A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet egy kevésbé közismert, de akár az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügyre - a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt. 

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek. Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak - még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is - ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.   

Hogy miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben kialakíthatunk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is telepíthetünk számukra.

Forrás: MME

Képforrás: kapanyel.hu

Az elmúlt napokban tapasztalható meleg, tavaszias időnek köszönhetően beindult a természet, a tavaszi hagymások, így a nárcisz, jácint szinte már mindenhol virágzanak. A fás növények közül pedig szirmot bontott a mandula, a vérszilva és most már a magnólia is.

Lassanként szirmaikat bontogatják a magnóliák Szombathelyen, Pécsett is elkezdődött a magnóliavirágzás, Szeged belvárosában is megcsodálhatjuk a meseszép virágokat.

 jövő jét elején erős lehűlés várható, visszatérnek az éjszakai fagyok. A magnóliák virágai -3, -4 fokos fagy hatására sajnos már könnyen elbarnulhatnak, megfagyhatnak. Ennek veszélye most is fennáll.

Forrás: időkép.hu

Képforrás: balkonada.hu

Fagyos reggeleket hoz Sándor, József, Benedek és sok helyen már virágoznak a fák. Mit tehetünk?

Sándor, József, Benedek idén kicsit eltévesztette a feladatát és meleg helyett hideggel kedveskedik nekünk, olyannyira, hogy helyenként akár komolyabb fagyokat is hozhatnak. A tavaszi fagyok során pedig könnyedén károsodhatnak a már bimbózó, virágzó gyümölcsfajták, mint például a korai sárgabarackok vagy cseresznyék.

Most mutatunk néhány fagyvédelmi módszert, amellyel a termelők óvni szokták a növényeket, gyümölcsfákat, illetve a későbbi termést.  

Paraffingyertyák égetése

Az egyik legjobb módszer, mely során fém kannákban több száz gyertyát helyeznek ki a fák, ültetvények tövébe, hogy megakadályozzák a talaj közelében az erősebb fagyok létrejöttét. Igaz, hogy sok munkaerőt igényel, ám szélcsendes időben akár 5 fokkal is melegebben tarthatja a gyümölcsöst. Szerkesztőségünk 2020-ban egy áprilisi éjszakán személyesen is megtekintett egy ilyen folymatatot.

Füstölés

Nem a leghatékonyabb módszer, azonban igen elterjedt. Ennél az esetnél egy jól füstölő agyag begyújtásával próbálják meg visszatartani a felszín erőteljes lehűlését, ezzel azonban csak néhány fokos melegedést lehet elérni - és nem utolsó sorban nem is túl környezetbarát. 

Fagyvédelmi öntözés

Ebben az esetben egy erre a célra kifejlesztett berendezés a fagy beállta alatt vízzel való mikroszórófejes öntözés útján alkot jégpáncélt a gyümölcsfák körül. A jég szigetel és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. 

Légkeveréses fagyvédelem

Ilyenkor egy légkeverő berendezéssel a fenti magasabb hőmérsékletű levegővel átkeverik az alsóbb rétegeket, ez a módszer azonban nem minden időjárási helyzetben alkalmazható, nem a leghatékonyabb, túl sok feltételnek kell teljesülni a megvalósulásához.

S végül egy jó tanács: ha esetleg mostanában tervezzük a gyümölcsfák telepítését (hiszen konténeres fákat bármikor ültethetünk), mindenképpen válasszunk olyan fajtákat, amelyek ellenállóbbak a fagyokkal szemben.

Forrás: idokep.hu

Képforrás: xforest.hu

Természeti értékek megóvása érdekében folynak munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak Nagykovácsi, Páty és Pilisszentiván környékén, valamit a Budaörsi kopárokon. Az őshonos természeti értékek megóvását célzó LIFE endemic PANALP projekt keretében a koruk és a klímaváltozás negatív hatásai miatt pusztulóban lévő idegenhonos feketefenyő állományokat gyérítik az ott élő őshonos növényzet visszatérése érdekében.

A jellemzően meredek oldalakon végzett gyérítések során a feketefenyők alatt már visszatért őshonos, lombos fafajok, cserjék és gyepek fejlődésének teremtenek megfelelő feltételeket. A szakemberek szerint ennek eredményeként a későbbiekben változatos faj- és korösszetételű, őshonos fajokból álló, magas természetességi értékű, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenállóbb erdőállomány alakulhat ki ezeken a területeken.

A Budaörsi kopárokon él a hazai flóra egyik ritka bennszülött növénye, a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum). A fajnak és élőhelyének megőrzése Európai szintű természetvédelmi célkitűzés. A projekt egyik célja az ilyen védett és fokozottan védett növényfajok érdekében az idegenhonos, a talajt jelentősen árnyaló és savanyító feketefenyő gyérítése.

Bővebb információ

Pilisi Parkerdő Zrt.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A projektről bővebben:

https://www.dunaipoly.hu/hu/palyazat/szarazgyepek-endemikus-novenyfajainak-megorzese-a-pannon-es-alpesi-biogeografiai-regio-hatarteruleten

https://parkerdo.hu/termeszetvedelem/termeszetvedelem-a-parkerdoben/life-endemic-panalp-projekt/

Forrás: Pilisi Parkerdő

Képforrás: Ringmagazin.hu