A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta - a GKI elemzése szerint azonban a növekedés kettészakította az országot: a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.

A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik elemzésében a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetével foglalkozik.

Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelik: 

Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta - például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása - így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.

Ebben a lemaradásban az elemzés szerint a támogatások - például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások - nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára - ezzel ösztönözve a gyerekvállalást -, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.

Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki - a gyermekek számától függően - 2024-ben már csak 6-8 százalékot.

Ehhez hasonlóan a GYES értéke is csökkent, az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.

Megjegyezték, az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.

Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül. 

Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.

Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak - fejti ki a GKI. 

Arra is kitértek, hogy új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó GYES-t, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük). 

Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például "kelengye" (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése - ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt.

Ezek a támogatások - az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben - amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet - arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint.

Forrás, képforrás: mti.hu, csalad.hu