rna ado 1 szazalek

 

Ma már egyre ritkábban látunk hetekig megmaradó hótakarót vagy csikorgó, mínusz húsz fokos hajnalokat, ám az idősebb esztergomiak emlékezetében még élénken élnek azok a telek, amikor a természet diktálta a város ritmusát. A befagyott Duna, a szánkótól hangos Várhegy-oldal és az 1987-es nagy havazás mind olyan közös emlékek, amelyek ma is mosolyt – vagy épp borzongást – csalnak az arcokra. 

Amikor jégpáncél borította a Dunát

A mai generációk számára szinte elképzelhetetlen, de a 20. század közepéig egyáltalán nem számított ritkaságnak, hogy a Duna teljes szélességében befagyjon. A 19. század közepe előtt a folyó sekélyebb, szigetekkel tagoltabb medre miatt még könnyebben alakult ki összefüggő jégtakaró, amely olykor hetekig, sőt hónapokig is kitartott. Ilyenkor a folyó nem elválasztott, hanem összekötött: a kijelölt, homokkal vagy szalmával felszórt útvonalakon gyalogosok és megrakott szekerek is átkeltek a jégen. 

Utoljára 1963 telén állt be úgy a Duna, hogy összefüggő jégpáncél borította a folyót és biztonsággal lehetett sétálni rajta – azóta az enyhébb telek, a szabályozott meder, a tisztított szennyvíz és az erőművek hűtővize miatt a folyó már nem mutatta meg ezt az arcát. 

A befagyott folyó azonban nemcsak csodát, hanem komoly veszélyt is rejtett. Esztergom belvárosának falain ma is több mint egy tucat kőtábla – többek között a Deák Ferenc utcában, a Széchenyi téren és a Jókai utcában – őrzi az 1838. márciusi jeges árvíz emlékét. A több mint két hónapos fagy után meginduló jég Dömösnél és Kisoroszi felett elgátolta a folyót, a felduzzadt víz pedig március 13-án pusztító erővel öntötte el a várost. 

Szánkózás a hegyoldalakon és korcsolya a Kis-Dunán

A régi esztergomi telek legszebb emlékei persze a gyerekkorhoz kötődnek. Amikor még november végén vagy december elején leesett az első komolyabb hó, és gyakran egészen februárig meg is maradt, a város dombjai pillanatok alatt benépesültek.

A Szent Tamás-hegy és a Várhegy lankái, valamint a külvárosi domboldalak délutánonként megteltek fa szánkókkal, csúszkákkal és kipirult arcú gyerekekkel. Ha pedig tartósan fagypont alatt maradt a hőmérséklet, a Kis-Duna csendesebb szakaszai és a környékbeli tavak természetes korcsolyapályává változtak. Nem volt szükség műjégre vagy díszkivilágításra: elég volt egy pár cipőre csatolható kurblis korcsolya, egy vastag kötött sál, és a sötétedésig tartó csúszkálás után otthon a meleg tea. 

1987 januárja: a tél, amely megbénította a vármegyét

Ha a közelmúlt legnagyobb téli próbatételéről kérdezünk egy esztergomit, tízből kilencen azonnal 1987 januárját említik. Január 10-én országszerte egy 36–48 órán át tartó, kegyetlen havazás indult el: egyetlen nap alatt 30–40 centiméter hó esett, amit viharos szél és napközben sem enyhülő, mínusz tíz fok alatti fagy kísért. 

A hófúvások Komárom-Esztergom megyében is településeket vágtak el a külvilágtól, és napokra megbénították a mindennapi életet:

-A vármegyében mintegy negyven iskolában kellett szüneteltetni a tanítást, több tanteremben alig 1–2 fokot mértek.

-A közlekedés leállt, a vízvezetékek több helyen szétfagytak, akadozott az áramszolgáltatás, a szénszállítmányok pedig gránitkeménnyé fagytak. KEMMA

-A legkritikusabb napokban katonai járművekkel és honvédek segítségével juttatták el a kenyeret, a tejet és az alapvető élelmiszereket a hó fogságába esett részekre, míg a mentők sokszor elakadt járművek között lavírozva szállították kórházba a betegeket.

Mégis, az 1987-es télről szóló történetekben a nehézségek mellett szinte mindig ott van az összefogás emléke is: a szomszédok közösen ásták ki a kapukat, az autósokat idegenek tolták ki a hóbuckákból, a gyalogosan munkába indulók pedig összenevettek a sáljukra fagyott jégcsapokon.

Mit őrzünk meg belőle ma?

Bár a klíma változásával a hónapokig tartó, csikorgó telek ma már ritkaságszámba mennek, Esztergom téli hangulata mit sem kopott. Amikor a ködből kirajzolódik a Bazilika kupolája, vagy vékony zúzmara ül a Prímás-sziget fáira és a Víziváros macskaköveire, még mindig megérezzük valamit abból a csendes, lassabb világból, amelyet a régi fekete-fehér fényképek őriznek.

Önnek melyik a legemlékezetesebb esztergomi téli története? Ha őriz otthon régi fotókat befagyott Dunáról, havas Széchenyi térről vagy az 1987-es nagy havazásról, ossza meg velünk kommentben vagy üzenetben! 

Forrás: dorog-esztergom-idojarasa.hu

 

Megosztás

Cikk ajánló

  A hajnali fagyok és a tartósan hűvös időjárás egyértelmű jelzést adnak az autósoknak:...

  Ideiglenes forgalmirend-változásra kell számítaniuk a gyalogosoknak Esztergomban, a...

  A Richter Gedeon Nyrt. egy frissen bejelentett megállapodás értelmében teljes egészében...

netfone 2024 11

Hirdetés

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.