Amikor a hőmérő higanyszála tartósan fagypont alá süllyed, nemcsak a megfázás és az influenza jelent veszélyt. Az orvosi statisztikák egyértelműen mutatják: a tartós hideg beköszöntével jelentősen megugrik a szív- és érrendszeri katasztrófák száma. De miért válik ellenséggé a tél a keringésünk számára?

A láthatatlan szorítás: Szűkülő erek, emelkedő nyomás

A szervezetünk egy precízen szabályozott „fűtőmű”. Amint hideg éri a bőrt, az agy utasítást ad a perifériás erek összehúzására. Ez egy védekező mechanizmus: a test így próbálja a hőt a belső szervekbe zárni.

Ennek azonban komoly ára van. A beszűkült érhálózatban a vér nehezebben áramlik, ami azonnali vérnyomás-emelkedést okoz. Ez a hirtelen nyomásváltozás olyan terhelést jelent az érfalakra, amely képes felszakítani a korábban ott lévő, stabil meszes lerakódásokat (plakkokat).

Sűrűbb vér, lassabb keringés

A hidegben a vérünk fizikailag is megváltozik. A szervezet folyadékháztartásának átrendeződése miatt a vér besűrűsödik, nő benne a vörösvértestek és a véralvadásért felelős fehérjék koncentrációja. A „sűrűbb” vérben sokkal könnyebben alakulnak ki apró rögök, amelyek ha elakadnak, szívinfarktust vagy agyi katasztrófát (stroke-ot) okoznak.

A hólapátolás-csapda

A téli tragédiák egyik leggyakoribb forgatókönyve a hirtelen fizikai megterhelés. A hideg levegő belélegzése már önmagában is reflexes érszűkületet okoz a szív koszorúereiben. Ha ilyenkor állunk neki havat lapátolni:

1. A szívnek a hideg miatt eleve gyorsabban kell vernie.

2. A fizikai munka tovább emeli a pulzust.

3. Az erek közben szűk állapotban vannak.

Ez a „tökéletes vihar” gyakran vezet ahhoz, hogy a szívizom nem kap elég oxigént, és bekövetkezik a baj.

Hogyan védekezhetünk?

• Réteges öltözködés: Különösen figyeljünk a fej, a nyak és a kezek melegen tartására, itt adjuk le a legtöbb hőt.

• Fokozatosság: Ne ugorjunk ki a meleg szobából azonnal intenzív mozgást végezni a fagyba. Hagyjunk 5-10 percet a testünknek az akklimatizálódásra.

• Sál az arc elé: Ha sálat kötünk a szánk elé, a belélegzett levegő felmelegszik, mielőtt a tüdőbe érne, így mérsékelhető a koszorúerek reflexszerű szűkülete.

• Figyelmeztető jelek: A mellkasi nyomás, a szokatlan légszomj vagy a karba sugárzó fájdalom hidegben soha nem „normális” – ilyenkor azonnal meg kell állni és segítséget kérni.

Képforrás: borsonline.hu