Országos
Idén is több ezer programmal várják országszerte a látogatókat a Kutatók éjszakáján
Több mint negyven településen 250 intézmény mintegy 2400 programmal várja országszerte az érdeklődőket pénteken és szombaton a Kutatók éjszakáján - közölték a szervezők az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.
Kardon Béla, az esemény főkoordinátora felidézte, hogy Magyarországon először 20 évvel ezelőtt rendezték meg a Kutatók éjszakáját, azóta hagyománnyá vált, hogy szeptember utolsó hétvégéjén kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, laboratóriumok nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, hogy betekintést nyújtsanak a különböző tudományterületek titkaiba.
Az eseményen, amely a kutatók és a tudományos eredmények bemutatásán túl a kutatói életformát is népszerűsíteni szeretné, minden évben százezrek vesznek részt - tette hozzá.
Az érdeklődők elmerülhetnek a tudományok titkaiban, előadásokat hallgathatnak, maguk is végezhetnek kísérleteket és új ismereteket szerezhetnek.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy idén különösen nagy érdeklődés mutatkozik az űrkutatás iránt, ami a HUNOR program sikerét is jelzi. A sikeres tudományos kísérletek mellett ez az egyik legszebb eredménye a küldetésnek
- hangsúlyozta.
A Kutatók éjszakáján több helyszínen is szó lesz az űrkutatásról. Így Budapesten, a HUNIVERZUM - Magyarok a Világűrben című kiállításon is várják a látogatókat - közölte.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott: soha nem lehet tudni, hogy egy kutatóhely, labor ajtaján belépve, kinek kelti fel az érdeklődését egy-egy tudományterület, ki kap kedvet ahhoz, hogy a kutatói pályát válassza. Az eseményen Schlégl Ádám korábbi űrhajósjelölt a HUNOR-program tudományos portfólióját mutatta be.
Kovács Benedek, az Ericsson Magyarország innováció és technológiai igazgatója arról beszélt, hogy pénteken 65 kiállítási helyen 123 kolléga várja az érdeklődőket az Ericsson Magyarország irodaházában.
Az esemény vendége lesz Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus is, aki egy kerekasztal-beszélgetésen vesz részt. Emellett lesznek önjáró robotok, drónok, szó lesz a mobil helymeghatározási rendszerekről, az intelligens anyagfelismerésről és bemutatják a tesztlaborokat is.
Braun Mona, a Bay Zoltán Kutatóközpont PR igazgatója azt hangsúlyozta: a tudomány nemcsak a labor kémcsöveiben mérhető, hanem abban is, hogy mennyire tudják a tudományos eredményeket közel vinni az emberekhez, ezért az intézetben kiemelt figyelmet fordítanak a tudományos eredmények kommunikációjára. Ennek szellemében egyebek mellett podcastokat készítenek, pályaorientációs előadásokat tartanak az iskolákban, a következő időszakban pedig egy tudományos maratonra készülnek, amelynek során 1800 kistelepülésen élő gyereket szeretnének megszólítani.
Beszámolt arról is, hogy az intézet munkatársai a Kutatók éjszakáján a budapesti helyszín mellett Szegeden és Miskolcon is készülnek programokkal, lesznek egyebek mellett űrkutatással kapcsolatos kísérletek és kémia show, valamint az áltudományos kommunikációról is szó esik majd.
Mint a szervezők közleményében olvasható, a Kutatók éjszakája mára a legnagyobb hazai tudományos-ismeretterjesztő fesztivállá vált, amelyen minden tudományterület képviselteti magát. Az országos megjelenést idén is az RCISD Regionális Tudásközpont által vezetett konzorcium biztosítja, amelynek további tagjai a Nők a Tudományban Egyesület, a TIT Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az Óbudai Egyetem és a Hétfa Kutatóintézet.
A programok egy része - a férőhelyek korlátozottsága miatt - regisztrációval látogatható, a szervezők 83 ezer helyet biztosítanak ezekre. A programokból válogatni és regisztrálni a Kutatók éjszakája honlapján lehet (kutatokejszakaja.hu).
Az Európai Bizottság által kezdeményezett rendezvényt idén 25 ország 460 városában rendezik meg és több mint másfél millió látogatót várnak.
Forrás, képforrás: mti.hu
Koncz Zsófia: októbertől jön a háromgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége
Októbertől jön a háromgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége, ami mintegy negyedmillió anyának jelent pluszpénzt, de az adómentességet igényelni kell – hívta fel a figyelmet Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára vasárnap a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Koncz Zsófia hangsúlyozta: a háromgyermekes édesanyáknak nem kell többé szja-t fizetni függetlenül a saját, vagy a gyermekük életkorától, ugyanúgy jár a mentesség a fiatal anyukáknak, mint azoknak, akiknek a gyerekei már felnőttek.
Ismertetése szerint egy átlagkeresetű háromgyermekes édesanyának ez havonta körülbelül 109 ezer forintot, évente pedig 1,3 millió forintot jelenthet, számításaik szerint 250 ezer háromgyermekes anyának "hoz pénzt a házhoz".
Kiemelte:
minden anya jogosult az adómentességre, aki három gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy korábban legalább 12 évig jogosult volt rá, ideértve az örökbefogadó szülőket is.
A mentesség akkor is jár, ha a gyermekek már nagykorúak, a kedvezmény pedig élethosszig érvényes, amíg az anya adóköteles jövedelemmel rendelkezik – közölte az államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az adómentesség nem jár automatikusan, azt igényelni kell, amire két mód van.
Az egyik az adóelőleg-nyilatkozat, amit a munkáltatónál vagy a NAV honlapján lehet leadni. Ahhoz, hogy már az októberi fizetésben megjelenjen az adómentesség, október első felében érdemes leadni a nyilatkozatot, ezt elég egyszer megtenni
- mondta.
A másik lehetőség, hogy az adómentességet az adóbevallásban érvényesítik. Ezt a májusban esedékes bevallásnál néhány kattintással, vagy pár plusz sor kitöltésével lehet megtenni, majd a jogosultak egy összegben visszakapják a befizetett adót.
Koncz Zsófia szólt arról is, hogy emellett pedig duplázódik a családi adókedvezmény is, amelynek összege három gyermek után januártól már 198 ezer forint lesz havonta.
Arra biztatott minden háromgyermekes édesanyát, fiatalokat és idősebbeket is, hogy éljenek ezzel a hatalmas segítséggel, igényeljék az adómentességet, és megköszönte a sok munkát, áldozatot, amit a gyerekek nevelésével hoztak.
Forrás: mti.hu
Fotó: Wikipédia
Állami Számvevőszék: intézkedések hiányában a főváros az idei negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat
Intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet - állapította meg az Állami Számvevőszék a fővárosi önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített jelentésében.
A jelentés összefoglalójában egyebek mellett azt írták: a Fővárosi Önkormányzat a pénzügyi nehézségeit önállóan nem volt képes megoldani, likviditási helyzetének rendezéséhez kormányzati támogatást kért, a kormánnyal a tárgyalások 2025. júniusban megkezdődtek.
Az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is - állapította meg az ÁSZ.
Az elemzés szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei 2025-ben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent. Hozzátették: a Fővárosi Önkormányzat likviditási helyzete 2022-től fokozatosan romlott, így előreláthatóan 2025 augusztusában a megnövelt összegű folyószámlahitelt is szinte teljes mértékben fel kell használni a kifizetések teljesítéséhez.
Közölték, a 2019-2024. közötti időszakban összesen 193,4 milliárd forint költségvetési hiány keletkezett az önkormányzatnál, és a hiányt tovább növelné az a 45,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás, amelyet a főváros megfizetett, de nem a költségvetési kiadások között mutatott ki.
Az önkormányzat 2019 végén együttesen 214,2 milliárd forint megtakarítással (pénzeszközök, befektetési és forgatási célú értékpapírok) rendelkezett, amelyet 2022 végére szinte teljes mértékben felhasznált. 2023-tól a Fővárosi Önkormányzat a likviditási problémákat egyes kiadások következő évre történő átütemezésével, más célra elkülönített összegek átcsoportosításával, illetve a gazdasági társaságaitól visszavett összegekkel kezelte.
Mint írták, az önkormányzat 2024-2025 -ben a fizetőképessége megőrzése érdekében jellemzően a likviditási problémák átmeneti kezelését szolgáló intézkedéseket hajtott végre, azonban közfeladatai ellátása módjának, rendszerének hatékonyabbá tétele, a költségvetési helyzete hosszabb távú kiegyensúlyozottá válása céljából nem tett lényegi lépéseket.
A rákosrendezői ingatlanok vételárának megfizetése és a tervezett projekt megvalósítása további pénzügyi kockázatokat jelent - hívták fel a figyelmet.
Az önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezte meg valamennyi költségvetési kiadása megalapozottan teljesíthető forrását, ezáltal kockázatos, hogy a költségvetés végrehajtható-e - írták.
Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához. Olyan lényegi intézkedéseket nem jelöltek meg, amely a közfeladatai azonos szolgáltatási szinten, de alacsonyabb költséggel történő, hatékonyabb ellátását szolgálták - állapította meg a számvevőszék.
Az ÁSZ arról is írt, a szolidaritási hozzájárulás a jogszabályi előírások alapján emelkedett jelentősen. Hozzátették: a szolidaritási hozzájárulás a 2019. évi 10,0 milliárd forintról 2024-re 69,5 milliárd forintra emelkedett. Az elemzett időszak hat éve alatt összesen 230,2 milliárd forint kifizetést jelentett az önkormányzatnak.
Az ÁSZ a 2024. december 18-án elfogadott fővárosi költségvetésről megállapította, hogy annak egyes bevételi és kiadási tételei nem voltak teljeskörűen megalapozottak.
A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi költségvetési rendeletének a szolidaritási hozzájárulás címén betervezett összege, valamint ezáltal a költségvetés kiadási főösszege más jogszabályba ütközik, a Fővárosi Közgyűlés pedig a Kúria döntésére tekintettel június 30-án módosította a költségvetését.
Az ÁSZ ellenőrzése a módosított költségvetési rendeletről megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás forrását jelentő tervezett bevétel (51,7 milliárd forint) nem volt közgazdaságilag megalapozott, mivel a Fővárosi Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás visszatérítése tekintetében jogerős bírósági döntéssel nem rendelkezett.
Forrás/fotó: mti.hu
Az átutalásos csalók elleni új biztonsági funkcióval segíti ügyfeleit az OTP Bank
Az átutalásos csalások ellen nyújt védelmet az OTP Mobilbank új biztonsági funkciója, az Utalásőr, amelynek aktiválásával a nagyobb értékű online utalásokat a számlatulajdonos által kijelölt meghatalmazott személynek is jóvá kell hagynia - tájékoztatta a pénzintézet szerdán az MTI-t.
A közleményben emlékeztetnek: az online csalók a technikai trükkök mellett pszichológiai manipulációval - bizalomépítéssel, félelemkeltéssel, vagy sürgetéssel - veszik rá áldozataikat, gyakran idősebb embereket, hogy maguk utaljanak, ezért kulcsfontosságú, hogy gyanús helyzetekben legyen valaki, aki segít a racionális döntésben.
Az OTP Bank új díjmentes funkciója, az Utalásőr egy biztonsági hálót, plusz védelmi vonalat teremt meg, azzal, hogy a számlatulajdonos kijelölhet egy családtagot vagy barátot, akik a nagyobb utalások előtt értesítést kapnak, és szükség esetén megállíthatják a gyanús tranzakciót.
A közlemény idézi Sonjic Lászlót, az OTP Bank Biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadóját, aki kiemelte, hogy az új funkció nem veszi el a számlatulajdonos szabadságát, csupán egy biztonsági hálót kínál, amely segít megelőzni a súlyos veszteségeket. Az ügyfeleknek azt javasolta, hogy minél előbb aktiválják ezt a funkciót.
Forrás/fotó: mti.hu
Elhunyt Kásler Miklós egyetemi tanár
Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.
"Fájdalmas betegsége szenvedéseit életének 76. évében ajánlotta fel Krisztusnak a Magyar Nemzetért" - írták.
Hozzátették: Kásler Miklós Istvánt a Belügyminisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus, volt emberi erőforrásügyi miniszter orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szerezte meg 1974-ben. 1978-ban sebészeti, 1988-ban szájsebészeti, 1998-ban plasztikai, illetve 2009-ben klinikai onkológiai szakorvosi vizsgát szerzett.1986-ban az orvostudomány kandidátusa, 2010-ben a klinikai orvostudományok doktora lett.
1969-től a SZTE Orvosvegytani Intézetében, 1974-től a SZTE Mikrobiológiai Intézetében, 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1981-ben lett az Országos Onkológiai Intézet alorvosa, 1984-ben adjunktus, 1986-ban főorvos, 1992-2018 között az intézmény főigazgató főorvosa.
1994-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyetemi tanára lett, 1998-tól 2002-ig pedig az intézmény tanszékvezető egyetemi tanára volt. Ezt követően 2002 és 2015 között a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt.
2005-óta a Marosvásárhelyi Orvostudományi- és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Karának tanszékvezető tanára, 2007-től a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet Onkológiai Tanszékének igazgatója volt.
2018-2022 között az emberi erőforrások minisztere és a funkcióhoz kapcsolódóan a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke volt.
Főbb kutatási területe a funkciómegtartás és helyreállítás sebészi kutatása a fej- és nyaksebészetben, a lézerrekonstrukciós sebészet, illetve a fej-nyaki tumorok komplex onkoterápiája volt.
Tudományos tevékenysége során számos szakkönyvet, könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt jegyzett. Tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos szakfolyóirat szerkesztő bizottságának, valamint számos kongresszuson tartott előadást.
Orvosi hivatása mellett nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzet történelmi és történetfilozófiai sorskérdései iránt.
Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként lett védnöke a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájának. 2018-ban ez a kutatócsoport azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból, és kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
2019-ben az ő kezdeményezésére hozták létre a Magyarságkutató Intézetet, amelynek 2022-ben tiszteletbeli elnöke lett. 2023-2025 között az intézet főigazgatója, 2025-től pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri főtanácsadója volt.
Tudományos munkássága elismeréseként 2001-ben Réthy Aurél-emlékérmet és Mester Endre-emlékérmet, 2004-ben a Markusovszky Kórház jubileumi emlékplakettjét, 2005-ben Batthyány-Strattmann László-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2008-ban Prima-díjat, 2010-ben Markusovszky Lajos-díjat és oklevelet, 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott.
2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el a nemzetközi és hazai onkológiai ellátás korszerűsítését a világ számos területére kiterjesztő nagy hatású tevékenységét.
2018-ban a voronyezsi Nyikolaj Burdenko Állami Orvostudományi Egyetem díszdoktorává is választották. Ugyanebben az évben Pro Paciente-díjjal, 2021-ben Vasvári-díj tüntették ki.
2021-ben az Újvidéki Egyetem díszdoktorává avatták. 2011-ben Budapest díszpolgára, 2012-ben Sárvár díszpolgára, 2018-ban Vas megye díszpolgára, 2021-ben Nagypáli község díszpolgára, 2021-ben a szlovákiai Ipolyhídvég díszpolgára címet adományozták neki.
Forrás, képforrás: mti.hu, portfolio.hu,
