Újra kettészakad az üzemanyagpiac Magyarországon: ma éjféltől életbe lép a kormány által bejelentett „Védett Ár”. Az intézkedés lényege, hogy a benzin és a gázolaj árát rögzítik, azonban a kedvezményt szigorú feltételekhez kötik.

A nemzetközi olajpiaci folyamatok – különösen az iráni konfliktus és az ukrán olajblokád – miatt kialakult árrobbanásra reagálva a kormány ma rendkívüli döntést hozott. Orbán Viktor bejelentése alapján a hazai töltőállomásokon literenkénti árplafont vezetnek be.

A fix árak:

• 95-ös Benzin: 595 Ft/liter

• Gázolaj: 615 Ft/liter

Szigorú feltétel: Magyar rendszám és forgalmi

A legfontosabb részlet, amely a tankolás menetét is befolyásolja majd, a jogosultsági kör. A Védett Árat kizárólag magyar rendszámmal és magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek vehetik igénybe.

Ez azt jelenti, hogy:

1. Magánszemélyek: A magyar családok saját autói korlátozás nélkül (vagy az adott kút saját mennyiségi limitjei szerint) tankolhatnak ezen az áron.

2. Vállalkozások: A hazai rendszámú teherautók, kisteherautók és mezőgazdasági gépek is jogosultak a kedvezményre, ami kritikus a szállítási költségek féken tartásához.

3. Külföldiek: A külföldi rendszámos járművek továbbra is a piaci árat fizetik, amely jelenleg 650-670 forint körül mozog.

Ellátásbiztonság és készletek

A bejelentéssel egy időben a kormány döntött az állami tartalékkészletek felszabadításáról is. Erre azért volt szükség, mert az árstop hírére megnövekedett kereslet és a beszerzési források bizonytalansága miatt több helyen már korlátozásokat vezettek be a kutak. A tartalékok megnyitása garantálja, hogy az autósok ne fussanak bele „kifogyott” táblákba a töltőállomásokon.

Mire figyeljünk éjféltől?

A kutasoknak ellenőrizniük kell a járművek forgalmi engedélyét, így a tankolás folyamata várhatóan lassabb lesz a megszokottnál. Érdemes a forgalmit kéznél tartani a fizetésnél.

Képforrás: infostart.hu

A 2026-os választás legfontosabb tétjéről beszélt a miniszterelnök Szombathelyen.

A DPK gyűlések szombathelyi állomásánOrbán Viktor elmondta, a legnagyobb fenyegetés az, hogy a pénzünket elviszik Brüsszelbe és onnan odaadják az ukránoknak. – Tehát ma nem az a veszély, hogy a háború jön ide, hanem hogy innen visznek el valamit, ami nélkül viszont mi nem tudjuk működtetni a magyar gazdaságot – hangsúlyozta a miniszterelnök.

– A tagállamoknak a következő időszakban a másfélszeresére kell növelniük a befizetést az unióba mert az ukránok letettek az asztalra egy javaslatot, 800 milliárd dollárt kérnek az állam működtetésére a következő 10 évben, és az unió ezt oda akarja adni. A 800 milliárd mellett 700 milliárdot kérnek az ukránok fegyverkezésre. 1500 milliárd dollár. Ebben benne van a mi pénzünk is, ha hagyjuk, akkor a mi pénzünket innen elviszik – emelte ki Orbán Viktor. 

A miniszterelnök hozzátette: egy-két év múlva pedig arról lesz szó, sőt a NATO főtitkára arról beszél, hogy akkor most már küldjünk katonákat is. 

Ez a választás nem arról szól, hogy mi van Magyarországon, hanem arról, hogy mi lesz Magyarországgal. Megyünk-e a háborúba, elviszik-e a pénzünket, vagy minden, amire szükség van a mi életünkhöz, a fiatalok, a pénz, a béke, az meglesz, és itt marad Magyarországon - mondta. Erről kell döntenünk áprilisban, és ezt kell megértetnünk minden egyes magyar választóval - jelentette ki.

Forrás, képforrás: mti.hu

Magyarországon az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. A dátumválasztás nem véletlen: 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, majd hurcolták a Szovjetunióba. Ez a lépés volt a kezdete annak a folyamatnak, amellyel a totális diktatúra felszámolta a magyar demokrácia utolsó morzsáit is.

Akikre ma emlékezünk

Amikor a kommunizmus áldozatairól beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a számokra koncentrálni, pedig a statisztikák mögött hús-vér emberek állnak:

• A kivégzettekre: Akiket koholt vádak alapján, vagy éppen az 1956-os szabadságharc utáni megtorlásban fosztottak meg az életüktől.

• A Gulág és a Márianosztra foglyaira: Akik éveket töltöttek kényszermunkatáborokban, messze a hazájuktól vagy embertelen börtönkörülmények között.

• A meghurcolt családokra: Akiket kitelepítettek, vagyonuktól megfosztottak, és akiknek gyermekeit származásuk miatt zártak ki az egyetemekről.

• A hallgatásra kényszerítettekre: Akik évtizedekig nem beszélhettek a hitükről, a meggyőződésükről vagy a sérelmeikről.

Miért fontos az emlékezés ma is?

Sokan teszik fel a kérdést: miért kell évről évre feleleveníteni a múltat? A válasz az igazságtételben és a tanulságban rejlik.

"Aki nem ismeri a múltat, az arra ítéltetik, hogy megismételje azt." – Tartja a mondás.

Az emlékezés segít megérteni a szabadság értékét. Segít felismerni azokat a jeleket, amikor az egyéni méltóságot elkezdi elnyomni a hatalmi gépezet. Ma nemcsak a gyászról van szó, hanem arról a tiszteletről is, amellyel azoknak tartozunk, akik a legsötétebb időkben is megőrizték emberségüket és belső szabadságukat.

Képforrás: kulturtaj.hu

Február második hete hagyományosan a házasságé és a családé. De vajon miről is szól ez a kezdeményezés a Valentin-napi szívecskék és a kirakatok csillogása mögött? A Gran TV utánajárt, miért érdemes idén is odafigyelnünk erre az országos rendezvénysorozatra.

Mi az a Házasság Hete?

A mozgalom több mint két évtizede indult Angliából, mára pedig nemzetközi szinten is a párkapcsolati tudatosság egyik legfontosabb eseményévé vált. A célja nem az, hogy tökéletesnek mutassa be a házasságot, hanem hogy ünnepelje az elköteleződést és segítséget nyújtson a mindennapi kihívásokhoz.

Miről szól valójában ez a hét?

Sokan úgy gondolják, a házasság egy statikus állapot, pedig valójában egy folyamatos, közös utazás. A Házasság Hete idén is arra hívja fel a figyelmet, hogy:

• A minőségi idő kincs: A rohanó hétköznapokban pont egymásra jut a legkevesebb figyelem. Ez a hét jó alkalom megállni és újra egymásra hangolódni.

• A konfliktus nem a vég, hanem lehetőség: A programok gyakran fókuszálnak a kommunikációra – arra, hogyan lehet jól vitatkozni és közösen fejlődni a nehézségekből.

• Megtartó erő: A kutatások és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a stabil párkapcsolat a társadalom és a gyermekek fejlődésének egyik legfontosabb alapköve.

"A házasság nem egy cél, amit egyszer elérünk, hanem egy döntés, amit minden reggel újra meghozunk."

Mire számíthatunk?

Ebben az időszakban országszerte és a környező településeken is számos program várja a párokat: előadások, interaktív estek, templomi alkalmak vagy akár játékos "randi-kalandok".

A Gran TV is arra biztat mindenkit, hogy ne csak nézői, hanem résztvevői is legyenek ennek az időszaknak. Legyen szó friss házasokról vagy évtizedek óta együtt élőkről, egy kis extra odafigyelés minden kapcsolatnak szárnyakat adhat.

Képforrás: Valkó Patrik , jelzalog.com