Február 12-én érkezik több mint 2,5 millió ember bankszámlájára a 13. havi nyugdíj, és az azt követő napokban a postások is megkezdik a kézbesítését - közölte a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben a 13. havi nyugdíj megvédéséről szólva megerősítette: a kormány betartja az ígéretét.

Vitályos Eszter a műsorban arról beszélt: Brüsszelben folyamatosan változtatni akarnak, a fenntarthatóságot akarják vizsgálni. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság, amikor az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásairól volt szó, egész egyszerűen Magyarországra kényszerítette azt, hogy az OECD-vel készíttessenek egy jelentést a nyugdíjak fenntarthatóságáról - idézte fel.

A balliberálisok - hol a Gyurcsány-féle vonal, hol a mostani "brüsszeli üdvöske", a Tisza Párt - is folyamatosan változtatásról beszélnek, a fenntarthatóság javításáról. Azt, hogy ez mit takar, pontosan nem lehet tudni, "de sok jót nem ígér" - értékelt a kormányszóvivő.

Vitályos Eszter szerint Brüsszel sok mindenbe szeretne beavatkozni - nemcsak Magyarországon, hanem az uniós tagállamok belpolitikájában -, amelyekről azt mondják, hogy először ajánlásokat, irányelveket adnak. Aztán kiderül, hogy ezek valójában kötelezettségek lennének, mondjuk az uniós források megszerzéséhez

- tette hozzá

A kormány azt gondolja, hogy Brüsszelnek nincsen beleszólása a nyugdíjak ügyébe, de látni lehet, hogy az uniós források bizonyos részét is különböző mondvacsinált okokkal tartják vissza - mutatott rá.

Arról a tavaly őszi kormányzati bejelentésről, hogy állandósítják a 13. havi nyugdíjat, Vitályos Eszter hangsúlyozta: a kormány eddig is betartotta a nyugdíjasoknak tett ígéretét.

Emlékeztetett: 2010-ben kötöttek a nyugdíjas szervezetekkel olyan megállapodást, amelynek értelmében ha 3,5 százalék feletti növekedés van az országban, nyugdíjprémiumot utalnak, és amint lehet, visszavezetik a 13. havi nyugdíjat. Ez 2021-ben meg is történt, és azóta mindig ki is fizetik a nyugdíjasoknak - jelezte.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a 13. havi nyugdíj kifizetése 550 milliárd forintot jelent idén, a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége - amelyet szintén a jobboldali kormány vezetett be - további 490 milliárd forintot takar.

Az egész nyugdíjkassza 2025-re megközelíti a nyolcezer milliárd forintot - közölte Vitályos Eszter.

Forrás: mti.hu

A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy 50%-a. A sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Emellett felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek. Mindezek eredményeként a siklóernyősök biztonságosan tudnak startolni, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.

A különleges növény élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, taposási károk, amit főleg a siklóernyősök és sárkányrepülősök, valamint a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő. A magyarföldi husáng élőhelyének megóvása érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a területen komplex rendszert alkalmaz, amelynek fő elemei az emelt szintű acélszerkezetes tanösvény és a biztonságos kialakítású elugrópont. További feladatot jelent a terület védelmi berendezéseinek megújítása, ugyanis a vadállomány károsítása, illetve az illetéktelen behatolók elleni kerítés több szakaszon erősen rongálódott, több ponton átvágták, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, a fokozottan védett területet jelző táblákat leverték, így visszatartó erejük gyakorlatilag már nincsen.

A tanösvény és az elugrópont kialakításakor gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.

A fokozottan védett magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum). Úgynevezett bennszülött (endemikus) faj, az egész világon csupán hat helyen található meg – a legtöbb a Pilis-tetőn. Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, de a husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is. A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik.

A LIFE endemic PANALP „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén” című, LIFE19 NAT/SK/000895 számú projekt keretében nyerte el a támogatást a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetvédelmi fejlesztésre, amelyben a Pilis-tetői projektrész a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) védelmét célozza meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakmai irányításával zajló munkálatok 2025. február elején kezdődnek és várhatóan 2025. december végére fejeződnek be. A terveket a Pilisi Parkerdő Zrt. megrendelésére a KIMA Studio Kft. készítette.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Az egyetemi jelentkezések határidejéhez közeledve a Profession.hu idén is elkészítette elemzését a munkaerőpiacon látható, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkakeresőket érintő trendekről. Bár bizonyos területeken fontosabbá vált a jelölt hozzáállása a meglévő tanulmányoknál, de diplomával több lehetőség várja a munkakeresőket.

Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja, adatalapú információval támogatva a továbbtanuláson gondolkozó diákokat. Az aktuális munkakeresői bérigények és a felsőfokú végzettséghez kötött nyitott pozíciók számosságának ismeretében a pályaorientáció könnyebb lehet a döntés előtt álló fiataloknak.

A Profession.hu önéletrajz-adatbázisában több mint 265 000, az elemzés szempontjából releváns fő szerepel, akik regisztrációkor megjelölték a diplomás státuszt. Közülük a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Budapesti Gazdasági Egyetemen szerezték meg a végzettségüket felsőfokú tanulmányaikat követően.

Kizárólag diplomásoknak szóló lehetőségek

Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják. 2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetőségek.

Az összdarabszámot vizsgálva elmondható, hogy a legtöbb olyan hirdetés, amelynél megjelölték a jelentkezők felé támasztott elvárások között a diploma meglétét a mérnöki, a pénzügy és könyvelés, valamint a gyártás, termelés szektorban meghirdetett állásra vonatkozott. Ezeken belül a következő szakmáknál volt a legtöbb, kifejezetten diplomásoknak szóló lehetőség 2024-ben: projektmenedzsment (az összes felsőfokú végzettséget elváró álláshirdetés 5,5%-át ebben a szakmai alkategóriában adták fel tavaly), gépészmérnök (4,3%), villamosmérnök (4%), könyvelés (3,9%), kontrolling (3,1%), anyaggazdálkodás, beszerzés (3%), programozó, fejlesztő (2,8%), banki értékesítés (2%), minőségbiztosítási mérnök (1,8%), folyamatmérnök (1,6%). 

A munkavállalói érdeklődés tekintetében pedig az látható, hogy sorrendben a marketing, média és PR, a cégvezetés, menedzsment, a HR és munkaügy, valamint a jog számítottak tavaly a legnépszerűbb területeknek az álláskeresők körében a jellemzően diplomát elváró pozíciók közül; (ezek azok a felsőfokú végzettséget igénylő hivatások, amelyekre kimagaslóan sok munkavállalói jelentkezés érkezett).

A meghirdetett állások ötödében elvárás a felsőfokú végzettség

Az elmúlt években megfigyelhető a diplomát elváró hirdetések arányának folyamatos zsugorodása. 2020-ban az összes hirdetés 34%-a tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben 26%-ra, majd egy évvel később 25,5%-ra csökkent. Tavaly is folytatódott ez a tendencia: a hirdetések 21,5%-a szólt kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak.

„A Profession.hu felületén aktivált álláshirdetések elemzésével kirajzolódnak a munkáltatói elvárások és ezek változásai. A toborzó cégek igényei között egyre inkább teret kap a jelöltek attitűdje, motiváltsága, tanulási és fejlődési hajlandósága. Előtérbe kerül a potenciális kollégák személyisége, és az, hogy ez mennyire illeszkedik a cégkultúrához és a csapathoz. A dinamikusan változó környezetben ezek a készségek mindinkább nélkülözhetetlenné válnak, így az ezeket felmérő, készségalapú toborzás is terjed” – foglalta össze Tamaskovics Kinga, a Profession.hu megbízott HR-vezetője.

„Az elvárások átalakulásával bizonyos szakmáknál akár a diploma hiányát is pótolhatják ezek a kompetenciák, tulajdonságok, de általánosságban azért elmondható, hogy a felsőfokú végzettség egy olyan értéket jelent, ami a munkaerőpiacon releváns, akár egy adott szakterületre specializáltság nélkül is. Szélesebb látásmódot, tájékozottságot, fejlett problémamegoldó képességet feltételez, egy olyan jelöltet jelenthet, aki képes gyorsan tanulni, alkalmazkodni és összetett problémákban gondolkodni” – tette hozzá a Profession.hu szakembere.

Így alakult a diplomás munkakeresők bérigénye

A diplomás pályakezdők átlagos bérigénye emelkedett tavaly óta: nettó 308 000 forintról 383 000 forintra. A legnagyobb kezdő fizetési igénnyel a Budapesti Gazdasági Egyetem (nettó 420 900 Ft), majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (havi nettó 406 700 Ft) és a Budapesti Corvinus Egyetem (396 500 Ft) egykori hallgatói kérik átlagosan a legtöbbet. A munkaerőpiacon eltöltött évek számával a bérigények is növekszenek. A 10+ éves szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás munkakeresők között ugyanazok a fővárosi intézmények szerepelnek az első három helyen, mint a pályakezdők esetében: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem             (havi nettó 698 200 Ft), a Budapesti Corvinus Egyetem (680 700 Ft) és az Óbudai Egyetem (674 600 Ft).

Forrás: Profession.hu

Képforrás: Shutterstock.com

A MÁV a következőket írta Facebookon:

"Szörnyű tragédia történt Győr-Ménfőcsanak közelében: egy édesanya, karján a gyermekével a vonat elé lépett. Az édesanya azonnal meghalt, a kisgyermek életéért a gyorsan kiérkező mentők küzdöttek, de sajnos őt sem tudták megmenteni. A hatóságok a tragédia közelében találták meg az édesanya hátrahagyott gépkocsiját, benne egy másik gyermekkel. Ő jól van. Az eset nem vasúti átjáróban történt, hanem egy erdős részen, amely gyalogos átkelésre nem alkalmas és ilyen célra nincs is használatban. Az eset körülményeit a vasúti szakemberek és a nyomozóhatóság vizsgálják, a rendőrség tájékoztatása szerint nem zárható ki az öngyilkosság lehetősége. A vasúttársaság együttérzését fejezi ki az áldozat szeretteinek."

Forrás: MÁV

Képforrás: regionalbahn.hu