Idén is megrendezik március 1-jén Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos télűző farsangi eseményét, a maszkajárást - közölte Baja polgármestere az MTI-vel.

Bari Bernadett elmondta: a programok összeállítása során a szervező Türr István Múzeum, a Bácskai Művelődési Központ, a Bajai Horvát Önkormányzat és a Bácskai Horvátok Kulturális Központja munkatársai különös figyelmet fordítottak a rendezvény autentikus jellegére, a hagyományápolásra - fogalmazott.

Kiemelte: a gyermekek részére ismeretterjesztő néprajzi programokkal készülnek, így megismerkedhetnek a maszkajárás hagyományaival, a télűző bunyevác népszokás eseményének négy fő alakjával és autentikus jelmezekbe is bújhatnak. A Bácskai Művelődési Központban kézműves foglalkozásokkal, a Szentháromság téren pedig népi játszótérrel készülnek az érdeklődő családoknak.

A nap során színpadra lépnek Csurai Attila és tanítványai, a Sükösdi Danubia Tamburazenekar, az Érdi "Igraj Kolo" Hagyományőrző Táncegyüttes, a Dusnoki Biser Táncegyüttes, a Bunjevačka "zlatna grana" Kulturális Egyesület, a Bácska Tamburazenekar és a Čabar Zenekar.

A maszkák 16 órától zenészek és táncosok kíséretében vonulnak be a főtérre, ahol aztán együtt, jókedvű mulatozással szimbolikusan elűzik a tele - tette hozzá a polgármester. A menethez akár induláskor, akár útközben is lehet csatlakozni.

A szabadtéri programot a Zabavna Industrija zenekar koncertje zárja 19 órától, ezzel párhuzamosan a Bácskai Művelődési Központban táncházat tartanak a Čabar Zenakar kíséretével.

A polgármester elmondta: míg a mohácsi busójárás hagyománya közismert, a bajai farsangi alakoskodó népszokásról sajnos csak kevesen tudnak, pedig az elmúlt század elején még minden évben húshagyó kedden "hangos volt a város a maszkáktól".

Mint felidézte: a négy legjellegzetesebb figura a medve (medo) és a medvetáncoltató (a bosnyák), a didák és a botos. A medve hosszú subát viselt bunda gyanánt, fülét a fejére húzott zsák vagy zabos tarisznya két csücskének elkötésével alakították ki. A medvéket láncon vezette egy-egy turbános, arcát kipirosító, öv gyanánt fehér törölközőt (peskir), szoknyaszerű piros kötényt (pregaca) és csizmát viselő férfi, aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchiába járó bosnyák medvetáncoltatókat idézte fel keleties külsejével. A két-két páros - vagy akár több is - körbejárta a közönséget, és a medve a bosnyák "Igraj malo, medo!" felszólítására esetlenül, igazi medve módjára táncolni kezdett, majd a nála lévő szitával jutalmat koldult.

A didák öreg, kicsit ördögszerű, púpos figura kötélből font ostort fog a kezébe, folyamatosan zaklatja a közönséget, a menyecskéket megölelgeti. A didák ruhája alá, a hátára szakajtót vagy párnát kötött, ezzel fogta fel a botos által csínyjei miatt reá mért ütéseket.

Mind a medve, mind a didák a telet, a sötét erőket jelképezi - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a medvék befejezésül a földre vettették magukat és mozdulatlanná dermedtek, mintegy a tél halálát ábrázolva. Végül a didákokat a botosok és a fiatalság elkergette, majd a zenekar újra rázendített, és folytatódott még órákig a tánc, a veliko kolo.

Az eredeti figurák alakjába a bunyevácok öltöztek be, de a városi polgárság is jelmezt öltött, ők leggyakrabban vándorcigánynak, fehér és fekete ruhás boszorkánynak álcázták magukat.

A bunyevác farsangi alakoskodó népszokás, a maszkajárás Sokcsevits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kezdeményezésére és javaslatára Baja város és a Bajai Horvát Önkormányzat támogatásával újult meg - mondta Bari Bernadett.

Forrás: MTI

Képforrás: bajahangja.hu