Január végéig a lakossági ügyfelek megkapják éves bankszámladíj-összesítésüket, amelyben a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére idén először felhívják a figyelmet az ügyfelek szokásaihoz igazított, kedvezőbb számlacsomagokra, amelyekre átszerződve akár évi több tízezer forint is megtakarítható - közölte a jegybank szerdán az MTI-vel.

Kiemelték: a közel 10,7 millió számlatulajdonos számára ingyenesen elérhető díjkimutatás részletezi a számlavezetés, a különböző fizetések, a bankkártya, a készpénzfelvétel és egyéb szolgáltatások díjait, a tranzakciók számát, valamint a kamat- és hitelköltségeket.

- hangsúlyozták.

A jegybank szerint az ügyfelek jelentős része még mindig drága számlacsomagot használ, pedig minden ügyféltípusnál elérhető már évi néhány ezer forintos költséggel használható, minden lényeges szolgáltatást tartalmazó teljes értékű számlacsomag - írták.

Példaként említik, hogy egy olyan ügyfél, aki jövedelmének nagyjából felét készpénzben, másik felét elektronikusan költi, már évi 2200 forintért talál megfelelő számlát, míg a legtöbbször digitálisan fizető ügyfél éves bankköltsége akár nulla forint is lehet.

Idén a bankok önkéntes vállalása alapján június 30-ig nem emelik az ügyfelek számladíjait az inflációval, és az MNB és Bankszövetség közötti megállapodása értelmében az alapszámlák díja ingyenes marad, amíg az infláció három egymást követő hónapban nem csökken 4 százalék alá. Emellett február 1-jétől a havi ingyenesen felvehető készpénz összege ATM-ekből 150 ezerről 300 ezer forintra nő - tájékoztattak.

Az ügyfelek további költséget takaríthatnak meg a számlahasználat racionalizálásával, például elektronikus számlakivonat igénylésével, felesleges szolgáltatások megszüntetésével vagy a díjmentes fizetési módok gyakori alkalmazásával.

Érdemes továbbá minél gyakrabban a díjmentes qvik fizetéseket is alkalmazni, illetve figyelni a bankszámlához tartozó ingyenes átutalási és készpénzfelvételi limitekre is - jegyezték meg.

Forrás, képforrás: mti.hu, economx, minuszos.hu

A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját - közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.

A közlemény alapján Sulyok Tamás köztársasági elnök a kedden aláírt határozatával kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.

Úgy fogalmaztak, hogy

Hozzátették, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányos felhatalmazásának megfelelően, a kedden aláírt határozatával kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.

- emelték ki.

Az államfő arra biztatja Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával - áll a közleményben.

Forrás/fotó: mti.hu

A Magyar Posta munkatársai már úton vannak az év első, megemelt nyugdíjával. A társaság által kiadott nyugdíjkifizetési naptár szerint a nyugdíjak kézbesítése január 15-én indul és január 30-án fejeződik be - közölte a posta az MTI-nek csütörtökön megküldött közleményében.

A Magyar Posta a korábbi évekhez hasonlóan ütemezetten végzi a kézbesítést a nyugdíjkifizetési naptárban meghatározottak szerint - tették hozzá.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások csaknem 34 százalékát jelenleg is készpénzben, postai kézbesítéssel fizeti az állam csaknem 800 ezer érintettnek -jegyezte meg a posta.

Forrás, képforrás: mti.hu, mesefarm.hu

A második világháború idején Magyarország 1942 tavaszán vezényelte a 2. magyar hadsereget a keleti frontra, hogy átvegye a Don folyó védelmét. A csapatok július 7-én érték el a folyót, és a Voronyezs és Pavlovszk közötti, több mint 200 kilométer hosszú arcvonalon rendezkedtek be.

A nyár folyamán többször is megpróbálták felszámolni a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfőket, ám ezek a műveletek súlyos, tízezres veszteségekkel jártak. A németektől ígért felszerelés és korszerű fegyverzet a tél beálltáig sem érkezett meg, ráadásul 1942 novemberében – a sztálingrádi harcok miatt – a német erők megkezdték kivonulásukat a térségből.

1943. január 12-én a Vörös Hadsereg nagyszabású támadást indított a Don-kanyarban. A szovjet csapatok jelentős túlerőben voltak, miközben a magyar hadsereg hosszú, nehezen védhető szakaszon próbálta tartani állásait. A rendkívüli hideg – helyenként mínusz 30 Celsius-fok alatti hőmérséklet – tovább nehezítette a védekezést és a visszavonulást.

A front áttörése után a magyar alakulatok gyorsan szétestek. A visszavonulás során sokan harcban estek el, mások megsebesültek, megfagytak vagy hadifogságba kerültek. A veszteségek pontos mértéke máig vitatott, de a történészek többsége 90 és 150 ezer fő közé teszi az elesettek, sebesültek és eltűntek összlétszámát. A 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, mint önálló, harcképes haderő.

A Don-kanyarnál bekövetkezett tragédia a magyar hadtörténelem egyik legsúlyosabb eseménye. Nem csupán katonai kudarc volt, hanem olyan emberi veszteség, amely hosszú időre rányomta bélyegét a magyar társadalomra. A megemlékezés célja ma is az, hogy megértsük a történelmi tanulságokat, és tisztelettel adózzunk azoknak a katonáknak, akik embertelen körülmények között teljesítettek szolgálatot.

🕯 Emlékezzünk rájuk – a múlt ismerete a tisztelet egyik formája.

Forrás/Fotó: Kiállunk Vass Albert mellett Facebook oldal