Tovább bővül a kormány döntése értelmében az árréstop rendszere, amelynek hatályát a kabinet jövő év február 28-áig hosszabbította meg. A most bejelentett intézkedés hatálya az eddig már meglévő termékek megtartása mellett további tizennégy termékre terjed ki:

• bizonyos marha- és sertéshúsok,
• bizonyos sajttermékek,
• alma, körte, szilva, szőlő,
• fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika,
• bébiételek.

Ismert: a Nemzetgazdasági Minisztérium március elején jelezte, hogy a kiskereskedelmi láncoktól önkéntes árcsökkentést vár el, amelyre egy hét határidőt adott. A tárgyalások nem vezettek sikerre, ezért Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy az árrésstop rendszerét is csatasorba állítja az indokolatlan és túlzó áremelések elleni küzdelmében. A kormányfő bejelentése egyébként nem sokkal azután történt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lesújtó adatokat közölt arról, hogy az élelmiszerek ára jelentősen, tavaly februárhoz képest mintegy 7,1 százalékkal növekedett.

Március 17-étől harminc élelmiszerre, mint például a csirkehús, tej, étolaj, liszt, cukor, burgonya, tojás és sajtok, árrésstopot vezettek be.

Mindez azt jelenti, hogy az érintett termékek kereskedelmi árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. Összehasonlításul: a kereskedők az árrésstop bevezetése előtt

• a csirkeszárnyra 42 százalékos,
• a tejre 68 százalékos,
• a tejfölre 129 százalékos

haszonkulcsot raktak. Az intézkedést a kormány márciusban ideiglenes jelleggel léptette életbe. Eredetileg május 31-ig volt hatályos, és csak az egymilliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozott.

A kormány az árrésstop hatályát azonban már háromszor is meghosszabbította.

A rendelet egyébként eredetileg csak az élelmiszerekre vonatkozott, de a kedvező tapasztalatok alapján a hatályát májusban az úgynevezett háztartási árrésstop formájában kiterjesztették harminc alapvető drogériai termékre is.

Bevezetése után szinte azonnal érzékelhetővé vált az árrésstop pozitív hatása, hiszen az inflációt jelentős mértékben csökkentette, a kiskereskedelmi forgalmat viszont határozottan megemelte. A KSH ez utóbbi kapcsán az év elején máris négyszázalékos emelkedést mutatott ki. Ha részletesebben is megvizsgáljuk a KSH adatait, akkor azt látjuk, hogy az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig 5 százalékkal haladta meg a forgalom az egy évvel azelőtti szintet. A forgalombővülésbe az árrésstopon kívül a lakosság folyamatos bérnövekedése is közrejátszik.

A kormány az árrésstop hatályát azonban már háromszor is meghosszabbította.

A rendelet egyébként eredetileg csak az élelmiszerekre vonatkozott, de a kedvező tapasztalatok alapján a hatályát májusban az úgynevezett háztartási árrésstop formájában kiterjesztették harminc alapvető drogériai termékre is.

Bevezetése után szinte azonnal érzékelhetővé vált az árrésstop pozitív hatása, hiszen az inflációt jelentős mértékben csökkentette, a kiskereskedelmi forgalmat viszont határozottan megemelte. A KSH ez utóbbi kapcsán az év elején máris négyszázalékos emelkedést mutatott ki. Ha részletesebben is megvizsgáljuk a KSH adatait, akkor azt látjuk, hogy az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig 5 százalékkal haladta meg a forgalom az egy évvel azelőtti szintet. A forgalombővülésbe az árrésstopon kívül a lakosság folyamatos bérnövekedése is közrejátszik.

Lentner Csaba közgazdász a hirado.hu-nak korábban kifejtette: a multik túlzó mértékű áremelése jelentős mértékben gerjesztette a hazai inflációt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora szerint a „multiknak semmilyen indokuk nem volt arra, hogy éves alapon 44 százalékkal megemeljék a liszt árát, vagy hogy a gyümölcsök, a zöldségek, a tej és a hús árát tovább fokozzák. Ezzel a lépéssel inflációt gerjesztettek, a kifizetett béreket pedig jelentős mértékben megcsapolták. Hiába adott a kormány több bért, hiába sikeresek a bérmegállapodások, a multik a magas árakon keresztül elveszik a dolgozó emberektől a pénzt” – mondta. Hozzátette: feltűnő volt, hogy miközben a termelői élelmiszerek beszerzési ára nem emelkedett, addig a multik akár 80 százalékos árrést is alkalmaztak egy-egy termékre. A közgazdász szerint az „alapvető élelmiszerek árának szabályozását a vásárlók és a magyar háztartások is megérzik. Az árrésstop hatása a pénztárcákban jelentkezik” – hangsúlyozta Lentner Csaba.

Forrás, képforrás: hirado.hu