rna ado 1 szazalek

1895-ben készült el a Buzánszky Jenő stadion legrégebbi objektuma. Eredetileg vasútállomásnak épült, azonban a vasúti pálya kiépítése során változtak a vonalvezetési tervek, így az épület a perifériára szorult és helyette épült egy másik, a mai napig is fennálló vasútállomás. Ezt követően a Csendőrség laktanyájaként tervezték hasznosítani, de végül a Csendőrség is máshol kapott helyet. Amikor 1914-ben Schmidt Sándor kijelölte a felépülendő sporttelep számára a telket, egyértelművé vált, hogy az épület szerves része lesz a sporttelepnek, ezáltal elnyerve végleges funkcióját.

Érdekesen alakult a klubszékház története. Fennállásának első két évtizedében még bizonytalan volt tényleges küldetése. Két korábbi terv is elvetésre került, ugyanis az eredetileg vasútállomásnak szánt emeletes épület a vasúti pálya vonalának véglegesítésekor messze esett, ezért a megváltozott vágányok vonalához igazodva felépült egy másik állomásépület, míg a funkcióját vesztett építményt a Csendőrség kapta volna meg. Azonban ez is csak terv maradt, miután annak is másik helyet találtak. Végül a sportegyesület megalakulása által született sporttelep építése során találtak számára megfelelő, egyben végleges hasznosítást. Miután dr. Schmidt Sándor itt jelölte ki a leendő sporttelep helyét, kínálta magát a helyzet adta lehetőség, hogy majd a sporttelep részeként tölthet be hasznos, egyben fontos feladatot és jellegénél fogva a sportegyesület egyik reprezentatív központjává váljon. Ezáltal rendhagyó módon a dorogi sporttelep elsőként klubházzal rendelkezett, minden egyéb csak ezután következett.

A sporttelep munkálatai 1914-ben kezdődtek, majd az I. világháború miatt bekövetkezett kényszerpihenő után 1918-ban jött az érdemi folytatás. A sporttelep 1921-ben történt hivatalos avató ünnepségekor az impozáns létesítményben kiválóan illeszkedett a korabeli épület, amely a klub székháza lett a központi irodákkal. Tekintve, hogy méretei messze meghaladták a kihasználtságát, így bőven akadt lehetőség mindig az adott korhoz, vagy megoldandó feladatokhoz igazítani. Ezáltal volt mód arra is, hogy az 1927-ben Dorogra igazolt országos hírű atléta és mesteredző, Solymár Károly miután a létesítmény főgondnokának is kinevezték, részére és családjának szolgálati lakást is sikeresen tudtak benne kialaktani. Az első emeleti részt egészében a Solymár család vehette birtokba, ahol kényelmes szobák és a mellékhelyiségek is adottak voltak. A klubház körül közvetlen szépséges díszparkot alakítottak ki, míg tőle tisztesebb távolságra sportpályák sorakoztak, közte kugli-, tenisz- és röplabdapályák. A központi labdarúgópálya és azt övező atlétikai pálya díszes kerítéssel volt elválasztva és körbekerítve.

Az elhúzódott II. világháborús ostrom során állandó tűzvonalba került és a csodával határos módon elkerülték a gyakori tüzérségi belövések. A harcok ugyan hagytak csúf nyomokat rajta, de jelentős, vagy végzetes kár nem keletkezett benne. A háborút követő időszakban tovább virágzott. Az emeleti szinten a megszaporodott szakosztályok irodáiban serény munka folyt, a klubhelyiségeiben és a büfében pedig pezsgő élet zajlott. Szintén ebben az épületben működött a stúdió is, amely a mérkőzések és egyéb rendezvények során a zenét és a hangosbemondót sugározta. Az épület eredeti formáját egészen a hatvanas–hetvenes évek fordulójáig megőrizte, mígnem az 1971-ben beindult jelentős rekonstrukciós munkálatok során átépítésre került. A keleti és nyugati alacsonyabb épületszárnyat felhozták a homlokzattal egyszintbe és a teljes épület lapostetőzetet kapott. A világháborús légvédelmi szirénát megőrizték, amely szintén a tetőn kapott helyet. Megtörtént a nyílászárók cseréje is, az ablakkeretek egységesítése mellett. Ekkor nyerte el a ma is látható végleges formáját. Az egykori gyönyörű parkot felszámolták, hogy a megújított belső sportpályák, élén a szabadtéri kézilabdapályának is kellő helyet biztosítsanak, valamint az egykori zenepavilonnak is, amely a közvetlen az északi kapu felöli futballkapu mögött állt, majd a pályát övező kerítésen kívülre helyezték át. Csak a külső homlokzata előtti kis park maradt meg.

1979-ben tatarozták az épületet, amelyet 1988-ban követte a következő külső vakolat felújítása, egyben ekkor történt az utolsó jelentősebbnek számító átalakítás. Eredetileg a lépcsőház bejárata az utcafrontról nyílt, a baloldali épületszárnyból. Ez ekkor befalazásra került, illetve a lépcsőház üvegablakát a földszint felé meghosszabbították. Egyben új külső bejárat került kialakításra, mégpedig már az északi főbejárati kapun belül, az épület baloldalában egy lépcsőfeljáróval, valamint eső- és szélfogóval keretezett bejárati ajtót nyitottak. Rövid, átmeneti időszakig, a belső átalakítási és felújítási munkálatok idején a büfé az első emeleten működött, hogy aztán visszaköltözhessen eredeti, egyben végleges helyére a földszintre. Korábban a lépcsőházi főbejáraton keresztül lehetett a büfét megközelíteni, az átalakítás során a büfé önálló bejárati ajtót kapott az utcafrontról, az épület homlokzati részének centrumában. 1999-ben a Dorogi Sportmúzeum került kialakítása benne.

A következő felújítás 2001 nyarán történt, amely során a klubszékház külső vakolása és belső festése történt meg. A külső burkolat ekkor kapta a ma is látható színét. Utolsó érdemleges dátum, a 2014-ben történt külső festés, amely a 2001-es tatarozáskor kapott színt továbbra is megőrizte. A klubszékház jelenleg kielégítő állapotban van, amely nagyban köszönhető a kellő gonddal és szakértelemmel történt eredeti megépítésének, ugyanis ez az épület erős alapját és statikáját nagyban meghatározta. Ezen felül a viszonylag rendszeresnek mondható megújítás és karbantartás is nagyban hozzájárult, hogy bizony meglepődnek az emberek az épület korán. Ami viszont égetővé vált, az a tetőszigetelés mielőbbi javítása, illetve teljes cseréje volna. A klubház teljes alapterülete alatt egy kiválóan kiépített pincerendszer húzódik a mélyben, amelynek erős boltozatai több helyiségre tagolják. Első osztályú raktárként is hasznosították és a háború során légoltalmi óvóhelyként is szolgált. A földszintet teljes egészében a Sportbüfé uralja, amelynek L-alakú főterme közös légterű a pult előtti résszel.

Ezen felül egy elválasztott különterme is van a büfének, amelyből mindkét nem részére külön mosdók és illemhelyek nyílnak. Ebből a különteremből egy belső átvezető ajtó nyílik, amelyen keresztül az épületen belülről is a lépcsőházba, onnan pedig az emeletekre lehet jutni. Az első emeleten a  külső tágas lépcsőforduló fogadja az érkezőt, ahonnan a főbejáraton át a sportmúzeum öt termébe vezet az út. A termek kölön–külön is megközelíthetők, vagy akár egy körforgalomhoz hasonló sétával sorra járhatók. A legutolsó teremből egy ajtó visszavezet a lépcsőházba. A második emeleten egy hosszú keresztfolyosó vezet végig és onnan nyílnak a további négy belső helyiségek ajtajai. Egykor az északi oldal jobboldali épületszárnyában volt az elnöki iroda, amelynek ablaka a Köztársaság útra, valamint a Schmidt lakótelepre és a Pilis hegycsúcsaira néz, míg a titkárság és a szakosztályvezetői iroda ablakaiból a pályára és a várost délről övező hegyvonulataira adódik nagyszerű panoráma. Mindkét emeleti rész egyaránt rendelkezik mosdóval és illemhellyel. A második emelet folyosójáról egy fém függőlétrán keresztül nyílik a kijárat a tetőre.

A sokat látott és megélt klubszékház gazdag sport- és helytörténeti ereklyévé nőtte ki magát, amelynek falain belül rengeteg világhíresség is megfordult. Talán a város leglátogatottabb objektuma volt, s ezért is külön kiemelt védelmet, s megbecsülést, egyben kiváló, felelőségteljes törődést érdemelne.

Borítókép: A klubszékház homlokzata a Köztársaság út felől napjainkban.

Szabó Gyula

 

Forrás: dorogimedence.hu

 

Megosztás

Cikk ajánló

  Orbán Viktort magánaudiencián fogadta XIV. Leó pápa a Vatikánban. A...

  A kormány döntött, új otthontámogatási program indul a közszolgálatban dolgozóknak:...

  Rég nem látott áremelkedés jön a hazai üzemanyagpiacon: holnaptól a benzin és a gázolaj...

netfone 2024 11

Hirdetés

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.