Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből.

A közlemény szerint történelemből középszinten 1129 helyszínen 72 834 vizsgázó (közülük 2284 fő angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten 142 helyszínen 8484 vizsgázó (közülük 275 fő angol, francia, horvát, német, spanyol vagy szerb nyelven) tesz érettségit.

Hozzátették, hogy a történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart, a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll; a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az egyes feladatok megoldására.

A feladatlap megoldásához megengedett segédeszköz: a középiskolai történelmi atlasz (az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz), amelyről a vizsgázó gondoskodik- írták.

Úgy folytatták, hogy a történelem emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart, és két feladatlapból áll (I.: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok; II.: szöveges - kifejtendő - feladatok).

A vizsgázók először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 100 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztható ki a II. feladatlap - fűzték hozzá.

A II. feladatlap megoldásához megengedett segédeszköz: a középiskolai történelmi atlasz (az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz), amelyről a vizsgázó gondoskodik, a közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár.

Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik - áll a közleményben.

Forrás: mti.hu

Képforrás: mti.hu, Czeglédi Zsolt

Ausztriából, Németországból és Romániából telefonáltunk haza a legtöbbet 

Anyák napján a személyes köszöntés a legbensőségesebb, ám erre nem mindenkinek van lehetősége. A Yettel idén anyák napját követően elemezte a hálózatán bonyolított forgalmat, ahol egyértelműen látszódnak a kommunikációs szokások. A legnagyobb növekmény egy átlagos vasárnaphoz képest a küldött SMS-ek és a „hazatelefonálók”, azaz külföldről Magyarországra telefonáló előfizetők számában mutatkozott meg.

A Yettel összesített adatok alapján folyamatosan vizsgálja a hálózatán zajló forgalom típusát és intenzitását mind a belföldön, mind a külföldön mobilt használó ügyfelek esetében. Az eredményekből kiderült, hogy az idei anyák napján a felhasználók 15%-kal több SMS-t küldtek, mint az azt megelőző vasárnap, és valamelyest a belföldi hívások száma is emelkedett. Az SMS-hez hasonlóan jelentős növekmény látszik a „hazatelefonáló”, azaz külföldön tartózkodó magyar előfizetők hívásaiban is, többek között Ausztriában, Németországban, Romániában és az Egyesült Királyságban nőtt jelentősen a Magyarországra indított hívások száma és azok hossza. 

Május 4-én a Yettel roamingoló előfizetői összesen 81 országból indítottak hívást Magyarországra: sorrendben a legtöbbet Ausztriából, Németországból, Romániából és az Egyesült Királyságból. A hazánk felé indított hívások száma a külföldön tartózkodó ügyfelek körében az azt megelőző vasárnaphoz képest anyák napján mind a négy országban emelkedett: az Egyesült Királyságban 46%-kal, Ausztriában 33%-kal, Németországban 29%-kal, Romániában pedig 10%-kal. Ugyancsak növekedés figyelhető meg a hívások hossza kapcsán: Ausztriában 49%-kal, Németországban és az Egyesült Királyságban 39%-kal, Szlovákiában 11%-kal, Romániában pedig 10%-kal nőtt a telefonálással eltöltött percek hossza a megelőző vasárnaphoz képest. Az említett országok mellett érdekesség, hogy Hollandiában 41%-kal, az Egyesült Államokban pedig 28%-kal nőtt a hívások száma május 4-én.

Így tartjuk a kapcsolatot az anyukánkkal

A Yettel országos kutatása^[1] is rámutatott arra, hogy a magyarok mobilon tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, ha nem tudnak személyesen találkozni – legyen szó anyák napjáról vagy egy átlagos hétköznapról. A kitöltők fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.  

Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.   

És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. 

A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.   

Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.  

^[1] A kutatás 1174 fő megkérdezésével zajlott 2025. áprilisában az Europion Piackutató mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével (https://europion.hu/). A minta reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

Forrás: NOGUCHI x

Kép: blikk.hu

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idén is több napos országos véradási akciót szervezett a Tűzoltóság Napja alkalmából a Magyar Vöröskereszttel közösen. Az akció május 5-től május 9-ig tart. A katasztrófavédelem évente két alkalommal nyújt ilyen módon segítséget mindazoknak, akiken a véradás segíthet. 

A Magyar Vöröskereszt szlogenje szerint: „A vér csak véradással pótolható!” A tűzoltók vallják, ha van valami, ami pótolható, akkor azt pótolni is kell, hiszen annyi mindent láttak már elveszni.

Éppen ez a hozzáállás teszi sikeressé évről évre a katasztrófavédelem által szervezett véradásokat. Évek óta minden októberben, a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapján országos véradást tart a katasztrófavédelem, 2024-ben első alkalommal Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napján is véradást kezdeményezett a szervezet, amely hagyományt 2025-ben is folytat.  

Természetesen nemcsak a készenléti állomány, hanem a hivatali munkarendben dolgozók is aktívan bekapcsolódtak már tegnap is, és bekapcsolódhatnak május 9-ig az önkéntes véradásba. Az ország harminc helyszínén alakítottak ki ideiglenes véradóállomásokat. A laktanyákban, az igazgatóságokon, illetve a katasztrófavédelem fővárosi székházában is várják azokat a donorokat, akik véradással szeretnének másokon segíteni.

Forrás: katasztrofavedelem.hu

Képforrás: nagymaros.hu

A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2024/2025-ös tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka május 5-én - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3385 érettségi vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik meg, elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor május 5-én: ebből a tárgyból középszinten 77 972, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról - jelezték.

A következő napon matematikából középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek, május 7-én történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik, ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 8-án angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en; május 9-én német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 11., a középszintű szóbelik június 16. és július 2. között lesznek - írták.

A vizsgaidőszakban összesen több mint 71 000 végzős középiskolás érettségizik, és rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 233 607 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 58 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők több mint 5100 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 1,3 százaléka), az előrehozott vizsgák száma 139 721 (a vizsgák 35 százaléka), a szintemelő vizsgák száma 15 733 (a vizsgák majdnem 4 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 3595 - áll a közleményben.

Forrás: mti.hu

Képforrás: veol.hu