Január 31-e a naptárban Bosco Szent János, vagy ahogy világszerte ismerik, Don Bosco emléknapja. Az olasz pap nemcsak egy vallási vezető volt, hanem a zenetörténet és a pedagógia egyik legforradalmibb alakja, akinek öröksége ma, több mint 130 évvel a halála után is élőbb, mint valaha.

Az utcáról a katedráig

A 19. századi Torino az ipari forradalom árnyoldalaitól szenvedett: az utcák tele voltak nincstelen, elhagyatott fiatalokkal, akikre gyakran csak a börtön várt. Don Bosco nem a szószékről nézte őket, hanem lement közéjük. Megértette, hogy ezeknek a gyerekeknek nemcsak imára, hanem kenyérre, szakmára és mindenekelőtt szeretetre van szükségük.

"Légy vidám és tedd a jót!"

Don Bosco módszere, az úgynevezett megelőző módszer, szembe ment a kor szigorú, büntetésre épülő nevelésével. Azt vallotta, hogy a pedagógusnak nem uralkodnia kell a fiatalokon, hanem a barátjukká válni. Három tartópillére az ész, a vallás és a szeretetreméltóság volt.

Híres volt arról, hogy gyerekkorában tanult bűvészmutatványaival és akrobatikus ügyességével vonta magára a figyelmet. A kötéltánc vagy a kártyatrükk nála csak eszköz volt: amint összegyűlt a tömeg, máris mesélni kezdett a becsületről, a munkáról és az Isten szeretetéről.

A Szalézi család világszerte és nálunk

Álmát, a fiatalok segítését a Szalézi Rend alapításával tette halhatatlanná. Ma a szaléziak a világ szinte minden országában jelen vannak: iskolákat, szakmunkásképzőket és ifjúsági házakat (oratóriumokat) tartanak fenn.

Magyarországon különösen erős a szalézi jelenlét a Duna mentén: Nyergesújfalu, Óbuda vagy éppen Kazincbarcika neve is összeforrott a szalézi neveléssel. Ma ezekben az iskolákban nem a csendes emlékezésé a főszerep, hanem a nevetésé és a közösségé – pont úgy, ahogy azt Don Bosco szerette volna.

Miért fontos ma is?

Don Bosco üzenete a 21. században is aktuális: minden fiatalban ott van a jó magja, csak meg kell találni azt a "pontot", amin keresztül megszólíthatóak. Ma, amikor a fiatalok a digitális világ útvesztőiben keresik a helyüket, Don Bosco életműve arra emlékeztet minket, hogy a figyelem és a valódi, őszinte törődés a legnagyobb ajándék, amit egy felnőtt adhat.

„Elég, ha fiatalok vagytok, hogy nagyon szeresselek benneteket” – vallotta a szent. Ma rá emlékezünk.

Kepforrás: felvidek.ma