A rijekai rendőrséghez kedden este érkezett bejelentést arról, hogy a viharos időjárásban eltűnt öt magyar állampolgár, akik kajakozni indultak.
    A partiőrség azonnal a keresésükre indult. Egy órán belül kettőjüket a tengerben, kettőjüket pedig Goli szigetén találták meg. Egyiküket azonban a nagy hullámok és tengeráramlatok a nyílt tenger felé sodorták.
    A keresést egész éjjel folytatták. Szerdán hajnalban Goli szigeténél, a Rta Markonj öbölben megtalálták az ötödik magyar kajakost is sértetlenül.
    "A tengeri baleset szerencsére következmények nélkül ért véget az említett külföldi turisták számára, de a hasonló események elkerülése érdekében arra kérjük a hajózókat és minden turistát, hogy figyeljék az időjárás-előrejelzéseket, hogy ne kerüljenek veszélyes helyzetbe a tengeren" - közölte a rendőrség.
    Hangsúlyozták, erős szél vagy egyéb kedvezőtlen időjárás esetén ne menjenek tengerre, mert a helyzet pillanatok alatt változhat, és súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat.

Forrás: MTI.hu

Az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024. június 17-én, az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law - NRL), ezzel az utolsó lépést megtéve a régóta várt javaslat törvényerőre emelkedése felé. Ez az eredmény óriási győzelem Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.

A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe, valamint a ClientEarth, az EEB és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „A szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált - ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe. Most minden segítségre szükségünk van: a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében!”

A természethelyreállítási törvény értelmében az EU tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszerbiztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszertermelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.

A jogszabály az uniós jogalkotás történetének egyik legzavarosabb útját járta be. Miután túlélt egy példátlan és abszurd dezinformációs kampányt, amelynek célja az volt, hogy az Európai Parlamentben megsemmisítsék az NRL-t, a Környezetvédelmi Tanácsban a jogszabályalkotás legutolsó lépcsőfokán az elutasítás veszélyével kellett szembenéznie, miután a magyar kormány, megváltoztatva az álláspontját, az ellenzők táborához csatlakozott. Ekkor az MME a partnereivel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és WWF Magyarországgal újra felszólalt annak érdekében, hogy visszafordítsa a kormány álláspontját. Végül azonban a törvény támogatása győzött, annak ellenére, hogy Magyarország a 6 ellenző között maradt Finnországgal, Hollandiával, Lengyelországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt.

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait. Ez egyben egyértelmű üzenet az új EU Parlament és Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.

Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását. Az MME nevében, csatlakozva a #RestoreNature koalícióhoz szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult ehhez az eredményhez és lehetővé tette, hogy ez a történelmi döntés megszülessen.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

"Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén."

 A tagállamok általános uniós ügyekért felelős miniszereinek ülését megelőzően Hadja Lahbib elmondta, hogy kedden a tanács immáron a hetedik alkalommal tárgyalja Magyarország ügyét a 7-es cikk szerinti eljárás keretében.
    Magyarország ismételt meghallgatására azért van szükség, mivel - Lahbib szavai szerint - továbbra is megállapítható, hogy Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.
    "Látható, ha van rá akarat, akkor nagyon gyorsan le lehet zárni a 7-es cikkes eljárást, ahogyan ezt Lengyelország példája is mutatja" - fogalmazott.
    Hadja Lahbib hozzátette: "azt javasoljuk Magyarországnak, hogy fogadja el a szükséges reformokat, és ezzel akár már az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége ideje alatt lezárható lehet az eljárás".
    Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa érkezésekor azt mondta, hogy a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás keretében az uniós testület továbbra is számos területet vizsgál, különösen a média, az akadémiai szabadság, az egyesülési szabadság, valamint a régóta érvényben lévő rendkívüli rendeleti kormányzás ügyét kíséri figyelemmel. Magyarországon a 2021-ben bevezetett "Propagandatörvény" nagyban korlátozza az LMBTQ reprezentációját a médiában, ezzel szemben a törvény erősíti a keresztény-konzervatív retorikát. Emellett  az EU kifogásolja a migráció-ellenes törvényeket és a több éven át -a mai napig tartó-  "Nemzet Szükségállapot" általi kormányzást, amely exponenciálisan megnöveli a kormány hatalmát. A kormány a 180/2022. (V.24) Krom. rendelettel felhatalmazta magát, hogy a szomszédos Ukrajnában lévő háborúra támaszodva is veszélyhelyzetet jelenthessen ki, amellyel élt a kormány, sőt, egy 2024. Aprilis 19-i szavazáson meg is hosszabbították ezt a veszélyhelyzetet 2024. November 19-ig.
    Vera Jouruová azt mondta, a jövő héten kezdődő soros elnökség fontos lesz Magyarország számára, hogy megmutassa, tisztességes módon tud eljárni és elvégezni a feladatokat, ahogyan az az elnökséget betöltő ország feladata.
    "Remélem, hogy a magyar elnökség professzionalizmust mutat majd" - tette hozzá a cseh biztos.
    Az uniós szerződés hetes cikke olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása esetén.

Forrás: MTI.hu, Nemzeti Jogszabálytár

Gyakorlatilag beköszöntött a nyár, így egyre többen nyúlnak a légkondicionáló távirányítójához, hogy kellemessé tegyék otthonuk hőmérsékletét. A klímák megfelelő, egészségünk és pénztárcánk szempontjából is optimális használatát azonban még mindig számos tévhit gátolja – az LG most összegyűjtötte és meg is cáfolja a legnépszerűbb városi legendákat.

1. Tévhit: gyorsabban hűt a klíma, ha alacsonyra állítjuk a hőfokot

Talán a leginkább elterjedt tévhit, hogy amennyiben jó alacsonyra állítjuk a kívánt hőfokot a távirányítón, akkor a klíma gyorsabban lehűti az adott helyiséget. Nos, a valóságban a hűtés intenzitása nem függ attól, hogy mennyire tekertük le a hőmérsékletet. Ha például 24 fok helyett 16-ot állítunk be, a különbség csak annyi lesz, hogy a berendezés hosszabb ideig dolgozik, hogy elérje az alacsonyabb hőmérsékletet. Az ugyanakkor segíthet a gyorsabb hűtésben, ha a ventilátort a lehető legmagasabb fokozaton használjuk. Másfelől pedig a klímaberendezésekre is igaz az, ami a fűtésre: érdemes elkerülni a helyiség hőmérsékletének túlzott kilengését, hiszen kényelmi és energiafelhasználási szempontból is jobb, ha igyekszünk egyenletes hőfokot tartani. Ez azt jelenti, hogy például napközben, amikor nem vagyunk otthon, nem érdemes teljesen lekapcsolni a klímát. 

2. Tévhit: a klíma használata árt az egészségünknek

Gyakori vád, hogy a klíma megfázást és egyéb légúti betegségeket okoz, ám ezek a veszélyek a készülékek megfelelő használatával könnyen elkerülhetők. Bár kánikulában csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a légkondit, célszerűbb a benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva megadni: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. 

Szintén az egészségünket szolgálják a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyek alapvető feladata, hogy tisztábbá tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de számos kórokozót is. Tény ugyanakkor, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, ami asztma kialakulásához is vezethet, de ennek megelőzése sem ördöngösség: erről szól a következő pont.

3. Tévhit: a légkondi tisztán tartja saját magát 

A beltéri egység szűrőit az egészségünk érdekében rendszeresen tisztítanunk/tisztíttatnunk, adott esetben cserélnünk/cseréltetnünk kell. Erre legalább egyszer, a nyár beköszönte előtt érdemes sort keríteni, de ha fűtésre is használjuk a klímát, célszerű megismételni az ellenőrzést ősszel is. Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek.

+ 1. tévhit: a klíma friss levegőt fúj be a helyiségekbe

Nem kevesen élnek abban a tévhitben, hogy a klíma nem csak hűti - adott esetben fűti - a helyiség légterét, hanem friss levegőt is befúj. A valóság ezzel szemben az, hogy a légkondicionálók túlnyomó többségében nincs szellőztető funkció, vagyis a lakás levegőjét keringeti, hűti/fűti, illetve szűri, párátlanítja. Ez azt jelenti, hogy a klíma használata mellett is szükség van a szellőztetésre, viszont az nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ha nincs a lakásunkban korszerű, beépített, hővisszanyerős gépi szellőztetőrendszer, akkor marad a hagyományos, ablakkitárós módszer. Nyáron célszerű a legmelegebb időszakokat elkerülve kora reggel vagy késő este szellőztetni, lehetőleg kereszthuzattal, intenzíven és alaposan, hogy a belső hőmérséklet ne változzon jelentősen. Persze ha napközben úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében.

Forrás: Noguchi