Leshetjük a fészkeket, hogy melyik gólya, mikor költözik vissza.

Naptárhoz igazodva, a meteorológiai tavasszal beköszöntött a meleg, kora tavaszias idő. Szerdán átléptük a 20 fokot, a hasonló meleg pedig folytatódik a következő napokon, így

egyre több gólya érkezhet vissza fészkébe.

A Fejér megyei Dégről máris kaptunk egy képet a visszatért gólyáról.

Vadles kameráinkon folyamatosan figyelhetitek a fészkeket, hogy mikor érkeznek vissza a lakói. Ezzel együtt az ország másik feléről, Balmazújvárosból is érkeztek már gólyahírek.

Forrás: időkép

Új, digitális adatlap váltja fel a korábbi papíralapú B400-as nyomtatványt, amelyen a vásárlással vagy ajándékozással szerzett ingatlant kell bejelenteni. 2024-ben több mint 400 ezer papíralapú B400-ast adtak be a vagyonszerzők vagy képviselőik, idén 2025. március 6-tól ezek az adatok már online is beküldhetők a B400E jelű adatlapon.

A B400E-adatlapot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adatlapot ugyanis már nem a kormányhivatalnak, hanem közvetlenül a NAV-nak kell beküldeni. Az adatlap 60 napig még az Általános Nyomtatványkitöltő Keretalkalmazásban is elérhető lesz.

Az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz igazodó, egyszerűen és gyorsan kitölthető B400E az ONYA-ban az Új nyomtatvány > Bejelentések > Illeték menüpontban található. Az adatlapot akkor is a NAV-hoz kell beküldeni, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárást papíralapon kezdeményezték.

Az adatlapot a vagyonszerző vagy a képviselője is kitöltheti az ONYA-ban. Azonosított bejelentkezéssel az adatlap kitöltés után elektronikusan be is küldhető.

Forrás: NAV

Képforrás: Hirnavigator.hu

Példaértékű Magyarország, Ausztria, Románia és Bulgária összefogása Európa külső határainak védelme érdekében - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi misszió indul a bolgár-török határra.

Bakondi György szerint az, hogy magyar, osztrák, román és bolgár rendőrök és határőrök közösen védik Európa külső határát, jó példa az unió számára, mert azt akár közös erővel is lehetne hatékonyan őrizni. Hozzátette, ez segítene kiszűrni és megelőzni azokat a negatív jelenségeket, melyek az Európai Unió területén történnek.

Rámutatott, a közelmúlt súlyos terrorcselekményeit vizsgálva is látszik annak következménye, ha nincs ellenőrzés a külső határon, vagy a menekültkérelmeket csak az unió területére való belépés után vizsgálják meg.

A belbiztonsági főtanácsadó emlékeztetett, a magyar rendvédelmi politika régi elve az, hogy minél távolabb tartoztassák fel azokat a csoportokat, melyek embercsempészek segítségével illegálisan akarnak bejutni az unió területére.

Bakondi György közölte, visszaáramlást tapasztalnak a magyar-szerb határon is, ami helyett korábban, a két állam rendőri erőfeszítésének köszönhetően, új útvonalat kerestek a migránsok. Az embercsempészek azonban újra megjelentek, ezt mutatják az adatok is: tavaly az év ezen időszakában 575 határsértőt fogtak el, idén pedig 3140-et - emelte ki.

A visszaáramlás megkezdődött, és nincs okunk feltételezni, hogy a tavaszi-nyári időszakban ez csökkenne - jelentette ki a főtanácsadó.

Azt mondta, a migránsok zöme a görög szigetekre érkezik. Hozzáfűzte, a törökök komoly erőfeszítéseket tesznek azzal, hogy falat építettek a szír és iráni határra, valamint elkezdték az építkezést a görög határon is. Szerinte ez garanciát jelent az Európa felé haladók megszűrésére.

Bakondi György azt mondta, bíznak abban, hogy a külső határok szilárd őrzése és a migránsok minél távolabbi feltartóztatása felkelti azon tagállamok figyelmét, ahol már tarthatatlan közbiztonsági helyzet alakult ki a migráció miatt.

Aláhúzta, ezek alapján felül kell vizsgálni a migrációs paktumot és életszerű, hatékonyságot biztosító megoldásokkal kiegészíteni. Hozzátette, azokban a nemzetállamokban, ahol a közbiztonsági válsághelyzet már a választásoknál is éreztette hatását, módosultak a korábbi álláspontok. Ennek eredményeképpen pedig az Európai Tanács, amit állam- és kormányfők alkotnak, változásokat kezdeményezhet, amivel az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell.

Forrás: mti.hu

2024. március 1-jén lépett életbe az elmúlt évtizedek legjelentősebb tarifareformja. Ezzel túlzás nélkül új időszámítás kezdődött a magyar közösségi közlekedésben.

• Olcsóbb és egyszerűbb lett vonaton, autóbusszal, tramtrainen vagy éppen hévvel utazni Magyarországon, illetve megvalósult a nemzeti tarifaközösség, amelynek köszönhetően immár országszerte egyetlen díjtermékkel igénybe vehetők a közlekedési közszolgáltatások, ráadásul egyes településeken mint Csongrád, Ercsi, Esztergom, Érd és Budapest ma már a helyi járatokon is.
• A vármegye- és országbérletekre épülő új tarifarendszer akár több tízezer forintnyi megtakarítást jelent a magyar családoknak, ráadásul az olcsóbb tarifákkal párhuzamosan egyszerűbb és átláthatóbb lett a kedvezmények rendszere is.
• Az új tarifák nem csupán azok számára kedvezőek, akik már korábban is a közösségi közlekedést választották a napi ingázásukhoz: az új tarifákkal százezres nagyságrendben sikerült olyan utasok számára versenyképes alternatívává tenni a közösségi közlekedést, akik korábban autóval jártak munkába.
• Ennek is köszönhető, hogy 2024-ben a MÁV-csoport utazásszáma minden eddigi rekordot megdöntve meghaladta a lélektani határnak tekinthető 1 milliárdot, miközben – sokak félelmére rácáfolva – nem csökkentek a közszolgáltató társaságok menetdíj-bevételei sem, hiszen az olcsóbb bérletekből jóval több fogyott és folyamatosan több fogy, mint a korábbi díjtermékekből.

A jegy- és bérlettermékek köre, valamint a kedvezményrendszer az egy évvel ezelőtti teljes átalakítás révén sokkal könnyebben érthető el mindenki számára; és emellett a kedvezményeket is bonyolult igazolások nélkül vehetik igénybe a jogosultak, a családoknak pedig akár havi több tízezer forint megtakarítást jelenthet az új tarifarendszer.

Az utasok a MÁV mindegyik jegyértékesítési felületén megvásárolhatják a díjtermékeket, de minden harmadik utas már inkább az önkiszolgáló felületeket (MÁV app, jegy.mav.hu) használja, és minden ötödik a legkényelmesebb módon, a MÁV appban intézi a jegyváltást. Áprilistól fokozatosan egy teljesen új, MÁV+ elnevezésű applikáció fogja felváltani, amely idén havonta bővül majd újabb funkciókkal.

A kedvezményrendszer változásának köszönhetően 700 ezer olyan gyerek van Magyarországon, aki 6 évnél idősebb és 14 évnél fiatalabb, ők már egy éve díjmentesen közlekednek a helyközi közlekedésben. Egymillió 14 és 25 év közötti fiatal – diák és nem diák – féláron közlekedhet. 300 ezer 65 év alatti nyugdíjas is ingyenesen utazik ugyanúgy, mint a 65 év fölöttiek, és 280 ezer fogyatékkal élő is díjmentesen utazik. Egymillió közalkalmazott 50 százalékos kedvezménnyel veheti igénybe a járatainkat, továbbá 200 ezer nagycsaládos térítésmentesen utazhat, ha családjával együtt kel útra. 900 ezer magyar igazolvánnyal rendelkező, nem Magyarországon élő magyar állampolgár évente 12 alkalmas ingyenes utazásra kap lehetőséget az országban a nemzethez való tartozás jegyében.  

Az intézkedések bevezetése óta eltelt egy év alatt az alapvető változási irányok is markánsan kirajzolódtak, és tartósan meghatározhatják a közösségi közlekedést, ugyanis bebizonyosodott, hogy kiemelt igény van a vasúti és buszhálózatunk fenntartására, folyamatos fejlődésére, ezáltal érdemi fejlesztések indulhattak el mind a tágan értelmezett közlekedési infrastruktúra, mind a járműállomány, mind pedig a szolgáltatások terén.

2024-ben elérték az egymilliárd utazást

A környezettudatos utazás terjedése, a vármegye- és országbérletek 2023-as bevezetése, valamint a tarifareform hatására jelentősen nőtt a közösségi közlekedés népszerűsége, ezáltal az utasforgalom is. Tavaly a MÁV-csoport járatain (vasút, helyközi és helyi busz, HÉV) a lélektani határnak tekinthető  1 milliárd utazást is meghaladták, ebből mintegy 700 millió autóbuszokon, 300 millió vasúton zajlott.

Napjainkban jóval többen és többet utaznak vasúton vagy busszal, mint korábban: a Magyar Energiahivatal előzetes adatai szerint a vármegye- és országbérletek bevezetése óta – a megtett utaskilométerek arányában – közel 20 százalékos eltolódás figyelhető meg az autótól a környezetkímélő vasút, autóbusz és a HÉV irányába. Kibővítve a kitekintés időhorizontját, az is megfigyelhető, hogy a pandémia előtti szintén rekordot jelentő 2019-es év 800 millió feletti utazásszáma egymilliárd fölé növekedett.

Az olcsóbb termékből több fogy… sokkal több!

2024 márciusában erőteljes ugrás következett be az előtte hónapokig stabil utasforgalomban: a vármegye- és országbérlet bevezetése előtti hónapokhoz képest ekkor már jelentősen magasabb volt a korábbi kimutatható utasmennyiségnél.

Általánosan jellemző az elmúlt egy évre, hogy megnőtt mind a teljesárú, mind a kedvezményes (tanuló) bérletek vásárlása, – köszönhetően az országbérletek és Pest vármegyebérletek kibővült felhasználási lehetőségeinek. Az ingázók – a korábban csúcsévnek tekintett – 2019-ben közel 5,5 millió bérletet váltottak, az ország- és vármegyebérletek bevezetésével ebben is rekordot döntöttek: 2023-ban 6,6 millió, 2024-ben pedig több mint 10 millió darab bérlet fogyott, pedig a tarifareform óta, azaz 2024 márciusától jóval többen utazhatnak menetjegy, illetve bérlet váltása nélkül. (A feláras vonatok esetében a helyjegyet továbbra is meg kell váltani térítésmentes utazásra jogosultság esetén is.)

Az ország- és vármegyebérletek eladásait figyelembe véve havonta már 800-900 ezret vásárolnak ezekből. Az ország- és vármegyebérletek vásárlása folyamatos felfutást mutatott korábban is, de a BKK járatokon történő elfogadással újabb löketet kapott ezek értékesítése. Az új tarifarendszerrel együtt jött létre a budapesti tarifaközösség, amely révén tavaly március 1-jétől az ország bármely pontjáról egy jeggyel tudunk utazni akár a budapesti Deák térre is.

A napon belüli akár többszöri utazást, átszállást leegyszerűsítő, kedvező árú Magyarország24 és Vármegye24 napijegyek esetében pedig – a kezdeti felfutási időszakot követően – az értékesítés minden hónapban meghaladja a negyedmillió darabot, így ezekből több mint 2,2 milliót váltottak 2024-ben. Ez is bizonyítja, hogy sokak számára kényelmesebb, ha egyetlen jeggyel elintézhetik az egynapos (24 órán belüli) utazást akár vonattal, busszal vagy HÉV-vel utaznak.

Havi vármegye- vagy országbérlettel az ember már nem bliccel

A tarifareform előnyei közé sorolható, hogy egyszerűbbé vált a kedvezményre jogosultak ellenőrzése is a MÁV-csoport járatain, és bár az utazások száma az egyszerűbb és olcsóbb tarifarendszernek köszönhetően is tovább növekedett, a bliccelések korábban növekvő tendenciája megfordult, és már kevesebben próbálnak jegy nélkül utazni a MÁV-csoport járatain. A megbüntetett bliccelők száma tavaly még így is meghaladta a 27 ezret.

Ujtarifa.hu

Az utasok átfogó tájékoztatása érdekében elindították tavaly februárban az ujtarifa.hu weboldalt, hogy segítséget nyújtsanak az utasoknak a napijegyekkel, kedvezményekkel, a díjmentességgel, a vármegye- és országbérletekkel, illetve ezek felhasználási feltételeivel kapcsolatban. Ez elmúlt egy évben több mint 800 ezren látogatták meg, és még jelenleg is napi 1000-1500 utas tekinti meg az itt elhelyezett tartalmakat. A legnépszerűbb kérdések a napijegyek általános leírásával kapcsolatosak, a legnépszerűbb a Pest vármegyére érvényes díjtermékekkel kapcsolatos rész.

A felületen továbbra is javaslatokkal szolgálnak a megfelelő kedvezménykategória, jegy-, illetve bérlettípus kiválasztásához is, és viszonylati példákkal mutatjuk be, hogy mennyivel vált kedvezőbbé az utazás.

Értékesítési háttérinformációk

Az új tarifarendszerben elérhető kedvezményekkel és feltételekkel tavaly március 1-jétől utazhatnak az utasok, és válthatják meg a jegyeket, bérleteket, amelyek a jegypénztáraknál, a MÁV appban, online a jegy.mav.hu oldalon, illetve az automatáknál, a járatok fedélzetén, továbbá a BKK-nál is elérhetők. A 2023 tavaszán bevezetett vármegye- vagy országbérleteket a MÁV mobilalkalmazáson keresztül lehet megvenni a legkényelmesebben hónapról hónapra.

Az új tarifarendszer egyszerűbb és átláthatóbb, a korábbi 15 bérletkonstrukció helyett csupán kettő, – a vármegye- és országbérlet – maradt. Megszűntek a kilométer alapú bérletek, az egyes szolgáltatók viszonylatra szóló bérletei, a félhavi bérletek, a HÉV-bérletek, a Volán környéki bérletei és a TramTrain bérletek is. Az ország- és vármegyebérletek esetében megmaradt a kétféle tarifa: a teljesárú és a 90%-os kedvezményt adó. Míg a menetjegyek esetében teljesárú, félárú vagy díjmentes jegytípusokat különböztetnek meg.

Forrás: Dorogimedence

Képforrás: balatonkornyeke.hu