Országos kutatás: még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről

Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát - derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.

A Betadine oldat országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte^[1], hogy felmérje, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is. 

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre. 

Bántalmazottak és bántalmazók

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden 5. gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet. 

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” - tette hozzá dr. Rácz Dominika. 

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó - a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást. 

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat. „A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak” - mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.

^[1] Kutatás: az Opinio a Betadine oldat megbízásából végzett kutatása reprezentatív az okostelefonnal rendelkező, 16-59 évesekre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus alapján. A kutatást 1104-en töltötték ki 2024. április 5 és 2024. április 11 között.

Forrás: Noguchi

Nem jelölt allergén jelenléte (szója) miatt az Auchan Magyarország Kereskedelmi Kft. visszahívta a forgalomból az „Auchan Kedvenc csemege debreceni, 300 g és Auchan Kedvenc csípős debreceni, 300 g” terméket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Bejelentő/Forgalmazó: Auchan Magyarország Kft.
Termékek megnevezése: Auchan Kedvenc csemege debreceni, 300 g és Auchan Kedvenc csípős debreceni, 300 g
Minőségmegőrzési idő: minden lejárati idő
Tételszám: minden tétel

A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező termékeket ne fogyasszák el!

2024. május 11-én a Gödöllői Királyi Kastélyba várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei a természet szerelmeseit. Az ingyenes rendezvényen több mint 40 ismeretterjesztő stand, bemutatók, előadások és kiállítások mutatják be az év fajait és hazánk természeti értékeit. Az érdeklődők betekintést kaphatnak a nemzeti parkjaink munkájába, valamint megismerhetik az idén 50 éves MME szakosztályait, fajmegőrzési és természetvédelmi programjait. 

PROGRAMOK:

Előadások: Kastély - Barokk színház 

10.00 Rajzpályázat díjátadó - Bodnár Kata (MME) 

10.20 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 50 éve a természet szolgálatában - Halmos Gergő (MME) 

11.00 Kihaló fajok, eltűnő remények: Magányos George és a bordás homorcsák története 
(Fehér Zoltán WWF) 

11.40 Földi élet sokszínűsége, túlélésünk záloga - Rodics Katalin (Greenpace) 

12.20 Miért fontosak a madarak – madármonitoring Nagy Károly (MME) 

13.00 Erdei szalonkák Gödöllőn -   Dr. Schall Gergely Tibor tudományos főmunkatárs (MATE)

13.40 Kölcsönhatások a természetben - Mi a különbség a környezet és természetvédelem 
között Bajor Zoltán (MME) 

14.20 Drónok, műholdak, geolokátorok a természetvédelemben – Horváth Márton (MME) 

15.00 Madárbarát kert – Orbán Zoltán (MME) 

15.40 Madarak és Fák Napja díjátadó Miklós-Bóta Edit (MME)

16.00 Hasznos ízeltlábúak - Nagy Csaba tudományos segédmunkatárs (MATE)

Bábelőadás: Kastély Díszterem

11.00 Laci ürge, a HalVirág Bábszínház és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti 
Központ bábelőadása

Teljes, részletes programterv >>

Forrás: MME

A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival ma kezdődött a 2023/2024-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka. Országosan több mint 112.700 diák érettségizik, míg Komárom-Esztergom vármegyében 3.351 tanuló ad számot a tudásáról.

Komárom-Esztergom vármegyében idén tavasszal 31 vizsgahelyszínen, 34 telephelyen, összesen 3.351 érettségiző ad számot a tudásáról, 79 bizottság előtt. A vizsgaidőszakban középszinten 30 tantárgyból 8.223, emelt szinten pedig 29 tárgyból 1729 jelentkezésre került sor, ebből 132 írásbeli jellegű gyakorlati vizsga lesz.

Habár az érettségi vizsgaidőszak pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgával kezdődött, ebből a tantárgyból térségünkben idén nincs vizsgázó. Május 6-án, hétfőn magyar nyelv és irodalom tárgyból vármegyénkben 2.120 fő középszinten, 75 tanuló pedig emelt szinten teszi próbára tudását. A matematika tantárggyal folytatódik május 7-én a vizsgaidőszak, amelyből középszinten 2.031, emelt szinten 198 diák vizsgázik majd Komárom-Esztergomban. Május 8-án a történelem tantárgy következik, ahol vármegyénkben – a jelentkezések alapján – középszinten 1.975, míg emelt szinten 237 fiatal ad számot tudásáról, közülük 38 fő vizsgázik középszinten angol nyelven, emelt szinten 4 fő. Május 9-én az angol, május 10-én pedig a német nyelv írásbeli vizsgarészekkel folytatódnak az idei vizsgák. Az idegen nyelvi vizsgák közül a legtöbben az angol nyelvet választották, összesen 979 fő középszinten és 559 fő emelt szinten, német nyelvet középszinten 287 fő, emelt szinten 86 fő választotta. Komárom-Esztergom vármegyében ezeken a nyelveken kívül lesz francia, kínai, olasz, orosz és spanyol nyelvből is megmérettetés.

Érdekességnek számít, hogy egy-egy jelentkező faipari ismeretek, közgazdasági ismeretek, közigazgatási ismeretek, közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek, magas- és mélyépítési ismeretek, mechatronikai ismeretek, mozgókép és médiaismeretek, pedagógiai ismeretek tantárgyból vizsgázik. A faipari ismeretek tantárgy vizsgáját az országban egyetlenként fogja teljesíteni a vizsgázó. A szakmai tárgyakról elmondható, hogy az új technikumi érettségi vizsgák bevezetésével számuk jelentősen csökkent, összesen középszinten 4 fő, emelt szinten 32 fő tesz vizsgát térségünkben.

Az utolsó írásbeli nap május 27-én lesz, ezt követően az érettségi vizsgaidőszak a szóbeli vizsgákkal folytatódik. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5-től 12-ig, míg a középszintű szóbelik június 17-től július 3-ig tartanak.

Az emelt szintű érettségi vizsgák előkészítését idén is a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztályának, Hatósági és Oktatási Osztálya végzi, amely – a vizsgázók számát és a vizsgatárgyak eloszlását figyelembe véve – idén hét vármegyei középiskolát kért fel emelt szintű vizsgahelyszínként a szervezésében való közreműködésre.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal / MTI
Borítókép: MTI/Ruprech Judit