Országos
100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését
Második alkalommal ír ki felhívást infrastruktúrafejlesztési támogatásra a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítványa, amelynek célja a természettudományos oktatás feltételeinek javítása a közoktatási intézményekben. A tavalyi sikeres kiírás után idén is 100 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre az általános és középfokú iskolák számára.
A program lehetőséget biztosít az intézményeknek laboratóriumi felszerelések, demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések és egyéb, a természettudományos oktatást segítő infrastruktúra beszerzésére. A kérelmezhető támogatás összege 500 ezer és 10 millió forint között mozog, a jelentkezési határidő pedig április 28., 9:00.
A támogatás felhasználható többek között kísérleti eszközök, tudományos műszerek, szertárak fejlesztésére, valamint speciális bútorok és tárolóeszközök beszerzésére. Nem vonatkozik azonban építészeti beruházásokra vagy fogyóeszközök, például vegyszerek vásárlására.
„Ez a támogatási rendszer nemcsak esélyt ad arra, hogy a kérelmező iskola bővíthesse természettudományos oktatásának eszközrendszerét, hanem a Richter részéről felajánlást is jelent arra nézve, hogy az iskola tanárai és diákjai tanulmányi látogatások és egyéb fórumok révén izgalmas és tanulságos betekintést kapjanak a modern gyógyszerkutatások mágikus világába” – mondta el a program kapcsán Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője.
A tavalyi évben 35 intézmény kérelmét támogatta az alapítvány, ami jelentős fejlesztéseket tett lehetővé az oktatás területén. Az iskolák laboratóriumi berendezésekkel, szemléltető eszközökkel és korszerű kísérleti felszerelésekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárultak a természettudományos tárgyak színvonalának növeléséhez. A program célja, hogy a következő években még több intézmény számára nyújtson támogatást, tovább erősítve ezzel a magyar természettudományos oktatást.
„A kezdeményezés révén évről évre egyre több középiskolába jutunk el, ahol kiváló pedagógusokat ismerünk meg, akik a legnagyobb szeretettel és odaadással dolgoznak a diákok képzésén, ismereteik fejlesztésén. A mi feladatunk az, hogy segítsük őket ebben a munkában úgy, hogy minél több lehetőségük legyen az órákon korszerű eszközök segítségével illusztrálni a biológia, kémia, fizika törvényszerűségeit, gyakorlati példákkal demonstrálva feltárni a tanulók számára a természettudomány világát” – tette hozzá Dr. Bódis Attila, a Centenáriumi Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Richter évtizedek óta elkötelezett támogatója a magyar természettudományos oktatásnak, hiszen a jövő gyógyszerkutatóinak és szakembereinek képzése már az alap- és középfokú oktatásban megkezdődik. A felhívás részletei és a jelentkezési űrlap elérhetők a Centenáriumi Alapítvány weboldalán. Az érdeklődő intézmények számára érdemes mielőbb benyújtani támogatási kérelmüket, hogy élhessenek ezzel a kivételes lehetőséggel a természettudományos oktatás fejlesztésére.
A felhívás részletei ezen a linken találhatók: Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány
Forrás: Richter Gedeon Nyrt.
Öt balatonnyival kevesebb a hóvízkészlet a Duna vízgyűjtőjében a sokéves átlaghoz képest
Ebből aligha lesz tavaszi áradás, a Tisza vízgyűjtőjében például gyakorlatilag nincs is hótakaró.
Nagyon alacsony értékeket mutat a hóban tárolt vízmennyiség a hazai folyók vízgyűjtőjén, olvasható a HVG oldalán. Az Orsztágos Vízjelző Szolgálat grafikonjai alapján a Duna Nagymaros fölötti vízgyűjtőjén alig 1 köbkilométerre becsülik mennyiségét, ami a február közepén jellemző sokéves minimumnak csupán harmada, az átlagnak alig tizede. A közel hússzor nagyobb sokéves maximumot pedig jobb, ha szóba sem hozzuk. Vagyis jelenleg nagyjából
öt balatonnyival kevesebb a hóban tárolt víz mennyisége a Duna Nagymaros fölötti vízgyűjtőjén.
Nem jobb a helyzet a Tiszánál sem, sőt. Tiszabecs fölött gyakorlatilag nincs hó a vízgyűjtőn, de ugyanez elmondható Szegedre is.
Csík András, az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője a HVG-nek elmondta, hogy az elmúlt időszak enyhébb, jóval kevesebb csapadékkal járó időjárása miatt halmozódik a szokottnál jóval kevesebb hó. Csapadékból egyébként itthon is kevés volt, február elején például nagyobb volt a csapadékhiány, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt, és ez érdemben azóta sem javult.
Hogy az alacsony hóvízkészlet milyen hatással lesz a hazai folyókra idén, azt már korántsem lehet egyértelműen megmondani. Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy elmarad az olvadással járó tavaszi áradás. Azonban hó hiányában is lehet akár nagyobb árvíz, ha hullik annyi csapadék, ahogy azt tapasztaltuk például tavaly ősszel, a Boris ciklon idején.
A hóvízkészlet mértéke és az árhullámok között nincs olyan egyértelmű kapcsolat. Például a 2017-2018-as téli időszak maximumhoz közeli hómennyiségeiből sem lett nagy árhullám, legalábbis a Dunán, mivel a fokozatosan - nem pedig hirtelen, nagy mennyiségű folyékony csapadék kíséretében - olvadt el a hó. A hóvízkészlet mennyisége inkább csak a valószínűségeket növeli vagy csökkenti, mondta Csík András, aki szerint a jelenlegi helyzet alapján a tavaszi, nyár eleji nagyobb árvíz kialakulásának valószínűsége kisebb a szokottnál.
Forrás: időkép
Mit tehetünk a postaládánkba költöző széncinegék ügyében?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.
A madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű „B” típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára szereljünk fel alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, illetve függesszünk ki egy tájékoztató kiírást is a postás számára.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat (törpedenevérek és énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya) is tartalmazó tápláléklistája; szaporasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel); valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.
A „techno”-fészkelés hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek. Részletek >>
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Képforrás: Időkép
Orbán Viktor elárulta mekkora összeget kaphatnak a nyugdíjasok áfa-visszatérítésként
Az áfa-visszatérítéshez a nyugdíjasok külön kártyát kapnak majd, amelyet a vásárláskor kell érvényesíteni az eladónál – közölte Orbán Viktor közösségi oldalán.
„Az áfát jó néhány termék esetében korábban csökkentettük: az áfacsökkentés tapasztalata az volt, hogy az összeg nagy része inkább a kereskedelmi hálózatokhoz került és nem pedig azokhoz, akiknek szántuk” – kezdte válaszát Orbán Viktor arra a kérdésre, hogyan fog kinézni az áfa-visszatérítés a gyakorlatban.
A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videójában kifejtette, hogy ezen tapasztalatok miatt most nem áfacsökkentést, hanem áfa-visszatérítést vezetnek be olyan alapvető élelmiszerek esetében, ahol az áfa még magasabb, mint 5 százalék.
„Egy egyszerű technikai megoldással történik majd. A nyugdíjasok számára lesz elérhető, és nekik minél egyszerűbb egy módszer, annál inkább használható. Kapnak majd egy kártyát: vásárláskor ezt a kártyát kell lecsippantani, illetve a vásárlást érvényesíteni az eladóval, és automatikusan meg fogják kapni az összeget, ami jár nekik” – fejtette ki Orbán Viktor.
Az államfő kiemelte, terveik szerint ez az összeg havonta 10 és 15 ezer forint között lesz, ezt kapják meg áfa-visszatérítésként a nyugdíjasok.
Forrás: Kemma.hu
A természet hódítói járnak Tatán
Már nem csak a Fényes Tanösvényre költöztek be a védett rágcsálók. Tata belvárosában is egyértelmű nyomot hagytak maguk után a hódok.
Csicsai Frigyes, Tata főkertésze a Kemma.hu kérdésére elmondta, hogy a város próbálja kordában tartani a hódhelyzetet, de nem egyszerű a dolog, mivel ezek a fanyűvők védett állatok. Az önkormányzat értesítette a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, hogy közösen találjanak megoldást a kéretlen fakitermelők ellen. Csonka Péter, a nemzetipark Gerecsei Természetvédelmi Tájegységének vezetője a Kemma.hu-nak elmondta, hogy az a legjobb stratégia, ha olyan fafajtákat ültetnek a megrágottak helyére, amelyek nem olyan csábítók a hódok számára, illetve jobban kibírják a rágcsálók támadásait. Az is megoldás lehet, ha a fák törzseit erős dróthálóval körbetekerik.
A természet hódítói
Pedig a park az elmúlt években szépen megújult, a Tatai Városgazda Zrt. csapata rengeteget dolgozott azon, hogy rendezett, zöld környezet várja az odalátogatókat. Ám úgy tűnik, a hódok nem voltak teljesen elégedettek a látvánnyal, és saját kezükbe – pontosabban fogaik közé – vették a tereprendezést. És ha azt gondolnánk, hogy ez csak a belváros problémája, akkor tévedünk. A védett rágcsálók már Tata minden vizes élőhelyén felbukkantak. A várároktól kedve a tófarokig szinte bárhol találkozhatunk velük. Ki tudja, hol bukkannak fel legközelebb. Talán egy tóparti kávézó teraszán rágcsálgatják a szék lábát? Egy biztos: a városnak nem csak a természet védelmével, hanem a természet hódítóival is meg kell küzdenie.
Forrás: Kemma.hu
