Országos
Vasárnap óraátállítás
A nyári időszámítás október utolsó vasárnapjáig tart, a téli időszámítás kezdete: 2025. október 26. vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat.
A Magyar Alvás Szövetség közleményében az olvasható, hogy az óraátállítás sokkal többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Mint ismeretes, az óraátállítás eltörlése valamennyi uniós országban kötelező, ennek időpontja és a megfelelő időzóna kérésében történő megállapodás kérdése azonban várat magára.
Az EU-országok számára a jelenleg legfőbb kérdés, hogy ragaszkodnak-e a normál időszámításhoz – azaz a téli időszámításhoz – vagy a nyári időszámítást választják. A Magyar Alvás Szövetség szerint megfontolandó lehet akár a jelenlegi időzóna, a GMT+ váltás lehetősége, vagy más kronobiológiai javaslatok figyelembevétele. A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a meridiánokon osztozó közvetlen szomszédok ugyanazt a szabványos időt válasszák, és ezért elkerüljük az időzónák összemosását, ami zavarja a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet.
A Magyar Alvás Szövetség kapcsolódik a nemzetközi Time Use Initiative (TUI) programjához, amelyet számos kutatóközpont és szakértő támogat a világon. „A tudományos bizonyítékok arra utalnak, – tájékoztatott G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke -, hogy az óraállítás mielőbbi megszüntetése életmód és egészségszemlélet váltást kíván, nem hosszabbíthatjuk tovább következmények nélkül a nappalokat, az éjszakai alvásidő rovására.”
Az óraátállítás kapcsán a szövetség felhívja a figyelmet az időgazdálkodás fontosságára, az időszegénység okozta egyenlőtlenségek csökkentésére, ahol az időhöz való jog mindenki számára biztosított. Ugyanis az időgazdálkodás jelenlegi beosztása jelentős kellemetlenséget okozhat az embereknek, az negatívan befolyásolja fizikai és mentális tevékenységüket.
Forrás: Magyar Alvás Szövetség / MTI, dorogimedence.hu
Borítókép: illusztráció (freepik.com)
Október, a mellrák elleni küzdelem hónapja - tények és tévhitek
A nők körében a leggyakoribb betegség az emlődaganat. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ezen alkalomból beszélt a tatabányai Szent Borbála Kórház főigazgatója a betegség gyógyításáról, lelki egészség megőrzéséről és tévhitekről.
Október az ősz második hónapja, ami egyben a mellrák elleni küzdelemé is. A tatabányai Szent Borbála Kórház főigazgatója, Dr. Virág Lajos válaszolt az egyik leggyakoribb női betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre.
A mellrák elleni küzdelem folyamata
Dr. Virág József beszélt arról portálunknak, hány stádiuma van a mellráknak, és hogyan lehet a leginkább megelőzni.
– Az emlőráknak (amely a nők körében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés) szövettanilag számos típusát tudjuk elkülöníteni, azonban leggyakrabban a mirigyállományból indul ki. Hasonlóan más daganatos megbetegedésekhez 4 stádiuma van. Sok esetben, amikor a betegség már tüneteket okoz, akkor az előrehaladott stádiumban kerül felismerésre. Ezért nagyon fontosnak tartom a népegészségügyi szűrővizsgálatokat, mint a mammográfia és a hetenkénti önellenőrzés. A mammográfia már igen korai stádiumban képes a betegség felismerésére, amely által teljes gyógyulást tudunk elérni - mondta a tatabányai kórház főigazgatója, aki arról is beszélt, milyen tünetekre kell különösen figyelni.
– Az emlőrák - hasonlóan a többi tumoros megbetegedéshez - alattomosan fejlődik. Ha bármilyen emlő elváltozást, mint például kitapintható csomót érzékelünk, azonnal forduljunk szakemberhez további kivizsgálás céljából. Előrehaladott stádiumnál a tapintható csomó mellett nyirokcsomó megnagyobbodást, emlő behúzódást, gyulladást lehet megfigyelni.
Milyen korszerű, modern technológiák vannak?
Az emlődaganat kezelése során modern terápiás lehetőségek állnak rendelkezésünkre, amelyekkel már az előrehaladott emlődaganat is hatékonyan kezelhető. Hazánkban a betegek a legkorszerűbb sebészi- sugárterápiás és gyógyszeres kezeléseket kapják. Szigorú protokollok és onkológiai bizottságok által a szakemberek határozzák meg személyre szabottan az optimális kezelési stratégiát, amely kifejezetten az adott beteg daganattípusára van szabva.
A főigazgató azt is elmondta, hogyan változott a túlélési arány az elmúlt 10-20 évben.
– Az elmúlt évek, évtizedek során az onkológia jelentős fejlődésen ment keresztül.
- Jelenleg a betegség 5 éves túlélése hozzávetőleg 80% körüli, korai stádiumban pedig gyógyítható.
- Az új célzott kezeléseknek köszönhetően akár teljes gyógyulás érhető el olyan eseteknél is, amelyek régebben kevésbé voltak gyógyíthatóak. Természetesen hangsúlyozandó, hogy minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a betegség, annál hatékonyabban és kisebb beavatkozásokkal kezelhető a páciens.
Fontos a lelki egészség
Beszámolt arról is, hogy a lelki egyensúly megőrzésére is figyelmet kell fordítani a páciens érdekében.
–Intézményünk nagy figyelmet fordít a lelki egészség támogatására is a daganatos betegek gyógyítása során, mivel a betegség feldolgozása és a kezelésekkel kapcsolatos testi és lelki megpróbáltatások mindenképpen segítségre és támogatásra szorulhatnak. Klinikai szakpszichológusaink a Kórház valamennyi fekvőbetegosztályán teljesítenek szolgálatot. Onkológiai osztályunkon olyan nagy tapasztalattal rendelkező onko-pszichológus kolléga dolgozik, aki kifejezetten a daganatos betegeink lelki támogatására van specializálva.
Az életminőség javítása is elengedhetetlen a betegség során.
–Nagyon fontosnak tartanám, hogy a kezelés során – amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi – próbáljon meg teljes értékű életet élni. Nélkülözhetetlennek tartom, hogy a beteg szoros és bizalmi kapcsolatban legyen kezelőorvosával, megfogadva tanácsait, javaslatait és a rendszeres kontroll vizsgálatok elvégzését. Ezek betartásával a mellékhatások száma és jellege jelentősen csökkenthető és a kellemetlenségek elviselhetőbbé válhatnak.
A köztudatban sok a tévhit a mellrákkal kapcsolatban, ezeket a tévhiteket pedig fontos az emberi tudatból elűzni.
– Túl sok és félrevezető információ áramlik, amelyek között a páciensek sok esetben nem tudnak különbséget tenni és a valós tartalmakat kiszűrni. Sajnos sokan kihasználhatják a betegek jóhiszeműségét és a gyógyulás iránti vágyukat egyéni haszonszerzés céljából. A betegek gyakran védtelenek a sok téves információval és tévhitekkel szemben. A kölcsönös párbeszéd fontosságát hangsúlyoznám ki ebben a kérdésben is a beteg és a kezelőorvosa között, amelyek során a beteg bizalommal fordulhat a kérdéseivel az orvos felé, aki értékes tanácsokkal látja el a pácienst a gyógykezelés során.
Forrás,képforrás: kemma.hu
Október 23. - Panyi Miklós: az ötvenhatos hősök emléke az élő lelkiismeret
Az ötvenhatos hősök emléke az élő lelkiismeret, ami ma is kötelez minket - hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a műegyetemi 1956-os emlékműnél mondott ünnepi beszédében kedden.
Panyi Miklós a koszorúzással egybekötött ünnepségen úgy fogalmazott: a forradalom szellemisége máig élő erő Magyarország és Európa életében.
Felidézte, 1956 októberében a műegyetemi diákgyűlésen gyulladt fel a forradalom szikrája, itt fogalmazták meg a követeléseket, amelyek az egész nemzet szabadságharcának iránytűjévé váltak, másnap pedig innen indult a fáklyás menet.
"Az emlékmű nem névtelen alakokat, hanem élő történelmet idéz: bátrakat, hazafiakat, fiatalokat, szabadságharcosokat" - hangsúlyozta, hozzátéve: ők azok, akik példát mutattak az egész országnak. Nem kérdezték, ki elég erős, azt nézték, ki elég bátor - mutatott rá az államtitkár, aki fontosnak nevezte, hogy a szabadság soha ne válhasson üres szólammá. Kiemelte: az ötvenhatos hősök emlékeztetnek arra is, hogy a család, önrendelkezés, keresztény hagyomány ügyében nem lehet kompromisszumot kötni.
Panyi Miklós kijelentette, a forradalom öröksége ma fontosabb, mint valaha. Olyan korban, amikor minden, ami egy nemzet tartóoszlopait képezi - függetlenség, identitás, történelmi örökség - támadás alatt áll - mondta, megjegyezve: "mi, magyarok példát mutatunk".
"Nem tankok árnyékában élünk, de ma is harcolunk" - mondta. Az államtitkár úgy fogalmazott: a történelem megmutatta a szabadság értékét és az összefogás erejét, de belénk égette a széthúzás, a gyöngeség következményeit is.
Az igazság erő nélkül keveset ér, ezért Magyarország soha többé nem engedheti meg a könnyelműség és széthúzás luxusát - hangoztatta.
Úgy folytatta, nem engedhetünk a szabadságból, a szuverenitásból, abból, hogy mi határozzuk meg saját sorsunk alakítását, erőforrásaink elosztását, a háború és béke kérdését.
Nem engedhetünk abból sem, hogy megválaszthassuk, kivel akarunk együtt élni, hogyan tanulnak gyermekeink, milyen oktatást kapnak, milyen példaképeket állítunk eléjük - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki nem őrzi meg a szabadságot, attól könnyen elveszik. Mint mondta, Európa, főként Nyugat-Európa rohamosan változik, elhagyja örökségét, és sokszor szembefordul mindazon értékekkel, "amiket hajdanán együtt építettünk, védelmeztünk".
"Mi vállaljuk a vitákat, a felelősséget, a harcot azokkal is, akik a nemzeti identitást, a keresztény kultúrát megtagadják" - jelentette ki, hozzátéve: ahogy ’56-ban, most is a fiatalok kezében van a jövő. Panyi Miklós leszögezte, most is van választásunk: kiállni a szabadság mellett, vagy behódolni az elnyomó rendszer előtt.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója azt mondta: a Műegyetemről indult az a láng, amely nemcsak Budapest utcáit, hanem egész Magyarország lelkét beragyogta.
"Itt született meg a sokat szenvedett magyar nemzet lánglelkű fiataljainak szívében az akarat, ami kimondta: elég".
A szabadság, az emberhez méltó élet mindennél többet ér, azért élni, és ha kell, halni is érdemes - tette hozzá.
A főigazgató rámutatott, ’56 hősei nemet mertek mondani a félelemre, és igent a szabadságra. Nem hatalomra vágytak, csak hogy szabadon élhessenek a saját hazájukban - fűzte hozzá.
Szavai szerint ezek a hősök a sorstárs nemzeteknek és a nyugati világnak is azt üzenték: a magyarság nem tűrheti tovább az elnyomást, mert a szabadság nem kegy, hanem alapvető emberi jog.
A forradalom napjaiban minden emberi félelem felett diadalmaskodott az összetartozás ereje - mondta Móczár Gábor, hozzátéve, október 23-a így lett a nemzet lelki emléknapja, amikor újra és újra kimondjuk, hogy a szabadság a magyar nemzet legmélyebb igazsága.
A főigazgató hangsúlyozta, ötvenhat üzenete nemcsak hős múltunkról, hanem az előttünk álló jövőről is szól. A szabadságért való küzdelem mindennapi feladatunk - fűzte hozzá.
Forrás/fotó: mti.hu
Október 23. - Orbán Viktor: nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért
Orbán Viktor - aki beszédét a tömeg méretére utalva úgy kezdte, "ez már az űrből is látszik" - azt mondta, a Békemenet talán egész Európa legnagyobb nemzeti hazafias mozgalma, amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját.
"Képesek voltatok tizenhat évig, s ki tudja, még meddig kormányon tartani Európa egyetlen keresztény, konzervatív és nemzeti kormányát", képesek voltatok megvédeni Magyarország határait, és megtartani a hazánkat Európa egyetlen migránsmentes országaként
- hangoztatta a kormányfő.
Úgy folytatta, képesek voltak egyetlenként, az egész "brüsszeli kígyófészekkel" szemben megvédeni a családjaikat, kizavarni az iskolákból az LMBTQ-aktivistákat, megvédeni a gyermekeiket "a természet és a teremtés rendjével ellentétes eszméktől és tanításoktól".
Hozzátette, ma európaiak milliói - Portugáliától Németországon át Litvániáig - ilyen politikai erőt és mozgalmat szeretnének a maguk számára, a fél karjukat odaadnák azért, ha migránsmentes hazájuk lehetne, éveket adnának az életükből, ha elzavarhatnák a gyerekek közeléből, kitilthatnák az iskolákból "az eszement genderaktivistákat".
Mindenüket odaadnák odaadnák, csak újra szabad, keresztény és hazafias országuk lehetne - jelentette ki.
"Nekünk nem kellett odaadnunk a fél karunkat, se éveket az életünkből, és nem kell mindenünket felajánlani cserébe egy normális hazáért, mert ti időben ébredtetek, észnél voltatok, bátrak voltatok, kiálltatok és kitartottatok"
- közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva ezért a résztvevőknek.
A miniszterelnök a Békemenetről azt mondta, ma újra elfoglalták, megtöltötték és méltóságteljes ünnepi menet díszébe vonták Budapest utcáit.
"Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal éppúgy, mint 1956. október 23-án" - tette hozzá.
Elmondta, ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók dobognak. Szívek dobognak együtt, magyar szívek, és emlékezünk a pesti srácokra, lányokra, munkásokra, édesanyákra, akik nem vágytak hősökké lenni, "csak védték a sebzett hazát".
Ma megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejt, nem engedi el hősei kezét, és bármikor kész újakat teremni és csatasorba állítani - közölte.
A kormányfő kiemelte: mi, magyarok, mindig több történelmet csináltunk, mint amire nekünk volt szükségünk. Jutott belőle másnak is bőven
- tette hozzá.
Orbán Viktor rámutatott: amikor a magyar szív megdobban, azt meghallja az egész világ. 1956-ban is meghallotta, sőt nemcsak meghallotta, de bele is remegett.
Az egész világkommunizmus megrendült, mert Budapest példát adott a rab nemzeteknek: reményt adott azoknak, akik elnyomásban éltek. Leoldotta a félelem láncait, amelyek fogva tartották a lelkeket, és megtanította az egész világnak, hogy a szabadság nem ajándék, nem kegy, hanem kivívott jog - mondta Orbán Viktor.
Úgy fogalmazott: a magyarok nélkül sohasem bukott volna meg a kommunizmus. A magyar '56 nélkül nem lett volna prágai '68, nem lett volna lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal, és 1990-ben nem szakadt volna le a szocialista világrend mennyezete sem.
Azt is mondta, hogy a világ sokat változott '56 óta, 69 év nagy idő, de egy dolog nem változott, és nem is változhat: a tartás.
"A tartás nem változhat, mert a forradalom szelleme nem a harcban, hanem a magyarok önbecsülésében él tovább"
- fogalmazott a kormányfő.
Aláhúzta: '56 az emberi méltóság ünnepe, egyetemes emberi üzenet. Minden népnek joga van szabadságban, méltóságban és békében élni.
Büszkék vagyunk, hogy '56-ban az egész szabad világért harcoltunk. Mégis magunkra maradtunk, cserbenhagytak bennünket, ahogy mindig, ha a komolyra fordultak a dolgok. "1956 a bizonyíték, mi magyarok mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk tőle" - fogalmazott Orbán Viktor.
Kiemelte: 1956 óta mindenki tudja, hogy él egy nemzet a Földön, amelynek a szabadsága lelkébe van írva, ez a nép mi vagyunk. Aki ezt '56-ban elmulasztotta megtanulni, az elmúlt 16 évből megtanulhatta.
A miniszterelnök külön köszöntötte 1956 még élő hőseit, akiket a "szabadság legkitartóbb vándorainak" nevezett, az utolsó nemzedéknek, amely vérét hullatta a magyar szabadságért.
Felidézte: 69 évvel ezelőtt a magyarok végveszélybe jutottak, olyan elnyomás fenyegetett, mint soha korábban. Akkor - folytatta - az idegen hatalom a magyarok lelkét is meg akarta szállni, fel akarta számolni a nemzeti öntudatot, el akarta hazudni a múltat, és "torz eszményének gúnyáit" akarta a magyarokra erőltetni.
Hangsúlyozta: ezért kellett fegyvert fogni, ezért kell fellázadni újra és újra, "amikor idegenek akarják ránk kényszeríteni, hogyan éljünk."
Azt mondta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől, beérik a szabadsággal.
"Ha szabadság van, minden van és minden lehet. A többit majd intézzük" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarokat hidegen hagyja a dicséret, a jutalomfalatok, a díjak és oklevelek, nem akarnak sem hódítani, sem birodalmakat építeni vagy megmondani másoknak, hogyan éljenek, nem hajszolják a világi dicsőséget, de az igaz ügy érdekében küldetést vállalnak.
A miniszterelnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: "felőlünk bárki csinálhat fából vaskarikát vagy kutyából szalonnát, az ő dolga, nincs hozzá közünk. Mi csak egy dolgot kérünk, de ahhoz ragaszkodunk: hogy hagyjanak minket békén."
Mi egyetlen szabadságot ismerünk: a magyarok szabadságát. Ez a miénk, ehhez ragaszkodunk, és ehhez meg is vannak az eszközeink, hiába fenyegetnek bennünket világhatalmak vagy a magát szánalmasan világhatalomnak képzelő Brüsszel - mondta Orbán Viktor.
"Nem térdelünk le, és mindig van néhány mesterfogás a tarsolyunkban" - jegyezte meg, hozzátéve, "innen már elkotródott a helytartótanács, kimentek a szovjetek, hazahurcolkodott az IMF, eloldalogtak a migrációpárti brüsszeliek." Egyik sem bírt lenyelni bennünket. Megakadtunk a torkukon, és még nekik kell örülniük, hogy nagyobb baj nélkül megúszták - mondta.
A miniszterelnök úgy folytatta: Brüsszel úgy döntött, háborúba megy, és a háborúpárti országok már létrehozták a háborús szövetséget, amit "utánozhatatlan eleganciával" a hajlandók koalíciójának neveznek.
"Hajlandóak elküldeni másokat meghalni. Készen állnak, hogy még több fegyvert, még több pénzt küldjenek Ukrajnába. Az ukrán-orosz háborút saját háborújukká nyilvánították, és ezzel bele is léptek. Benne vannak nyakig" - tette hozzá.
Úgy értékelt: ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már vége lenne a háborúnak. Mindenki tudja, ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tört volna. És ha nem gáncsolnák, már béke lenne - hangsúlyozta.
Orbán Viktor szólt arról is: Magyarország a béke oldalára állt. Az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk, a kárpátaljai magyarok pedig úgy keveredtek bele a a háborúba, mint "Pilátus a krédóba".
Innen is üzenjük: "nem feledkezünk meg rólatok, veletek vagyunk, számontartunk benneteket, és segítjük családjaitokat" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, és egyetlen magyar sincs egyedül.
A fronton tízezrével esnek el a katonák. Az özvegyek, az árvák, a gyermeküket vesztett szülők száma már a csillagos égben - mondta.
Kiemelte:
ez a háború, bár nem a miénk, de a mi életünket is meggyötri. A háború blokkolja az európai és a magyar gazdaság növekedését; 185 milliárd eurót öltek bele ebbe a reménytelen háborúba, és most újabb tízmilliárdokat akarnak kihúzni az európaiak, köztük a mi zsebeinkből.
Az európai emberek pénze számolatlanul ömlik Ukrajnába, és amit cserébe kapunk, az a magas energiaár, a háborús infláció, a tönk szélén egyensúlyozó nemzetgazdaságok és lakat egykor világhírű európai gyárak kapuján.
Amíg a háború tart, nem lesz gazdasági fejlődés Európában - jelentette ki a kormányfő, kész csodának nevezve, hogy Magyarország képes egyszerre futtatni Európa legnagyobb otthonteremtési programját és Európa legnagyobb adócsökkentő forradalmát.
Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel kifogyott a pénzéből, ezért akarnak adót emelni, megadóztatni a nyugdíjakat, felszámolni a rezsicsökkentést. Ezért akarják bármi áron begyömöszölni Ukrajnát az Európai Unióba. A háborút be akarják hozni Európába, a pénzt pedig kivinni Ukrajnába.
Régi gyarmattartó logikának nevezte ezt: felosztani a legyengült országokat, nem kimaradni az osztozkodásból. Ukrajna támogatásáról beszélnek, de már Ukrajna felosztása van napirenden - értékelt a miniszterelnök.
Az Ukrajnának adott milliárdok nekik nem kidobott pénz, hanem befektetés. A háború nekik lehetőség: országot venni, országot felosztani háborúban a legolcsóbb
- fejtette ki Orbán Viktor hozzátéve, Ukrajna már rég nem szuverén, nem független és végképp nem önálló ország, sorsa már mások kezében van.
Kijelentette: az ukránok csúnyán bánnak a magyarokkal, a kárpátaljaiakkal. Ennek ellenére Magyarország segít nekik a békekötésben, mert ezt követeli a keresztény erkölcs és a józan ész.
"Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá" - közölte.
Megjegyezte: azt akarjuk, hogy Ukrajna kapcsolódjon az Unióhoz és legyen stratégiai partnerségünk, de nem akarunk és nem is fogunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával. Sem katonai, sem gazdasági szövetségbe - húzta alá.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy ma Európában egyedül Magyarország áll ki a béke mellett, de Magyarországnak sem volt mindig ereje ehhez.
Emlékeztetett: az első világháborúban elvesztettünk 660 ezer, a másodikban 850 ezer életet. Ez másfél millió ember, akik, ha nem vesztek volna oda, és megszülethettek volna a gyerekeik és az unokáik, ma nem kellene aggódnunk a népességfogyás miatt.
"Ez még egyszer nem fordulhat elő. Az első és a második nagy háborúból nem tudtunk, de ebből a mostaniból kimaradunk"
- szögezte le.
Orbán Viktor azt mondta, "most erős és szuverén nemzet vagyunk, amelynek méltósága van, amely megőrzi magát és a jövőjét, hiába rikoltozzák az árulók, hogy Szlava Ukraini".
Mi csak annyit válaszolunk: dicsőség Magyarországnak! - hangoztatta a kormányfő.
"Aki nemet mond a háborúra, az velünk van. Aki magyar, az békét akar. Aki magyar, az élni akar. Nem adjuk a pénzünket, nem adjuk át a fegyvereinket, nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért" - jelentette ki.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy öt hónap múlva az országnak döntenie kell a sorsáról, és mivel egyetlen lélekről sem mondhatnak le, mert minden magyar felelős minden magyarért, beszélni kell a megtévesztett magyarokkal is.
Akik jelen vannak, azok tudják, mit kell tenni, "mi rendben vagyunk", ha eljön a pillanat és suhintani kell, "suhintani is fogunk a golyóstollainkkal, csak ki ne szakadjon a szavazólap" - fogalmazott.
Elmondta, van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből ideküldött bábkormányjelölteket támogatja.
"El kell mondanunk nekik, Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra"
- fogalmazott.
Hozzátette, nem a megtévesztett magyarok vezetőiről beszél, "nekik megvannak a gazdáik", és pontosan tudják, mit tesznek és miért.
"Akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem" - közölte.
Úgy folytatta, a megtévesztett magyarok nem a kormányváltást támogatják, hanem a brüsszeli bürokratákat, akik az országra akarják kényszeríteni a migrációs paktumot, és bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból.
Elmondta, akik a kormányváltást akarják, nem a jobb életet, hanem éppen ellenkezőleg az adóemelést, a nyugdíjadót, a rezsicsökkentés eltörlését és a családtámogatás megcsonkítását támogatják. "Ez így van akkor is, ha ők ezt nem tudják, nem hiszik, vagy nem akarják hinni, beszélni kell hát velük" - összegzett.
A miniszterelnök a fiatalokhoz fordulva úgy fogalmazott: a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyenek.
Orbán Viktor kiemelte: más világ lett, a valóság helyét digitális és virtuális terek foglalják el, és nehéz tudni, mi a manipuláció és mi a valóság. Van-e még valóság egyáltalán? Mi hisszük, hogy vannak valóságos dolgok - szögezte le.
Azt mondta, valóságos Magyarország, a hazátok, valóság a szabadság is, amiért harcoltak és meghaltak a nagyszüleink, és valóság a támadás is.
Kijelentette: a békénk, a szabadságunk és a biztonságunk veszélyben forog, "ez a való világ". Valóság az is, hogy mindenkire, rátok is szükség van, hogy megvédjük Magyarországot. A hazát védeni igaz ügy, nem manipuláció, nem kamu, nem átverés - mondta a fiataloknak a kormányfő.
Hozzátette: ha arra vágynak, hogy súlya, komolysága legyen annak, amit csinálnak, álljanak az igaz ügy mellé, és kezdjenek hozzá.
"Merjél és tegyél, kockáztass. Védd meg azt, ami a legnemesebb"
- hívott fel a miniszterelnök.
Kitért arra: a brüsszeli birodalom azt akarja, hogy a fiatalok maradjanak a virtuális világban, hogy "gépre kötve szunnyadjanak".
"Ideje fellázadni" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar fiatalok is lehetnek hazafiak.
Lehettek szabad és büszke magyarok, de először le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót. Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok! - fordult az ifjúsághoz Orbán Viktor.
Megint két választásunk maradt: 56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország a "brüsszeli háborús uszítók" útjában áll.
"'56-ban tankokkal jöttek, ma pénzügyi szankciókkal. Ahogy akkor megtalálták a maguk pufajkásait, ma is megvannak a brüsszeli mesterterv slim fit szekértolói"
- fogalmazott.
Ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy "van választásunk".
Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot említve úgy értékelt: a béke hívei gyülekeznek, "velünk van az Egyesült Államok elnöke", az európai liberális elit lába alatt viszont "mozog a Föld".
És mi is itt vagyunk - folytatta, hangsúlyozva, hogy 56-ban Budapest volt az európai szabadság fővárosa, 2025-ben pedig Budapest az európai béke fővárosa.
A miniszterelnök úgy értékelt: az európai népek együttműködése századok óta a legnagyszerűbb gondolat, mégis brüsszeli elnyomás lett belőle.
"Nem lehet velük megegyezni. Ezek már csak a behódolást ismerik. Aki Brüsszellel egyezkedik, az behódolt. Behódolt a migrációnak és behódolt a háborús terveknek. Nincs arany középút. Európai Unió igen, Brüsszel nem"
- jelentette ki.
Úgy fogalmazott: jövőre meg kell mutatniuk a világnak, hogy van egy nemzet Európa szívében, amely nem fél a saját útján járni, nem enged a zsarolásnak, és nem hátrál meg a történelem viharában.
"Ezek vagyunk mi, magyarok, a szabadság vándorai, és amíg itt vagyunk, ezen a téren, és amíg lesz akár egyetlen magyar is a Földön, addig lesz, aki kimondja: itt béke lesz, mert mi békét akarunk és szabadság lesz, mert mi szabadságra születtünk" - hangsúlyozta népes hallgatósága előtt Orbán Viktor.
Forrás, képforrás: mti.hu
Szijjártó Péter: Orbán Viktor az egyetlen uniós politikus, aki valamennyi nagyhatalom vezetőjével képes kapcsolatot fenntartani
Orbán Viktor az egyetlenegy olyan politikus ma az Európai Unióban, aki a világ valamennyi nagyhatalmának vezetőjével egyszerre tud kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést és kapcsolatot fenntartani - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter azt mondta, Európa legbiztonságosabb országa és a nemzetközi békepárti tábor leghangosabb európai tagja ma Magyarország. A magyar miniszterelnök - egyetlen európai vezetőként - mind az amerikai, mind az orosz elnökkel kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést tudott kiépíteni és fenntartani.
A miniszter rámutatott arra, Magyarország egyedüli uniós tagállamként folyamatosan a béke pártján állt, a béke ügyét képviselte, mindig a diplomáciában hitt.
Három és fél esztendővel ezelőtt, amikor az ukrajnai háború kitört, Magyarország jelezte, kész segíteni, hajlandó bármilyen közvetítői szerepre vagy a béke ügyében fontos tevékenység végrehajtására.
"Most jutottunk el oda, hogy az amerikai és az orosz elnök abban állapodott meg, hogy a békecsúcsot Budapesten fogják megtartani" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: Magyarország, mint a béke szigete, készen áll a békecsúcs megszervezésére.
Szijjártó Péter azt mondta, az európai uniós országok közül szinte mindegyik - Szlovákia és Magyarország kivételével - háborús politikát folytat. A brüsszeli politikusok döntő többsége az ukrajnai háborút a saját háborújának állítja be.
Brüsszel háborúra készül, hadi üzemmódba akarja állítani az Európai Uniót, fel akarja fegyverezni Ukrajnát, finanszírozni akarja Ukrajnát az európai emberek pénzéből, Magyarország pedig békecsúcsot szervez. Ez a különbség
- jegyezte meg.
A miniszter közölte, hogy már az előző - alaszkai - csúcstalálkozó szervezése során is felmerült Budapest lehetséges helyszínként. Most, amikor a két elnök a hét második felében újra beszélt egymással, Magyarország jelezte, hogy vállalja a csúcstalálkozó megszervezését.
Még aznap este beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trumppal, majd másnap reggel Vlagyimir Putyinnal - közölte a politikus, hozzátéve, hogy ő maga pedig amerikai és orosz diplomáciai vezetőkkel egyeztetett.
Tájékoztatása szerint a csúcstalálkozó előtt előkészítő megbeszéléseket szerveznek, ezek koordinálására a külügyminisztereket jelölték ki, amint ezek lezajlanak, világossá válhat a menetrend, majd a pontos dátum is.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy sikeres legyen a csúcstalálkozó, mindent meg fog tenni a béke érdekében.
A politikus "demagóg propagandának" nevezte azt a kijelentést, hogy Magyarország elszigetelődött.
Azt mondta, az Európai Unió a világpolitika színpadán elszigetelődött a világ legerősebb politikai szereplőitől. Az elmúlt nyolc évben az európai politikusok versenyt rendeztek egymás között abban, hogy ki tud bántóbb, "bunkóbb" megjegyzéseket tenni Donald Trumpra. Brüsszel elszigetelte magát Kínától azzal, hogy rendszerszintű riválisnak minősíti és a tagállamok akarata dacára vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Az Európai Unió elszigetelte magát Oroszországtól a szankciókkal, azzal, hogy arra kényszeríti az európai országokat, hogy kétszeres, háromszoros, négyszeres árat fizessenek az energiahordozókért. Európa elszigetelte magát a jövő kontinensétől, Afrikától azzal, hogy mindenfajta genderőrülettel kapcsolatos feltételt támaszt a gazdasági, kereskedelmi együttműködés útjába - sorolta a miniszter.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Brüsszel és az európai politikusok döntő többsége mást nem tesz, mint akadályozza a békefolyamatot.
"Biztosak lehetünk benne, hogy az európai uniós politikusok döntő többsége a következő hetekben vagy napokban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a csúcstalálkozó ne jöhessen létre, mert ha a csúcstalálkozó létrejön, az a béke esélyét kínálja fel, ők pedig a háború meghosszabbításában érdekeltek"
- fogalmazott.
Forrás: mti.hu
