Intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet - állapította meg az Állami Számvevőszék a fővárosi önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített jelentésében.

A jelentés összefoglalójában egyebek mellett azt írták: a Fővárosi Önkormányzat a pénzügyi nehézségeit önállóan nem volt képes megoldani, likviditási helyzetének rendezéséhez kormányzati támogatást kért, a kormánnyal a tárgyalások 2025. júniusban megkezdődtek.

Az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is - állapította meg az ÁSZ.

Az elemzés szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei 2025-ben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent. Hozzátették: a Fővárosi Önkormányzat likviditási helyzete 2022-től fokozatosan romlott, így előreláthatóan 2025 augusztusában a megnövelt összegű folyószámlahitelt is szinte teljes mértékben fel kell használni a kifizetések teljesítéséhez.

Közölték, a 2019-2024. közötti időszakban összesen 193,4 milliárd forint költségvetési hiány keletkezett az önkormányzatnál, és a hiányt tovább növelné az a 45,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás, amelyet a főváros megfizetett, de nem a költségvetési kiadások között mutatott ki. 

Az önkormányzat 2019 végén együttesen 214,2 milliárd forint megtakarítással (pénzeszközök, befektetési és forgatási célú értékpapírok) rendelkezett, amelyet 2022 végére szinte teljes mértékben felhasznált. 2023-tól a Fővárosi Önkormányzat a likviditási problémákat egyes kiadások következő évre történő átütemezésével, más célra elkülönített összegek átcsoportosításával, illetve a gazdasági társaságaitól visszavett összegekkel kezelte.

Mint írták, az önkormányzat 2024-2025 -ben a fizetőképessége megőrzése érdekében jellemzően a likviditási problémák átmeneti kezelését szolgáló intézkedéseket hajtott végre, azonban közfeladatai ellátása módjának, rendszerének hatékonyabbá tétele, a költségvetési helyzete hosszabb távú kiegyensúlyozottá válása céljából nem tett lényegi lépéseket. 

A rákosrendezői ingatlanok vételárának megfizetése és a tervezett projekt megvalósítása további pénzügyi kockázatokat jelent - hívták fel a figyelmet.

Az önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezte meg valamennyi költségvetési kiadása megalapozottan teljesíthető forrását, ezáltal kockázatos, hogy a költségvetés végrehajtható-e - írták.

Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához. Olyan lényegi intézkedéseket nem jelöltek meg, amely a közfeladatai azonos szolgáltatási szinten, de alacsonyabb költséggel történő, hatékonyabb ellátását szolgálták - állapította meg a számvevőszék.

Az ÁSZ arról is írt, a szolidaritási hozzájárulás a jogszabályi előírások alapján emelkedett jelentősen. Hozzátették: a szolidaritási hozzájárulás a 2019. évi 10,0 milliárd forintról 2024-re 69,5 milliárd forintra emelkedett. Az elemzett időszak hat éve alatt összesen 230,2 milliárd forint kifizetést jelentett az önkormányzatnak.

Az ÁSZ a 2024. december 18-án elfogadott fővárosi költségvetésről megállapította, hogy annak egyes bevételi és kiadási tételei nem voltak teljeskörűen megalapozottak. 

A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2025. évi költségvetési rendeletének a szolidaritási hozzájárulás címén betervezett összege, valamint ezáltal a költségvetés kiadási főösszege más jogszabályba ütközik, a Fővárosi Közgyűlés pedig a Kúria döntésére tekintettel június 30-án módosította a költségvetését.

Az ÁSZ ellenőrzése a módosított költségvetési rendeletről megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás forrását jelentő tervezett bevétel (51,7 milliárd forint) nem volt közgazdaságilag megalapozott, mivel a Fővárosi Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás visszatérítése tekintetében jogerős bírósági döntéssel nem rendelkezett.

Forrás/fotó: mti.hu

Minden készen áll arra, hogy "még jobb tanévünk legyen", mint amilyen az előző volt - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Harcosok órája című online műsorban hétfőn.

Rétvári Bence azt mondta, "nem volt egyszerű a nyár", a viharok több száz káreseményt okoztak Magyarországon, de a károkat elhárították, a tankönyvek megérkeztek, az iskolák el tudnak indulni, sok helyen jóval jobb körülmények között, mint tavaly.

Az államtitkár a Tisza Párt elnökének azon kijelentésére, hogy az iskolákban és a kórházakban "ipari hulladékot" etetnek a gyerekekkel, illetve a betegekkel, úgy reagált, Magyar Péterre jellemző, mindenkit lenéz minden területen, úgy tesz, mintha az évtizedek óta dolgozóknál jobban tudná, mit hogyan kell csinálni.

Az iskolatej-, iskolagyümölcs-program ma tízszer akkora keretből fut, mint 2010-ben, a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés költségkerete 32 milliárd forintról 140 milliárd forint fölé nőtt a költségvetésben, a reformmenza-rendeletet direkt azért hozták, hogy minél kevesebb adalékanyag legyen az ételekben, és az alapanyag magyar gazdáktól érkezzen

- mutatott rá.

Rétvári Bence arra a hírre, miszerint annyira drága az iskolakezdés, hogy sokan személyi kölcsönt vagy áruhitelt vesznek fel, azt mondta, míg korábban a tankönyvcsomag több tízezer forintba került gyerekenként, ma minden gyermeknek ingyenes, félmillió "ingyen laptop" van a diákoknál, és mintegy 80 ezer rászoruló tanulónak még a tanszereket, a füzetcsomagot is ingyen biztosítja az állam, hogy a tudáshoz jutás ne anyagi kérdés legyen. Így is van nyilván minden családnak kiadása, de amiben az állam segíteni tud, azt igyekszik megadni a magyar családoknak - hangoztatta.

Az államtitkár a tanárhiányról szóló információkról azt mondta, már látszanak a pedagógusbér-emelés pozitív hatásai, egyre többen választják a pedagóguspályát, vagy visszatérnek arra. Jelezte, a tanárok száma folyamatosan nő, az elmúlt tanévben 3 ezerrel, idén augusztus végén a tavalyinál 2 ezerrel lettek többen.

Ennek eredményeként most jóval kevesebb diák jut egy tanárra, mint 2010-ben, vagyis több figyelmet kap egy tanuló, és ez az arány Magyarországon jobb az uniós átlagnál - közölte, hozzáfűzve, a pedagógusok bére a következő években is úgy fog emelkedni minden évben, ahogy a diplomások bére.

Rétvári Bence az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásáról azt mondta, a szabályozás a figyelem fenntartása, a koncentráció növelése és annak érdekében történt, hogy a telefonhasználat ne akadályozza a tudás átadását. 

"A legtöbb ország is ugyanezen az úton halad, csak mi egy kicsit korábban ismertük fel. Bízunk benne, hogy ez főleg a matematikaeredményekben versenyelőnyt jelent majd Magyarországnak"

- fogalmazott.

Az államtitkár Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt alelnökének pártja ad��emelési terveiről, illetve azon etyeki nyilatkozatáról, hogy "választást kell nyerni, utána viszont mindent lehet", úgy reagált: ez a legnagyobb politikai cinizmus, az emberek lenézése; azt jelenti, a választókat be kell csapni a választásig, utána pedig el kell felejteni, amit a kampányban mondtak.

Olyan megszorításokra készülnek, amit Brüsszelből kaptak parancsba, egy tanári átlagfizetés évi 364 ezer forinttal lenne kevesebb a Tisza adótervei szerint. Most látszik, hogy teljesen gátlástalanul csak a hatalom megszerzéséről van szó minden áron, nem foglalkoznak a holnappal, meg a holnaputánnal - mondta Rétvári Bence, megjegyezve, "ami Gyurcsánynak Őszöd, az a Tisza Pártnak Etyek".

Az államtitkár értelmezése szerint "a választás után bármit lehet" azt is jelenti, hogy be lehet engedni a bevándorlókat, be lehet engedni a "gender propagandistákat" az óvodákba, iskolákba, lehet csatlakozni a háborúpárti ukrajnai, uniós vezetőkhöz.

A műsor vendége volt Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója is, aki emlékeztetett: vasárnap volt 10 éve, hogy Angela Merkel német kancellár azt mondta a migrációs helyzetről, hogy "wir schaffen das", azaz "megcsináljuk". 

Tíz éve kezdődött nyíltan az a politika, ami a jelenlegi helyzethez vezetett: Németországban már több mint 220 ezer bevándorlót kellene kiutasítani. A létszámuk Friedrich Merz jelenlegi kancellár hivatali ideje alatt némileg csökkent, de az elmúlt hónapokban is több tízezer ember adott be menekültkérelmet - tette hozzá.

Nagy német városok, Frankfurt, Berlin lakóinak csaknem 50 százaléka migránshátterű, egyes városokban ennél is nagyobb az arányuk

- jegyezte meg.

A helyzet kezelhetetlen, nem az történt, amit vártak, hogy orvosok és informatikusok jönnek majd. Sokan tíz év után sem találtak munkát, segélyből élnek, a német társadalom eltartja őket, magas a bűnözés, az ezer főre vetített bűncselekmények száma négyszerese a magyarországi adatnak.

Azt mondta, a Zöldek, a CDU, az SPD a kampányban nem beszélt a migrációról, vagy nem olyan tónusban, ahogy a társadalom többsége gondolkodik. Egyetlen párt beszél a problémákról, az Alternatíva Németországért (AfD), amelynek támogatottsága már 25 százalék körül van, és van olyan közvélemény-kutató, amelynél az AfD az első számú német párt; látszik, hogy Alice Weidel társelnök felkészült, akár egy egész ország vezetésére alkalmas politikus lehet.

Közölte, 

a németek 70 százaléka azt mondja, hogy az állam nem megfelelően működik, nem tudja a problémáikat kezelni, csaknem 50 százalékban mondják azt, hogy a média nem szabad.

Felidézte, Friedrich Merz kancellár egy vasárnapi interjúban maga mondta el, hogy a német produktivitás tíz éve nem nő, a német munkavállalók ma a legkevesebb munkaórát dolgozzák le, esetükben a legmagasabb a betegszabadságon töltött idő, 15 nap, a munkanélküliség magas. 

Szinte az összes mutatóban Németország az európai alsó harmadban található, a munkában töltött idő nagysága és a produktivitás terén a sereghajtók között van - fűzte hozzá Szalai Zoltán.

Forrás, képforrás: mti.hu, szamoldki.hu

Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.

"Fájdalmas betegsége szenvedéseit életének 76. évében ajánlotta fel Krisztusnak a Magyar Nemzetért" - írták.

Hozzátették: Kásler Miklós Istvánt a Belügyminisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus, volt emberi erőforrásügyi miniszter orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szerezte meg 1974-ben. 1978-ban sebészeti, 1988-ban szájsebészeti, 1998-ban plasztikai, illetve 2009-ben klinikai onkológiai szakorvosi vizsgát szerzett.1986-ban az orvostudomány kandidátusa, 2010-ben a klinikai orvostudományok doktora lett.

1969-től a SZTE Orvosvegytani Intézetében, 1974-től a SZTE Mikrobiológiai Intézetében, 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1981-ben lett az Országos Onkológiai Intézet alorvosa, 1984-ben adjunktus, 1986-ban főorvos, 1992-2018 között az intézmény főigazgató főorvosa.

1994-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyetemi tanára lett, 1998-tól 2002-ig pedig az intézmény tanszékvezető egyetemi tanára volt. Ezt követően 2002 és 2015 között a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt.

2005-óta a Marosvásárhelyi Orvostudományi- és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Karának tanszékvezető tanára, 2007-től a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet Onkológiai Tanszékének igazgatója volt.

2018-2022 között az emberi erőforrások minisztere és a funkcióhoz kapcsolódóan a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke volt.

Főbb kutatási területe a funkciómegtartás és helyreállítás sebészi kutatása a fej- és nyaksebészetben, a lézerrekonstrukciós sebészet, illetve a fej-nyaki tumorok komplex onkoterápiája volt.

Tudományos tevékenysége során számos szakkönyvet, könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt jegyzett. Tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos szakfolyóirat szerkesztő bizottságának, valamint számos kongresszuson tartott előadást.

Orvosi hivatása mellett nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzet történelmi és történetfilozófiai sorskérdései iránt.

Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként lett védnöke a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájának. 2018-ban ez a kutatócsoport azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból, és kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.

2019-ben az ő kezdeményezésére hozták létre a Magyarságkutató Intézetet, amelynek 2022-ben tiszteletbeli elnöke lett. 2023-2025 között az intézet főigazgatója, 2025-től pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri főtanácsadója volt.

Tudományos munkássága elismeréseként 2001-ben Réthy Aurél-emlékérmet és Mester Endre-emlékérmet, 2004-ben a Markusovszky Kórház jubileumi emlékplakettjét, 2005-ben Batthyány-Strattmann László-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2008-ban Prima-díjat, 2010-ben Markusovszky Lajos-díjat és oklevelet, 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott.

2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el a nemzetközi és hazai onkológiai ellátás korszerűsítését a világ számos területére kiterjesztő nagy hatású tevékenységét.

2018-ban a voronyezsi Nyikolaj Burdenko Állami Orvostudományi Egyetem díszdoktorává is választották. Ugyanebben az évben Pro Paciente-díjjal, 2021-ben Vasvári-díj tüntették ki.

2021-ben az Újvidéki Egyetem díszdoktorává avatták. 2011-ben Budapest díszpolgára, 2012-ben Sárvár díszpolgára, 2018-ban Vas megye díszpolgára, 2021-ben Nagypáli község díszpolgára, 2021-ben a szlovákiai Ipolyhídvég díszpolgára címet adományozták neki.

Forrás, képforrás: mti.hu, portfolio.hu, 

2025. szeptember 5-ig lehet jelentkezni az október-novemberi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal (OH) kedden az MTI-vel.

Azt írták, az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát tehetnek.

Hozzátették: az őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsgákat a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek, amelyek listája, valamint a jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

Az OH kitért arra is, hogy 2025-ben az őszi érettségi vizsgaidőszak október 10-től november 21-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 10-27. között tartják, az emelt szintű szóbeli vizsgák november 6. és 10., a középszintű szóbeli vizsgák pedig november 17. és 21. között lesznek - ismertették.

A hivatal jelezte továbbá, hogy a vizsgákkal kapcsolatos további információk az OH honlapján olvashatók.

Forrás, képforrás: mti.hu, kozbeszed.hu