A jelentős kárt okozó rongálás bűntette miatt indult ügyben a Komáromi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a férfival szemben, aki a bírósági végrehajtó felhívására elhagyta ugyan az ingatlant, azonban hajnalban oda visszatért, és felgyújtotta.

A vádirat szerint a férfi és a felesége  2003. december 29-étől lakott abban a császári zártkerti  ingatlanon lévő pinceházban,  amelyet  adásvételi szerződés alapján  részletfizetéssel meg akartak vásárolni, a tulajdonjogot csak a teljes  vételár kifizetése után szerezték volna meg.

A vevők a vételár részletek kifizetését többszöri felszólítás ellenére elmulasztották, ezért  az eladó 2006. februártól  havi rendszerességgel felszólította őket az ingatlan  kiürítésére és elhagyására. A vevők az ingatlant nem hagyták el, ezért a tulajdonos  az ingatlan kiürítése iránt polgári pert indított. A bíróság a vevőket 2019-ben kötelezte az ingatlant kiürítésére. Az alperesek a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak nem tettek eleget, ezért  a tulajdonos kérelme alapján végrehajtási eljárás indult.

Időközben az ingatlant megvásárolta a sértett, akinek tudomása volt, hogy az ingatlanban jogosulatlanul laknak. Az önálló bírósági végrehajtó felhívására a férfi és a felesége 2022. szeptember 7-én elhagyta az ingatlant, a házból a  használati tárgyaikat magukkal vitték. A férfi azonban 2022. szeptember  7-ről 8-ra virradóan, hajnali 1 óra körüli időben egyedül visszament  a házhoz. Az elkövető az épületben lévő félig telt gázpalackot  kinyitotta, a szobában  maradt ruhaneműket a pincéből felvitt hígítóval lelocsolta, majd gyufával meggyújtotta, a gázpalack felrobbant. A helyszínre ékezett tűzoltóknak  rövid idő alatt sikerült a tüzet eloltaniuk, így az nem veszélyeztette a szomszédos épületeket és személyi sérülés sem történt.

Az épület  egy része teljesen kiégett, a tetőszerkezet  leégett, az elkövető 10.890.000,-Ft. összegű rongálási kárt okozott, amit a biztosító térített meg.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a férfival szemben a Komáromi Járásbíróság tárgyalás nélkül végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség

A Tatabányai Járásbíróság 2024. december 18. napján szexuális erőszak bűntette miatt indult ügyben három hónappal meghosszabbította a tatabányai férfinak a letartóztatását, tekintettel arra, hogy továbbra is tartani lehet attól, hogy szabadlábra kerülése esetén az elkövető a bizonyítást veszélyeztetné.

A nyomozás eddigi adatai szerint az ittas állapotban lévő gyanúsított 2024. november 24-én hajnalban, Tatabánya lakott területén összetalálkozott a sértett nővel, akinek belemarkolt a hajába és egy ház előtti bokorhoz húzta. A férfi felszólította sértettet, hogy elégítse ki őt orálisan, melyet a nő megtagadott. A gyanúsított ekkor elővett egy kést, azzal fenyegette meg a sértettet. A nő a fenyegetés hatására az alsó ruházatát levette, és a férfi vele - akarata ellenére - szexuális cselekményt végzett. A gyanúsított eközben a nőt többször ököllel a fején megütötte, majd a földre esett nő fejét és oldalát megrúgta. A bántalmazás közben a sértett segítségért kiabált, a gyanúsított ezt követően elhagyta a helyszínt.

A sértett a bántalmazás következtében nyolc napon belül gyógyuló zúzódásos sérüléseket, valamint nyolc napon túl gyógyuló koponyasérülést szenvedett el.

Forrás: Tatabányai Törvényszék

A lopás vétsége miatt indult ügyben a Komáromi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal az esztergomi lakóhelyű férfival szemben, aki lopni ment az ácsi óvodába.

A vádirat szerint az elkövető 2022. december 28-án délután  és december 30-án 12:55 óra közötti időben – pontosabban meg nem határozható időpontban -  lopási szándékkal elment az ácsi óvodához, melynek bekerített udvarára a hátsó nem bezárt kertkapun jutott be. A férfi az  óvoda épületébe  a hátsó udvarán a folyosóra nyíló  egyik  nem bezárt  ablakon a párkányra fellépve bemászott. Az elkövető az egyik csoportszobából az íróasztal fiókjában tárolt nem zárható fém dobozból eltulajdonított 8.200,- Ft  csoportpénzt. Az óvodai csoport kára nem térült meg.

Az elkövető büntetett előéletű, különös és többszörös visszaesőnek minősül, ezt megelőzően már többször lopott az óvodából, amelyekért elítélték. A behatolás helyén, az ablakpárkány előtti részen a nyomozók megtalálták az elkövető szagnyomát és a  lábbelije által hagyott nyomot.  

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a Komáromi Járásbíróság börtönbüntetésre, közügyektől eltiltásra, és 8.200,-Ft. összegű vagyonelkobzásra ítélje a férfit.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség

 Sajnos az idei évben is gyakran voltak kitéve erőszaknak a munkatársaink a járműveken. Rendszeresen érték szóbeli vagy fizikai atrocitások a munkájukat végző autóbusz-vezetőket, vasúti jegyvizsgálókat, HÉV járművezetőket, rendészeket. A vállalatcsoport ezúttal is hangsúlyozza: a közfeladatot ellátó munkavállalókkal szemben a tettleges bántalmazás bűncselekménynek számít, az elkövető súlyos büntetésre számíthat, tette szabadságvesztést is vonhat maga után.

Az utóbbi két évben újra meredeken emelkedett a bántalmazások száma a vasúttársaság közfeladatot ellátó kollégáival szemben. 2023-ban 78 alkalommal szenvedtek el erőszakos támadást jegyvizsgálók, míg 2024. december közepéig 100 eset történt, ebből 59 alkalom tettlegesség, 39 tettleges becsületsértés, 2 esetben pedig 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett munkatársunk, egy esetben pedig életveszélyesen megfenyegették.  A szóbeli fenyegetéseken túl többször előfordult, hogy leköpték vagy megdobálták, de volt példa arra is, hogy sörrel leöntötték a munkáját végző jegyvizsgálót, az agresszív utasok gyakran nem állnak meg a verbális erőszaknál, hanem lökdösik, megütik, megrúgják vagy akár késsel sebesítik meg a jegyvizsgálót. A járatokon 1 esetben utastársukat bántalmazta egy jegy nélküli agresszív utas, míg 262 lopást regisztrált a vasúttársaság.

Idén egy támadás érte a MÁV-HÉV egyik járművezetőjét, egy utas a vállán megütötte. A HÉV-vonalakon rendészek látják el a személy- és vagyonvédelmi feladatokat. A MÁV-HÉV adatai alapján idén a legtöbb atrocitás a H8/H9-es vonalon történt, ezért ezen a vonalon jelentősen megnöveltük a rendészek létszámát. Társaságunk szoros együttműködésben áll az illetékes rendőrkapitányságokkal, a Készenléti Rendőrséggel és a kerepesi, valamint egy gödöllői illetékességű polgárőr szövetséggel. A biztonság növelése érdekében számos állomásra és megállóhelyre térfigyelő kamerákat telepítettünk, és a jövőben is folytatjuk ezek telepítését. Emellett testkamerákat szereztünk be a HÉV rendészek számára, amelyek használata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intézkedés alá vont személyek együttműködők legyenek, és minimalizáljuk a fizikai és verbális erőszak előfordulásának lehetőségét.

 A Volánbusz szolgálatban lévő kollégái 2024-ben 224 alkalommal kényszerültek különböző okokból rendőri segítséget kérni munkájuk végzése során. Ebből 116 esetben kifejezetten autóbusz-vezetők elleni szóbeli atrocitás vagy fizikai támadás miatt kellett a hatósághoz fordulniuk, és 8 esetben meg is sérültek a közfeladatot ellátó munkatársaink, további három esetben pedig az állomásokon szolgálatot teljesítő biztonsági őrök is. Csak decemberben 13 alkalommal inzultálták az autóbusz-vezetőket, további 7 esetben pedig egyéb okok – például egymással összeverekedő utasok – miatt vált szükségessé a rendőri beavatkozás. Karácsony előtt pár nappal egy utas azt sérelmezte, hogy az autóbusz-vezető lassan vezet és emiatt lekéste a csatlakozást. Leszálláskor verbálisan bántalmazta és négyszer arcon ütötte a munkáját végző és a forgalmi viszonyoknak megfelelően közlekedő járművezetőt. Novemberben egy hölgy vette zokon az autóbusz-vezető felszólítását arra vonatkozóan, hogy hagyja abba a szemetelést, és társával együtt tettlegesen torolta meg a jószándékú figyelmeztetést. Augusztusban egy utas sérelmezte a járművezető intézkedését, ezért ülőhelyéről felállva fenyegetőzött, leköpte és több alkalommal megütötte, illetve ököllel arcon ütötte a buszsofőrt. Emlékezetes az a nagy sajtónyilvánosságot kiváltó júniusi eset is, amelynek során egy utas csavarhúzóval szúrta lábon az autóbusz-vezetőt.

Legtöbbször az utazási jogosultságok ellenőrzésekor alakulnak ki konfliktusok, amikor az utazni szándékozó személynek nincs menetjegye vagy nem a megfelelő menetjeggyel rendelkezik, és azt a helyszínen sem kívánja megvásárolni. Sokszor különösebb indok sem kell hozzá, többen ok nélkül, vagy ittasan, tudatmódosító szerek által befolyásolt állapotban zaklatják a járművezetőket és akár a többi utast is. A bántalmazó és garázda viselkedés a fizikai sérülések mellett lelki traumát okoz az áldozatoknak, és az utasok biztonságérzetét is rontja. 

A fedélzeti-, állomási- és testkamerák segítségével, továbbá a rendőrség hathatós együttműködésének köszönhetően sikerül elfogni az elkövetőket, akiket akár gyorsított eljárással is felelősségre vonnak. A jegyvizsgálók, az autóbusz-vezetők, a mozdonyvezetők, a HÉV járművezetők és a rendészek is közfeladatot ellátó személyek, tettleges bántalmazásuk bűncselekménynek számít, az elkövető súlyos büntetésre számíthat, tette szabadságvesztést is vonhat maga után. A MÁV-csoport célja, hogy kollégái biztonságban végezhessék a munkájukat és egyetlen bűncselekmény se maradjon jogkövetkezmény nélkül. Bántalmazás esetén mind a munkavállaló, mind a MÁV-csoport kötelező jelleggel feljelentést tesz, és nyomatékosítjuk, hogy közfeladatot ellátó munkatársaival szembeni agresszió soha nem maradhat következmények nélkül.

Forrás: MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Forrás: BaHír.hu