Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

Forrás: Yettel

Új, a korábbinál szűkebb tartalmú vádat emelt Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztáshoz kapcsolódó ügyben Jack Smith különleges ügyész kedden.

    Az amerikai igazságügyi minisztérium által kinevezett ügyész a korábbi bűnvádat helyettesítő új indítványa figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság részleges elnöki büntetlenségről szóló határozatát, és ehhez igazítva szűkítette a Donald Trump ellen felhozott büntetőjogi tényállást.
    Az új vád többi között tartalmazza, hogy Donald Trumpnak elnökként nem a hivatali pozíciójából fakadóan, hanem magánemberként volt érdeke, hogy őt nyilvánítsák a 2020-as elnökválasztás győztesévé.  
    Donald Trump volt elnök és republikánus elnökjelölt ellen Jack Smith az elnöki hatalom átadásának akadályozása miatt és a választás eredményének megmásítására irányuló törekvés gyanújával emelt bűnvádat a 2020 novemberi elnökválasztást követően történtek miatt, részben a 2021 január 6-i zavargásokhoz kapcsolódóan.
    Az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság júniusban hozott határozata szerint az ország mindenkori elnökét büntetlenség illeti meg hivatali hatáskörben hozott intézkedésekért, ugyanakkor magánemberként tett cselekedeteiért felelősségre vonható.
    Jogi és politikai elemzők szerint valószínűtlen, hogy az új vád alapján bírósági tárgyalást tartanának még a november 5-i választások előtt, de valószínűsíthető, hogy a jogi eljárás részévé válik az elnökválasztási kampánynak a következő több mint két hónapban.

Forrás: MTI.hu

A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére, ami gyakran bizonytalanságot szül. Ennek okát akadnak, akik magukban, a leadott pályázat gyenge minőségében látják vagy abban, hogy ők maguk nem voltak szimpatikusak a vállalatnak - derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből. A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása miatt viszont fontos odafigyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.

A magyar felnőttkorúak negyede jelenleg aktívan keres munkát akár a meglévő állása mellett is. Az elmúlt két évben állást keresőknek mindössze 5%-a mondhatta el magáról, hogy minden elküldött pályázatára kapott visszajelzést a hirdetőtől. Náluk már jelentősen többen vannak azok (18%), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16% pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55%-ának elég lenne csak egy – akár automatikus - értesítés az eredményről, 42%-uk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44% szívesen foganda információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3% jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló - tévesen - az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül jelentkezett a pozícióra, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.

„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42%-a szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56%-uk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34% gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23% pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14% a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12% pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11% úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet.  A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.

***

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.

Forrás. Profession

Kép forrás: Profession

Ahogy évről-évre melegebbek a nyarak, egyre többen döntenek egy modern légkondicionáló beszerelése mellett. Ezek a készülékek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik számunkra a kánikulai napok átvészelését, de ha háziállatunk van, felmerülhet a kérdés: megbetegítheti kis kedvencünket, ha otthon légkondit használunk? Az LG Magyarország szakértői most összegyűjtötték a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az emberi test jól alkalmazkodik a hőmérsékleti változásokhoz: ha melegünk van, izzadunk, ha pedig fázunk, ereink összehúzódnak, és kevesebb hőt adunk le, illetve didergéssel igyekszik plusz hőt termelni a szervezetünk. Otthoni négylábú kedvenceink testhőszabályzása azonban eltér a miénktől, hiszen ők nem tudnak izzadni a melegben. A hőleadásra a kutyák esetében elsősorban a lihegés szolgál, és bár a macskák őse eredetileg sivatagi faj, ezért jobban viselik a meleget, nekik is megterhelő lehet a nagy nyári hőség. Kisállataink a légzéssel, az ürítéssel és a mancsokon keresztüli párolgással is szabályozzák vízháztartásukat, amit evéssel és ivással tudnak kompenzálni. A kánikulában azonban mindez kevésnek bizonyulhat, és akár komolyabb következményekhez, például kiszáradáshoz, vagy végső esetben hőgutához is vezethet az extrém hőség. Ennek a veszélye különösen akkor áll fent, ha a környezeti hőmérséklet meghaladja az állat testhőjét: ez a kutyák esetében 38-39, macskák esetében pedig 38-38,5 Celsius fokot jelent. A hő azonban nagyjából 31 °C felett már nem távozik a bőrön keresztül, ezért ennél magasabb hőmérséklet esetén mindenképp figyelnünk kell kisállataink jelzéseit – ilyenkor a lihegés, zihálás válik az egyetlen eszközzé a testhő csökkentésére.^[1] Fontos figyelembe vennünk azt is, hogy a lihegés hatékonyságát nagyban befolyásolja a megnövekedett páratartalom, illetve az, ha zárt, rosszul szellőző helyen tartjuk kis kedvencünket. Mindemellett bármilyen, a felső légutak működését akadályozó tényező, például betegség vagy egyes fajtáknál – például bulldog, mopsz vagy boxer – a rövid orr is hátrányos lehet.^[2]

Ventilátor vs. légkondi

Mivel háziállataink nem izzadnak, egy hagyományos ventilátornak egészen más hatása van rájuk, mint ránk, emberekre. A ventilátorok ugyanis nem változtatnak a beltéri hőmérsékleten, csupán a levegő keringetésével segítik a veríték gyorsabb párolgását. Kisállatainknak a ventilátor éppen ezért egyáltalán nem jelent felüdülést a nagy melegben, ugyanakkor a légkondicionáló készülékekkel pontosan szabályozhatjuk a beltéri hőmérsékletet, megteremtve így négylábú kedvencünk számára is az ideális körülményeket.

De megbetegítheti a háziállatunkat a klíma?

„Ameddig betartunk néhány alapvető szabályt, a klímaberendezés használata pont, hogy előnyös az állatok számára” – mondta Falvi József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője. „Kisállatainkra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint ránk: ha közvetlenül éri őket a légáram, könnyen megfázhatnak, ugyanúgy, ahogyan mi is megfázunk, ha sokáig huzatos helyen tartózkodunk. Bár kánikulában csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a légkondit, a saját és a kisállataink érdekében is célszerűbb a benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva megadni: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség a kültéri és beltéri hőmérséklet között. Fontos továbbá, hogy mind a beltéri, mind a kültéri klímaegységet rendszeresen, fél-egyévente tisztíttassuk, a beltéri egység szűrőit pedig adott esetben cseréltessük, hiszen, ha elhanyagoljuk a készülék karbantartását, baktériumok és gombák telepedhetnek meg egyes egységekben, amelyek ránk és a kisállatokra is veszélyesek lehetnek.” Amíg tehát a légkondicionálót felelősségteljesen használjuk és rendszeresen karbantartjuk, addig nem kell aggódnunk azon, hogy a kisállatunk megbetegszik.

Milyen hőmérséklet ideális az állatainknak?

Azt, hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet kisállatunk számára, sok szempont befolyásolhatja, például a háziállat mérete és fajtája, szőrzetének mennyisége és típusa, de a kora, a súlya és az egészségi állapota is. Általánosságban elmondható azonban, hogy nyáron, beltéri környezetben a 23 és 25,5 fok közötti hőmérséklet megfelelő a háziállatok számára, a téli hónapokban pedig a 20 és 22 fok közötti hőmérséklet az ideális.  Érdemes figyelembe vennünk, hogy a kölykök, illetve az idős és beteg állatok nehezebben tartják meg a testhőjüket, ezért számukra ennél valamivel magasabb hőmérséklet lehet a kényelmes.^[3]

Nyáron külön figyelmet érdemelnek a vastag szőrzetű állatok is, hiszen a nagyobb bunda csökkenti a bőrön keresztül távozó hő mennyiségét. Ugyanez fordítva igaz a nagyon rövid szőrű vagy kopasz állatokra: a kínai meztelen kutya például kevésbé tolerálja a hideget. Az állat méretét tekintve jó, ha tudjuk, hogy a nagyobb felület-térfogat aránnyal rendelkező kisméretű állatok gyorsabban veszítik el a hőt és, hogy az elhízott állatok nem tudnak olyan jól lehűlni a zsír szigetelő hatása miatt.^[4]

Hagyjuk bekapcsolva a légkondit, ha elmegyünk otthonról?

Nap közben a lakás gyorsan felmelegedhet, éppen ezért a kánikulával sújtott nyári heteken érdemes bekapcsolva hagyni a légkondit a kisállatok számára. Ami az állattartó létesítményeket illeti, a hivatalos ajánlás szerint érdemes figyelni arra, hogy kutyák esetében a hőmérséklet tartósan, azaz több mint négy órán át ne menjen 29,5 Celsius fok fölé.^[5] A beltéri hőmérséklet távoli felügyeletéhez nagy segítséget nyújthat egy okosfunkciókkal felszerelt, wifis klíma, amit akár a munkahelyünkről is irányíthatunk. Az LG ThinQ alkalmazásában például nap közben, okostelefonunkról is könnyen ellenőrizhetjük és szabályozhatjuk otthonunk hőmérsékletét.

^[1] Stanley, S.M., 1980. A hőguta és a hőkimerülés vizsgálata kutyáknál. Iowa State University Veterinarian 42, 24-27.

^[2] Drobatz, K.J., 2015. 149. fejezet, Hőguta. Kisállatok intenzív ellátása. 2. kiadás. Elsevier.

^[3] https://www.extension.purdue.edu/extmedia/va/va-16-w.pdf

^[4] https://www.extension.purdue.edu/extmedia/va/va-16-w.pdf

^[5] USDA, 2013. Animal Welfare Act. Állat- és növény-egészségügyi felügyeleti szolgálat, 7. cím, 54. fejezet.

Forrás: NOGUCHI