A tavaszias időjárás és a kerti munkák megkezdése miatt megemelkedett a szabadtéri tüzek száma. Idén már 45 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat Komárom-Esztergom vármegyében, a leégett terület nagysága pedig meghaladja a 130 ezer négyzetmétert.

Kora tavasszal megnő a szabadtéri tüzek keletkezésének a veszélye. Amíg ki nem zöldül a természet, nem indul meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, a legkisebb szikra, vagy hőforrás is hatalmas tüzek kialakulásához vezethet. 

A szabadtéri tüzek elkerülése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi szabályokat. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, a nádas és a tarló, a kerti munkálatok során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Ahol a települési önkormányzat rendeletben engedélyezi a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak a rendeletben meghatározott módon és időben végezhető az égetés. Amennyiben a települési önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, ott tilos zöldhulladékot égetni. 

Aki égetéssel szabadulna meg a zöldhulladéktól, az 

• először győződjön meg arról, hogy van-e erre vonatkozó rendelete az önkormányzatnak;
• ha van, nézze meg, mikor szabad égetni;
• ha engedélyezik az égetést, gyűjtse egy-két négyzetméteres területen egy kupacba a száraz növényeket;
• tisztítsa meg ennek a környezetét, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni;
• készítsen ki oltóvizet és valamilyen szerszámot, amellyel kordában tudja tartani a tüzet;
• csak szélcsendes időben gyújtsa meg a növényeket;
• egy pillanatra se hagyja magára a tüzet;
• ha feltámadna a szél, azonnal oltsa el;
• ha továbbterjedne a tűz, azonnal értesítse a 112-es segélyhívó számot.

Tűzvédelmi és környezetvédelmi szempontból javasolt a növényi hulladék komposztálása, vagy elszállíttatása.

A tűzvédelmi előírások megszegéséért az okozott kár és a veszély mértékétől függően húszezer forinttól akár három millió forintig terjedő bírsággal is járhat.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A ritka betegségek magyarországi betegszervezete, a RIROSZ, a ritka betegséggel élő emberek gyógyításáért dolgozik. Egy különleges nap, február 29-e a Ritka Betegségek Világnapja, amit a közösségért munkálkodók azért hívtak életre, hogy felhívják a figyelmet az érintettekre. Ennek részeként számos középület, köztük idén a Magyar Közút kezelésében lévő Megyeri híd is speciális díszvilágítást kap a szervezetnek köszönhetően. A közútkezelő biztosítja a lehetőséget, hogy február 24-29. között alkonyattól pirkadatig kék, zöld, rózsaszín és lila színekben pompázzon a híd, ezzel is támogatva a fontos ügyet.

Ritka betegségnek olyan kórképeket nevezünk, melyek 2000 lakosból kevesebb, mint 1 főt érintenek. Általában súlyos, az életet és az életkilátásokat nagyban befolyásoló, 50%-ban gyerekeket, többnyire babákat érintő betegségek. 7-8000 ilyen betegség van összesen, melyeket a rutin hiánya miatt nagyon nehezen és csak sokára ismernek fel. Az ilyen betegségben szenvedők esélyeinek javítására hívta életre a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége a komplett világnapi eseménysorozatot. Mára már több mint 100 országban láthatóak a négy színnel kivilágított középületek, idén ehhez csatlakozik többek között a Budapest melletti, az M0-s autóúton található Megyeri híd is február 24-29 között, szombattól csütörtökig. Ezeken a napokon alkonyattól pirkadatig kék, zöld, rózsaszín és lila színekben pompázik a híd a RIROSZ támogatóinak köszönhetően. 

A Világnapról további információk ezen a linken érhetőek el: https://ritkanap.rirosz.hu/

A Közút szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy aki nemcsak menet közben szeretné szemügyre venni a különleges díszvilágítást, semmiképpen se álljon meg a leállósávon, mivel azt kizárólag műszaki hiba esetén lehet használni. Aki fotózni szeretne, az ne vezetés közben tegye, hanem a 2-es főút felől közelítse meg a hidat, a pesti hídfő alatti részen keresztül pedig biztonságosan, gyalogosan vagy akár kerékpárral is eljuthat a helyszínre. Továbbá azt is kérik a közútkezelő munkatársai, hogy óvatosan, a követési távolságot betartva, a többi közlekedőre figyelve haladjanak át a hídon, ezt a pályán található digitális kijelzőkön is külön jelzik majd. A közútkezelő dunakeszi mérnökségének szakemberei pedig a forgalom zavartalan lefolyását és a leállósáv szabályos használatát is rendszeresen ellenőrzik majd az útellenőri szolgálatukon és a hídon található forgalomfigyelő kamerákon keresztül.

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A Társaság Igazgatósága tájékoztatja a tisztelt részvényeseket, hogy Bogsch Erik 2024. március 1. napi hatállyal lemondott a Richter Gedeon Nyrt. Igazgatóságában betöltött elnöki tisztségéről, igazgatósági tagsága megtartása mellett. Az igazgatóság a lemondást 2024. február 26-i ülésén elfogadta.

Bogsch Erik úrnak a Társaság iránti elkötelezettsége és annak eredményeihez való kimagasló hozzájárulása elismeréseként az Igazgatóság a „Richter Gedeon Nyrt. Örökös Tiszteletbeli Elnöke” címet adományozta. A Társaság elhatározta, hogy 2024. év során „Bogsch Erik Gyógyszerkutatási Alapítvány” néven új alapítványt hoz létre és azonos névvel díjat alapít. A Társaság Igazgatósága a 2024. február 26-i ülésén Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter igazgatósági tagot választotta meg az Igazgatóság elnökévé, valamint Dr. Pintérné dr. Hardy Ilona igazgatósági tagot választotta meg az Igazgatóság helyettes elnökeként 2024. március 1. napi hatállyal kezdődően a Társaság 2027. évi éves rendes közgyűlésig terjedő határozott időtartamra.

Forrás: Richter Gedeon Nyrt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 21. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 7. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el több mint két és félezer sas, több mint kétszázötven sólyom, összesen tizenhét fajhoz tartozó közel huszonkétezer ragadozó madár megfigyelésével.

Az 522 (tavaly 400) magyar, horvát, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk a nálunk tartózkodó ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

Magyarországi sasleltár

A hazai megfigyelések 3 939 db 2,5x2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló "szemek") érintettek, amely összesen mintegy 20 ezer km²-t, azaz az ország területének több mint 20%-át fedték le. A felmérések természetesen a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők összesen 1 102 (tavaly 1 113) rétisas, 790 (tavaly 660) parlagi sas, 8 (tavaly 5) szirti sas és 8 (tavaly 11) fekete sas megfigyelést rögzítettek. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így 71 (tavaly 63) kerecsensólymot és 50 (tavaly 54) vándorsólymot is sikerült megfigyelni.

Kárpát-medencei sasleltár

A hét résztvevő közép-európai ország összesítésében, 1 007 db 10x10 km-es mintavételi négyzetben 1 708 (tavaly 1 360) rétisast és 929 (tavaly 807) parlagi sast, 16 (tavaly 9) szirti sast és 10 (tavaly) 12 fekete sast figyeltek meg. A felmérés során összességében 17 ragadozómadár-faj 21 973 (tavaly 15 022) példányát figyelték meg a szakemberek.

További részletek, térképek >>

Forrás: MME