Egyéb
EU irányelv: jövőre megtudhatjuk, mennyit keresnek a kollégáink
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június 7-éig kell teljesíteniük a tagállamoknak. Ennek értelmében az EU-ban működő cégeknek nyilvánossá kell tenniük az új pozícióikhoz tartozó fizetési információikat, valamint a munkavállalóik számára a meglévő bérsávjaikat az átláthatóság javítása, és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése érdekében. Az, hogy a magyar jogszabályi környezet a célok elérése kapcsán pontosan hogyan fog változni, még nem ismert, a vállalatoknak viszont érdemes erre a helyzetre időben felkészülniük – ezt a témát járta körül a Profession.hu Backstage podcast legújabb adása.
A transzparens bérekre vonatkozó irányelv legfontosabb célja, hogy az unióban működő cégeknek tájékoztatniuk kelljen még az állásinterjú előtt a jelölteket a pozícióval járó bércsomagról, a pályázóktól pedig ne kérdezhessék meg, hogy mennyit kerestek a korábbi munkahelyükön. A munkába állást követően az új kolléga kérhet tájékoztatást a vele azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkatársainak átlagos fizetéséről, az esetleges eltérés okairól, ezt pedig akár nemek szerinti bontásban is igényelheti majd. Ezeknek az információknak persze a már meglévő munkavállalók számára is nyilvánosnak kell majd lenniük.
Hogyan készülhetnek fel a munkaadók?
A direktíva kötelezően elérendő célokat tűz ki az uniós tagállamok számára, az egyes országok viszont saját maguk dolgozzák ki azokat a törvényeket, amelyek mentén teljesítik majd a kitűzött célokat. Egyelőre nincs konkrétum azzal kapcsolatban, hogy ennek hatására hogyan változnak majd a magyarországi jogszabályi keretek, a vállalatoknak viszont fontos pontosan látniuk a belső fizetési rendszerüket és átgondolt fogatókönyvvel rendelkezniük.
Gyakran a munkaadóknak nincs pontos tervük az irányelvek implementálását követő időszakra. Azoknak a cégeknek, amelyeknek nincs pontos szervezeti ábrájuk az ezekhez kapcsolt juttatási csomagokkal, valószínűleg több feladatuk lesz a következő bő egy évben, mert ezeket pontosan ki kell alakítaniuk. Fontos, hogy a vállalatoknak legyen emellett egy pontosan kidolgozott bérstruktúrájuk, illetve bérstratégiájuk az elkövetkezendő időszakra – így lehet a leghatékonyabban tervezni, és alkalmazkodni a változásokhoz.
Kulcsfontosságú feladat áll tehát a cégek előtt: egyrészről fel kell mérniük a bérek közötti különbségek mértékét szervezeten belül pozíciónként, súlyozniuk a munkavállalói kompetenciákat és számolniuk a megoldás anyagi vonzataival. Ezeken felül pedig elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció is a dolgozók felé.
Az irányelv kiemelt célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése is. Egy 2020-as uniós felmérés szerint az EU országaiban igen jelentős a férfiak és nők fizetése közötti különbség: a nők átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet egy órára vetítve, mint a férfiak. A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek évente, az ennél kisebbeknek háromévente kell majd jelenteniük az illetékes hatóságok felé, hogy mekkora a nemek közötti jövedelemkülönbség a szervezeten belül azonos pozíciókban, és ha ez meghaladja az 5 százalékot, akkor közös értékelést kell végezniük a dolgozók képviselőivel és lépéseket kell kidolgozniuk a különbség csökkentésére.
A bérinformáció megadása kimagasló előny
Azt, hogy Magyarországon pontosan hogyan fog kinézni a direktíva törvénybe ültetése, még nem lehet tudni. A bértranszparencia esetében sem tisztázott még, hogy a megadott információnak egy konkrét összegnek kell-e lennie vagy elég csak sávosan megadni azt. A fizetésre vonatkozó adat közzétételével lényegesen hatékonyabbá válik a toborzás, ezt pedig egyre több munkaadó ismeri fel és nyit a lehetőség felé.
„Egyre több munkáltató érzi, hogy ők és a jelöltek is profitálhatnak abból, ha nyilvános az adott álláshoz tartozó bérinformáció. 2023-ban a Profession.hu-n megjelenő álláshirdetéseknek nagyjából 20 százalékában volt fizetésre vonatkozó adat, mára ez az arány már 25 százalékra nőtt. Az adott pozíció betöltésével járó juttatások közzététele akár 50 százalékkal több jelentkezőt hozhat egy hirdetésre. Emellett hatékonyabbá teheti a HR folyamatokat is, mert így az is hamar – még a jelentkezés előtt – kiderül, ha a két fél elképzelése nem egyezik a fizetés terén, ami a munkavállalók számára továbbra is a legfontosabb szempont” – magyarázta Tüzes Imre, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.
Fontos, hogy a munkáltatók a nyilvános fizetésekkel kapcsolatos irányelvek jogszabályokba való átültetéséig rendelkezzenek biztos forgatókönyvvel a továbbiakra nézve. Ezekben pedig számolniuk kell az azonos pozícióban lévő munkavállalók közötti bérfeszültség és a nemek közötti fizetéskülönbség kezelésének anyagi vonzataival is.
Forrás: Profession.hu
Képforrás: Blikk
Meteorológia: nagyobb koncentrációban érkezik szaharai por
Nagyobb koncentrációban szaharai por érkezik Magyarország fölé, a jövő hét első napjaiban elszórtan saras eső is eshet - írta a HungaroMet Zrt. Facebook-oldalán szombaton.
Azt írták, az egyre inkább déliesre forduló áramlással nemcsak melegebb - és vasárnaptól nedvesebb - levegő érkezik, hanem nagyobb koncentrációban szaharai eredetű por is.
A fölénk áramló por és nedvesség következtében már vasárnap délutántól nyugat felől növekszik, vastagszik a felhőzet, valamint helyenként csapadék is előfordulhat.
A jövő hét első napjaiban erősen felhős időre számíthatunk elszórtan saras esővel, záporral - hívták fel a figyelmet.
Forrás, képforrás: infoesztergom.hu
Több, mint 12 milliárd forint visszatérítés a REpont alkalmazáson keresztül
Már közel 10 milliónál jár a MOHU REpont applikációján keresztül történő bankszámlára utalások száma. Ennek eredményeként eddig összesen közel 12 milliárd forintot kaptak vissza a fogyasztók a digitális platform használatával.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. kötelező visszaváltási rendszerében, a REpont applikáción keresztül teljesített közvetlen bankszámlára történő utalások száma rövid időn belül eléri a 10 milliót. A fogyasztók hazánkban eddig összesen több mint 12 milliárd forint értékben használták a kötelező visszaváltási rendszer azonnali banki átutalás opcióját a Raiffeisen Bank digitális fizetési megoldásának köszönhetően. Ez a mérföldkő jól mutatja, hogy milyen sokan választják ezt a lehetőséget, amely gyors és kényelmes megoldást kínál a visszaváltási díjak kezelésére. Az alkalmazás népszerűségének köszönhetően naponta ma már nagyságrendileg 40 ezer utalás történt a REpont rendszeren keresztül, az utalások átlagos összege pedig 1250 forint.
A REpont applikáció 2024. február 21-én vált elérhetővé a Google Play és az App Store kínálatában. A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) türelmi idejét követően, nyár elején a felhasználók száma ugrásszerű növekedésnek indult és azóta is töretlen az applikáció népszerűsége. Az applikáció hatékony és praktikus eszközként egészíti ki a hazai DRS rendszert, amelyben az online kapcsolat mellett a térképes kereső és a vonalkód-leolvasó funkció regisztráció nélkül is használható.
Az alkalmazás ezeken felül a világon egyedülálló módon, regisztrációt követően azt is lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy a visszaváltási díjat azonnal saját bankszámlájukra utalják, ezzel egyszerűsítve és gyorsítva a visszaváltási folyamatot. A rendszer bevezetése óta már több mint 1,2 millió felhasználó töltötte le az alkalmazást és a visszaváltott összegek jelentős részét már ezen a digitális platformon keresztül kérik vissza a fogyasztók.
A MOHU Raiffeisen Pay API megoldással megvalósult REpont applikációja kiváló példa arra, hogyan hasznosíthatóak a digitális lehetőségek az ügyfélélmény növelésére, ezúttal az azonnali fizetési rendszer lehetőségeire támaszkodva, innovatív banki megoldásokkal.
A fogyasztók a visszaváltási díjat többféleképpen is visszakérhetik: a rendszer indulása óta visszaváltott 1,4 milliárd palack, doboz és üveg több mint 80 százalékának ellenértékét boltokban levásárolható utalványként kérték vissza. Emellett a palackonként járó 50 forintos díj karitatív célokra is felajánlható, amelynek köszönhetően eddig több mint 118 millió forint gyűlt össze gyermekkórházak javára.
Forrás: mohu.hu
Képforrás: dtkh.hu
NAV: közeleg a gépjárműadó befizetésének határideje
Közeleg az április 15-i határidő, az autósok több mint fele már befizette a gépjárműadót, a 3,3 millió érintett közül 1,7 millióan - közölte az MTI-vel vasárnap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Hétfőn és kedden a NAV Infóvonala hosszított ügyeletben várja a gépjárműadós kérdéseket - írták a közleményben.
Felhívták a figyelmet arra, a határidő kedden jár le, de nem érdemes halogatni a befizetést, hiszen - ha van Ügyfélkapu+ vagy DÁP regisztráció - a NAV-Mobilban bárhol, a nap bármely szakában rendkívül egyszerűen rendezhető a kötelezettség és öthavi részlet is kérhető.
Hozzátették, átutalással a 10032000-01079160 számlaszámra kell teljesíteni a fizetést, a közleményben pedig az adószámot vagy az adóazonosító jelet is fel kell tüntetni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig regisztrálja a befizetést.
Közölték, április 14-én és 15-én a NAV infóvonala a 1819-es számon hosszított ügyelettel várja azok hívását, akik a gépjárműadó befizetése kapcsán kérnek segítséget. Tájékoztatás előzetes regisztráció nélkül is kérhető, a hívás ingyenes, ám fontos tudni, hogy a gépjárműadó összegéről csak azonosított hívás esetén adható információ.
Azt írták, ha valaki az adóösszegre kíváncsi, az a gépjárműadó-határozatban vagy néhány koppintással a NAV-Mobilban nézheti meg. Az infóvonalon egyébként automata kiszolgálással, tehát ügyintéző nélkül kérhető csekk is.
Tájékoztatásuk szerint aki a NAV-Mobilos fizetés mellett dönt, hasznos segítséget kaphat a NAV rövid, közérthető kisfilmjéből, ami lépésenként mutatja be az alkalmazás első használatát és az fizetés folyamatát.
A gépjárműadó számításának, befizetésének részletes szabályairól, a mentességekről a NAV honlapján, a 95-ös számú információs füzetből is lehet tájékozódni - olvasható a NAV közleményében.
Forrás:mti.hu
Képforrás: grossofice.hu
Fókuszban a fülemülesitke – szinte észrevétlenül veszítjük el a nádasok e parányi lakóját
A mindössze 12 grammnyi fülemülesitke országokon átívelő összefogást indított el. Ez a rejtőzködő életmódot folytató, nádasokhoz kötődő madár Európa egyik veszélyeztetett énekesmadara, amelynek sorsa egyre inkább összefonódik a klímaváltozás és az élőhelyvesztés okozta nehézségekkel. Március végén került megrendezésre a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében az első olyan konferencia, amely kizárólag e különleges faj helyzetére összpontosított. Az eseményen a szakértők összegezték a 23 évnyi kutatás és 61 expedíció eredményeit – és kijelölték a következő lépéseket.
2025. március 28-30. között rendezte meg a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület az első tudományos fülemülesitke(Acrocephalus melanopogon) konferenciát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője nyitotta meg az összejövetelt, melyen számos civil szervezet kutatói és szakemberei vettek részt.
A fülemülesitkét az Európai Unióban, mint kiemelt természetvédelmi értéket képviselő Natura 2000-es jelölőfajként tartják számon. Ennek az apró mindössze 10-12 grammot nyomó a vizes élőhelyekhez és jó minőségű nádasokhoz kötődő énekesmadárnak a kutatásával magyar madarászok több, mint két évtizede foglalkoznak. A faj európai költőállománya csökkenő tendenciát mutat, melynek fő okai a klímaváltozás (élőhelyek leszáradása) és a vonuló- és telelőterületeket egyre inkább érintő turisztikai beruházásokból eredő élőhelyvesztés.
A faj célzott kutatását a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület 2002-ben kezdte meg, mert rendkívül kevés információ állt rendelkezésre a fülemülesitke vonuló- és telelőhely használatáról. A kutatás megkezdése óta több mint 100 önkéntesrészvételével 10 ország 27 helyszínén 61 kutató-expedíció zajlott le, a terepen töltött munkanapok száma pedig megközelítette az 1000-et.
A madárgyűrűző expedíciók elsősorban a Balkán-félszigetre és a mediterrán térség más, a faj szempontjából fontos élőhelyekre szerveződtek. A kutatások az utóbbi időben kiterjednek a fülemülesitke Kelet-európai költőterületeire is.
A konferencián a résztvevők összefoglalták az elmúlt 23 év eredményeit, illetve megfogalmazták a jövőbeni célokat, áttekintették a Kárpát-medencei költőállomány helyzetét és a helyi gyűrűző állomásokon végzett alapkutatások eredményeit is.
„Fontos feladatként tűztük ki a mediterrán térség meghatározó vonuló és telelő állomásainak további sztenderd vizsgálatát, a Kárpát-medencei állomány jelentőségének megállapítását az európai költőállomány tükrében, a fülemülesitke hazai állományának rövid- és hosszútávú változásainak nyomon követesét, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővítését.”- számolt be Németh Ákos, a kutatás vezetője.
Forrás: Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület
