A népi kalendárium szerint január 18-a, Piroska napja az egyik legfontosabb fordulópont a tél derekán. Míg a modern ember számára ez csupán egy dátum, dédszüleink ilyenkor feszülten figyelték az eget és a hőmérőt, hiszen ezen a napon dőlt el, meddig kell még spórolni a tüzelővel és a takarmánnyal.

A kemény tél hírnöke

A legfontosabb Piroska-napi hiedelem az időjáráshoz kötődik. A népi megfigyelés úgy tartja: „Ha Piroska fagy, negyven napig el nem hagy.” Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezen a reggelen zúzmarásak az ágak vagy befagynak a vizek, akkor a tél még hosszú ideig, egészen március elejéig velünk marad. Ezzel szemben az enyhe, lucskos idő közeli tavaszt ígért a gazdáknak.

Szerelmi varázslat és piros kendő

Bár a nap elsősorban a fagyokról ismert, a néphagyomány szerint a szerelmi praktikáknak is jutott hely. A névben rejlő „piros” szín a vér, az élet és a szerelem szimbóluma lett:

• A kendő ereje: Úgy tartották, ha a hajadon lány ezen a napon piros kendőt visel, hamarosan bekötik a fejét.

• Álomjóslás: Sok vidéken szokás volt ilyenkor valamilyen apró tárgyat a párna alá rejteni, hogy a leány álmában megpillantsa jövendőbelijét.

Ki volt a névadó? – A királylány, aki császárné lett

Kevésbé ismert, de a naphoz kapcsolódik egyik legszebb történelmi alakunk, Szent Piroska (későbbi nevén Eiréné). Ő nem más, mint Szent László király lánya, aki politikai okokból került a bizánci udvarba, ahol császárné lett.

• Híres volt mély vallásosságáról és jótékonyságáról.

• Ő alapította Konstantinápolyban a korszak legmodernebb kórházát és a Pantokrátor-monostort.

• Emlékét a mai napig őrzi az isztambuli Hagia Sophia mozaikja.

Népi tanácsok a mai napra:

1. Figyeld az eget: Ha reggel deres a táj, készítsd be a vastag sálat februárra is!

2. Öltözz színesen: A szürke januári hétköznapokat törd meg egy kis pirossal, ahogy a hagyomány is diktálja.

3. Látogass el egy templomba: Emlékezz meg a magyar származású bizánci császárnéról, aki a béke és az önzetlenség jelképe volt.

Képforrás: Wikipédia