakat "teszünk oda".
A nap folyamán folytatott űripari tárgyalásról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: annak a Voyager Technologies nevű cégnek a vezetőivel folytattak megbeszélést, amely 2029-re a világ első kereskedelmi űrállomását szeretné felbocsátani. Jelezte: az űrállomás megépítéséhez magyar űripari vállalatok is hozzájárulnak, a cég ennek megfelelően beruház Magyarországon, a felek az űrmisszióhoz kapcsolódó képzés terén együttműködnek, valamint közösek az űrben végrehajtandó kísérletek és azok nyomon követései. Szijjártó Péter megemlítette: két magyar űrhajóst képeztek ki az idei, sikeres küldetésre, márpedig a kiképzett űrhajós fel nem bocsátása "egy óriási elszalasztott lehetőség lenne".
Orbán Viktor arra emlékeztetett: noha a nap folyamán az energiáról esett a legtöbb szó, ez a most zajló technológiai korszakváltás után a működés előfeltétele lesz.
A cél egy teljesen új, egy 21. századi magyar gazdaság megteremtése, ezért tárgyaltunk űriparról, védelmi iparról és a legmodernebb technológiák kérdéséről - jegyezte meg a miniszterelnök. Kijelentette: Magyarországnak hatalmas átalakítást kell végrehajtania a gazdaságában, ha a modern világgazdaság államai között akar maradni.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor színvonaltalannak, szégyentelennek és borzalmasnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az Európai Unió vámügyekben kötött az Egyesült Államokkal. Ennél Budapesten és néhány nagy európai fővárosban is sokkal színvonalasabb javaslatokat is le tudtak volna tenni az asztalra és jobb megállapodást értünk volna el, mint amit a brüsszeli bürokrácia kitárgyalt - mondta. Úgy vélte: az érdekek összehangolása bizonyos intellektuális és politikai erőfeszítéseket igényel, amiben Európa nem teljesít jól. "Ledózerolnak bennünket az amerikaiak lényegében" - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: világossá tette az amerikai elnöknek, hogy nem kér soha senkitől semmilyen külső segítséget ahhoz, hogy az Európai Unión belüli vitáinkat lerendezzék. Elég erősek vagyunk, elég jók a pozícióink, elegendő eszköz van a kezünkben, hogy saját nemzeti önerőből meg tudjuk nyerni ezeket a küzdelmeket - tette hozzá.
Forrás/fotó: mti.hu
Hankó Balázs: a Semmelweis Egyetem Közép-Európa legjobb egyeteme
A Semmelweis Egyetem (SE) Közép-Európa legjobb egyeteme, a cél pedig az, hogy az elkövetkező években Európa és a világ egyik legjobb egyeteme legyen a budapesti orvosegyetem - hangoztatta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn, az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új Diagnosztikai és Terápiás Központjának avatásán.
Hankó Balázs azt mondta, az elmúlt években - az egyetemek javaslatára - a kormány megújította a teljes magyar felsőoktatást, 600 milliárd forintnyi fejlesztés és háromszoros működési finanszírozás érkezett a rendszerbe, ezzel érte el mára a felsőoktatás finanszírozása a GDP 2 százalékát.
Kitért arra, hogy az új egyetemi modellt az Európai Bizottság (EB) "bünteti, tagadja és kizárja a magyar egyetemeket az autonómia jegyében. Az EB a magyar rektoroktól akarja megvédeni a magyar egyetemeket, az egyetemeknek biztosított ingatlanokat vissza akarja venni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy hat "hős egyetem" perre ment az EB döntése miatt.
A tárcavezető kijelentette:
a kormány kiáll a magyar egyetemek mellett és folytatja a felsőoktatási fejlesztéseket. A következő években 1300 milliárd forintnyi egyetemfejlesztés valósul meg szerte a Kárpát-medencében.
A magyar Pannónia program jobb, mint az Erasmus, a Pannóniával a világ vezető egyetemeire jutnak el a magyar fiatalok - Nyugatra és Keletre -, és a HU-RIZON programban olyan egyetemekkel együttműködésben vezetnek kutatásokat, mint a Yale, az MIT, a Stanford - ismertette.
2030-ra lesz magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között, és lesznek európai TOP100-as egyetemeink - emelte ki a miniszter. Hozzátette, hogy a világ legjobb száz egyeteme között ott lesz a Semmelweis Egyetem, amely ma a rangsorban a 272. helyen áll.
Hankó Balázs szerint azonban a tudományos, kutatási és nemzetköziesítési szempontból az SE már ott van a világ száz legjobb egyeteme között; az orvostudományok területén a 181., a kardiológia területén a 35., a gyógyszerészeti rangsorokban pedig a 82. helyen áll az intézmény.
A miniszter szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemet az elmúlt években 100 milliárd forintnyi fejlesztéssel támogatták, amelynek része a most átadott új beruházás 13,5 milliárd forintos hozzájárulása is, és része lesz az egyetem Nemzeti Orvosi Innovációs Képzési Kutatási Központ épülete is.
Merkely Béla, a SE rektora jelentős mérföldkőnek nevezte az új diagnosztikai és terápiás központ megépülését, amely - szavai szerint - megváltoztatja a mindennapokat, új perspektívát jelent a betegeknek, a kutatásnak és az oktatásnak.
Forrás/fotó: mti.hu
Donald Trump: Orbán Viktor kiváló és erős vezető
Kiváló és erős vezetőnek nevezte Orbán Viktort az amerikai elnök pénteken Washingtonban a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélés kezdete előtt, újságírói kérdésekre válaszolva.
Donald Trump a Fehér Házban tartott találkozó elején azt mondta, kedveli és tiszteli Orbán Viktort, aki jól vezeti Magyarországot, és szerinte sikeres lesz a következő választáson is, amelyen támogatni fogja. Hozzátette: Európában mindenki tiszteli a magyar kormányfőt.
Európa országai súlyos hibákat követtek el a bevándorlás ügyében, kivéve Orbán Viktort, akinek "nagyon szigorú hozzáállása" van a migrációhoz, és akitől a többi európai állam tanulhatna - vélekedett az amerikai elnök.
Hangoztatta: az, hogy Magyarország nagyon jó munkát végez a bevándorlás terén, megmutatkozik abban is, hogy alacsony a bűnözési ráta, miközben más országokban növekszik. Emiatt sokan irigykednek a magyar miniszterelnökre - emelte ki. Sok európai vezető kifelé nem ért egyet Orbánnal, "de valójában tisztelik őt, és elismerik, hogy igaza van" - fogalmazott. Kifogásolta, hogy Európa "rá akarja erőltetni" a politikáját a magyar kormányra, miközben a miniszterelnöknek van igaza.
Hozzátette: ők tévednek, mert egész Európát elárasztják a migránsokkal. Mindig mondom a vezetőknek, hogy ezzel le kell állniuk, mert különben Európa nem lesz többé - jegyezte meg az amerikai elnök. Gondoljunk csak bele, hogy hol tartanának, mennyivel előrébb lennének ezek az országok, hogyha nem lenne ilyen súlyos bűnözés a migráció miatt? És itt nemcsak meg kell állítani a beáramlást, hanem vissza is kell azt fordítani - hangsúlyozta.
Donald Trump az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a háború nem tört volna ki, ha akkoriban ő lett volna az elnök, csak "megörökölte" ezt a háborút, amelyet szerinte "a nem túl távoli jövőben" le fognak zárni. Ez utóbbi véleményben egyetértenek - tette hozzá később.
Az amerikai elnök azt is megerősítette, hogy szeretne Budapesten béketalálkozót tartani, de azért nem most, mert úgy gondolja, "nem történne semmi jelentős". Hangoztatta, hogy mind a két fél jelentős veszteségeket szenved el, hetente több ezren halnak meg a háborúban.
Úgy vélte, Orbán Viktor "jól ismeri Putyint, és pontosan érti őt".
Kitért Donald Trump az energetika témájára is. Mint mondta, áttekintik Magyarország helyzetét, mert tudatában vannak annak, hogy nem könnyű az olaj és gáz beszerezése. Magyarországnak nincs tengeri kikötője - emlékeztetett.
Hozzátette, hogy több európai ország úgy vásárol évek óta olajat és gázt Oroszországtól, hogy közben az Egyesült Államok segíti őket, ezt egyúttal"nagyon zavarónak" nevezte.
Donald Trump méltatta Magyarország kapcsolatait az Egyesült Államokkal. "Gazdaságilag Magyarország nagy ország, milliárdos nagyságrendű a kereskedelmünk" - emelte ki, hozzátéve, hogy amióta ismét ő az amerikai elnök, újra példásak a két ország kapcsolatai. Kifejtette: az előző kormányzat alatt nem volt kapcsolat az Egyesült Államok és Magyarország között annak ellenére, hogy több milliárdos kereskedelem zajlott a két ország között. És miért adták mindezt föl? És nagyon sok minden mást is föladtak - jegyezte meg Donald Trump, hozzátéve: az országot rosszul vezették. Hozzátette: ha nem nyeri meg a választást, akkor felismerhetetlenné vált volna az Egyesült Államok.
Elmondta azt is, hogy az amerikai belpolitikában is az infláció után az energia kérdését tartja a második legfontosabb témának, és célja, hogy az Egyesült Államokban a benzinár két dollár körül stabilizálódjon.
Kiemelte, hogy amikor az energia olcsóbb, "minden más követi", és hangsúlyozta, hogy elnöksége idején az árak már jelentősen csökkentek, és ezen belül az energiaárak 30-40 százalékkal estek. Úgy fogalmazott, hogy kormányzása alatt sikerült helyreállítani a gazdaságot, amelyet "rekordmagas inflációval" vett át.
A technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban Trump arról beszélt, hogy az Egyesült Államok Kínát és a világot is megelőzte a mesterséges intelligencia (MI) területén. Elmondta, hogy az MI-beruházásokhoz új erőműveket építenek gyorsított engedélyezéssel.
Egy kérdésre válaszolva az amerikai elnök megerősítette, hogy az amerikai erők maradnak Romániában. Pete Hegseth hadügyminiszter hozzátette, hogy változni fog viszont a csapatok váltási, rotációs rendszere.
Forrás/fotó: mti.hu
