A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta - a GKI elemzése szerint azonban a növekedés kettészakította az országot: a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.

A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik elemzésében a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetével foglalkozik.

Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelik: 

Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta - például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása - így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.

Ebben a lemaradásban az elemzés szerint a támogatások - például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások - nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára - ezzel ösztönözve a gyerekvállalást -, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.

Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki - a gyermekek számától függően - 2024-ben már csak 6-8 százalékot.

Ehhez hasonlóan a GYES értéke is csökkent, az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.

Megjegyezték, az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.

Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül. 

Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.

Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak - fejti ki a GKI. 

Arra is kitértek, hogy új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó GYES-t, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük). 

Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például "kelengye" (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése - ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt.

Ezek a támogatások - az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben - amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet - arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint.

Forrás, képforrás: mti.hu, csalad.hu

A rendkívüli szárazság és a fokozott tűzkockázat miatt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján országos tűzgyújtási tilalom lép életbe. A korlátozás szigorú szabályokat ró a kirándulókra és az otthoni kerti munkákat végzőkre egyaránt. A szakemberek figyelmeztetnek: a szabadtéri tüzek túlnyomó többségét az emberi gondatlanság okozza, így most a megelőzésen van a legnagyobb hangsúly.

A száraz aljnövényzet és a felhalmozódott avar miatt a legkisebb szikra vagy parázs is pillanatok alatt hatalmas, megfékezhetetlen lángokhoz vezethet. A katasztrófavédelem és a Fehérgyarmat HTP által közzétett figyelmeztetés szerint a szabályok megszegése nemcsak hatalmas természeti károkat okozhat, de súlyos büntetéseket is von maga után.

Mit jelent a tilalom a természetben?

A hatályos jogszabályok értelmében szigorúan TILOS tüzet gyújtani:

 az erdőkben,

 a fásításokban,

 valamint ezek 200 méteres körzetében.

❗ Fontos: A tilalom a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyekre is teljes mértékben vonatkozik! Az erdő területén ezeket sem szabad használni a korlátozás visszavonásáig.

Mire kell figyelni otthon, a kertben?

A tilalom az otthoni tevékenységeket is érinti. A katasztrófavédelem az alábbi aranyszabályok betartására kéri a lakosságot:

 Zöldhulladék-égetés: Kerti zöldhulladékot kizárólag olyan településeken és időszakokban szabad égetni, ahol és amikor ezt a helyi önkormányzati rendelet külön engedélyezi.

 Tarló és szemét: Szemetet és tarlót égetni szigorúan TILOS!

 Bográcsozás, grillezés: Saját kertben a sütögetés megengedett, de kizárólag akkor, ha a tüzet egy másodpercre sem hagyjuk felügyelet nélkül, és a helyszínen folyamatosan készenlétben áll a tűz oltására alkalmas kéziszerszám vagy víz.

 Szélben tilos: Erős szélben még a kerti grillezést is halasszuk el, mert a szél messzire viheti a parazsat.

Az útpadka nem hamutál, az erdő nem szemétdomb!

A szakemberek külön felhívják a járművezetők és az utasok figyelmét, hogy soha ne dobjanak ki égő cigarettacsikket az autó ablakán, mert az út menti száraz árokpartok azonnal lángra kaphatnak. Ugyanígy a természetben hagyott üveghulladék is képes fókuszálni a napfényt, ami szintén tüzet okozhat.

Ne legyél te a felelős egyetlen tűzesetért sem – se szándékosan, se hanyagságból! A megoldás egyértelműen a megelőzés és az óvatosság.

Mit tegyél, ha tüzet észlelsz?

Ha kirándulás vagy utazás közben füstöt, felcsapó lángokat látsz, ne habozz! Azonnal tárcsázd a 112-es segélyhívó számot! Oszd meg ezt a cikket a környezeteddel is, hogy mindannyian biztonságban tölthessük a nyári napokat!

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság / Fehérgyarmat HTP

Június 20-án, szombaton este ismét életre kelnek Esztergom múzeumai, galériái és kulturális terei a Múzeumok Éjszakáján. A nyár egyik legnépszerűbb kulturális eseményén idén 13 esztergomi helyszín és egy párkányi múzeum várja a látogatókat előadásokkal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, interaktív játékokkal és különleges éjszakai élményekkel.

A történelmi város idén is egyedülálló összefogással csatlakozik az országos programsorozathoz. A fővároson kívül vidéken kevés helyen valósul meg ilyen széles körű kulturális együttműködés, ahol egyetlen este alatt szinte az összes helyi kiállítóhely megnyitja kapuit. A program ráadásul nemzetközi jelleget is ölt, hiszen a felvidéki Párkányi Városi Múzeum is része az eseménynek.

A Duna Múzeumban tudományos show-k, koncertek és látványos kísérletek szórakoztatják majd a közönséget, míg az Esztergomi Bazilikában a Biblia ételeiről, a bor szakrális szerepéről és a Bazilika történetéről hallhatnak érdekességeket az érdeklődők.

A Főszékesegyházi Könyvtárban különleges kódexeket és kultúrtörténeti ritkaságokat mutatnak be, az Esztergomi Dzsámiban pedig török motívumfestés, lámpáskészítés és keleti hangulat várja a vendégeket. Az Esztergomi Művészek Céhe workshopokkal, fényfestéssel és kiállításmegnyitóval csatlakozik az eseményhez, míg a Geoda Interaktív Ásvány- és Őslénykiállításon aranymosás és ásványkutatás színesíti az estét.

A Vármegyei Levéltárban a dorogi hanglemezgyártás története kerül fókuszba, a Babits Mihály Emlékházban rendhagyó tárlatvezetések és zenei-irodalmi programok idézik meg az egykori alkotók világát. A Balassa Bálint Múzeumban restaurátorműhely-látogatások, régészeti és antropológiai előadások várják az érdeklődőket.

Az Esztergomi Vármúzeumban történelmi játékok, íjászbemutatók, csillagászati programok és fejlámpás tárlatvezetés is lesz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig családi és interaktív programokkal készül. A Párkányi Városi Múzeumban avar kori leletek, tojásfaragás és zenés programok fogadják a látogatókat, a Kákonyi Asztrik Kortárs Galériában pedig különleges kortárs kiállítás lesz látható. Az Esztergomi Baptista Imaház egész estés LEGO-kiállítással és fotókiállításokkal várja a közönséget.

A kulturális élmények mellett a közlekedés idén is egyszerű és élménydús lesz: a Richter Gedeon Nyrt. támogatásának köszönhetően a látogatók ingyenesen utazhatnak a helyszíneket összekötő gumikerekes kisvonattal.

A programban résztvevő helyszínek egyetlen karszalag megvásárlásával látogathatók végig. A jegyek elővételben online az esztergomijegyek.hu oldalon érhetők el. A részletes programok a muzej.visitesztergom.hu oldalon találhatók, további érdekességekért pedig érdemes követni a Múzeumok Éjszakája Esztergom Facebook-oldalt.

Forrás, képforrás: dorogimedence.hu

A mai nappal, négy év után megszűnik az orbáni háborús veszélyhelyzet - közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon-oldalán.

Magyar Péter azt írta: "ezzel a hat éve bevezetett rendeleti kormányzástól is búcsúzunk. Visszatérünk a normalitáshoz".

A háborús veszélyhelyzetetet az ötödik Orbán-kormány megalakulása napján, 2022. május 24-én hirdette ki a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború miatt. Az Országgyűlés azóta több alkalommal, legutóbb 2025 őszén hatalmazta fel a kormányt, hogy 180 nappal, 2026. május 13-ig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet.

Az interneten elérhető nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az "Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára" tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.

A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-i választás után Magyar Péter pártelnök - azóta miniszterelnök - először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet május 31-éig annak érdekében, hogy legyen idő a jogszabályok módosítására. Végül erre nem került sor, hanem az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt.

A törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.

Forrás, képforrás: mti.hu