Idén is megrendezik március 1-jén Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos télűző farsangi eseményét, a maszkajárást - közölte Baja polgármestere az MTI-vel.

Bari Bernadett elmondta: a programok összeállítása során a szervező Türr István Múzeum, a Bácskai Művelődési Központ, a Bajai Horvát Önkormányzat és a Bácskai Horvátok Kulturális Központja munkatársai különös figyelmet fordítottak a rendezvény autentikus jellegére, a hagyományápolásra - fogalmazott.

Kiemelte: a gyermekek részére ismeretterjesztő néprajzi programokkal készülnek, így megismerkedhetnek a maszkajárás hagyományaival, a télűző bunyevác népszokás eseményének négy fő alakjával és autentikus jelmezekbe is bújhatnak. A Bácskai Művelődési Központban kézműves foglalkozásokkal, a Szentháromság téren pedig népi játszótérrel készülnek az érdeklődő családoknak.

A nap során színpadra lépnek Csurai Attila és tanítványai, a Sükösdi Danubia Tamburazenekar, az Érdi "Igraj Kolo" Hagyományőrző Táncegyüttes, a Dusnoki Biser Táncegyüttes, a Bunjevačka "zlatna grana" Kulturális Egyesület, a Bácska Tamburazenekar és a Čabar Zenekar.

A maszkák 16 órától zenészek és táncosok kíséretében vonulnak be a főtérre, ahol aztán együtt, jókedvű mulatozással szimbolikusan elűzik a tele - tette hozzá a polgármester. A menethez akár induláskor, akár útközben is lehet csatlakozni.

A szabadtéri programot a Zabavna Industrija zenekar koncertje zárja 19 órától, ezzel párhuzamosan a Bácskai Művelődési Központban táncházat tartanak a Čabar Zenakar kíséretével.

A polgármester elmondta: míg a mohácsi busójárás hagyománya közismert, a bajai farsangi alakoskodó népszokásról sajnos csak kevesen tudnak, pedig az elmúlt század elején még minden évben húshagyó kedden "hangos volt a város a maszkáktól".

Mint felidézte: a négy legjellegzetesebb figura a medve (medo) és a medvetáncoltató (a bosnyák), a didák és a botos. A medve hosszú subát viselt bunda gyanánt, fülét a fejére húzott zsák vagy zabos tarisznya két csücskének elkötésével alakították ki. A medvéket láncon vezette egy-egy turbános, arcát kipirosító, öv gyanánt fehér törölközőt (peskir), szoknyaszerű piros kötényt (pregaca) és csizmát viselő férfi, aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchiába járó bosnyák medvetáncoltatókat idézte fel keleties külsejével. A két-két páros - vagy akár több is - körbejárta a közönséget, és a medve a bosnyák "Igraj malo, medo!" felszólítására esetlenül, igazi medve módjára táncolni kezdett, majd a nála lévő szitával jutalmat koldult.

A didák öreg, kicsit ördögszerű, púpos figura kötélből font ostort fog a kezébe, folyamatosan zaklatja a közönséget, a menyecskéket megölelgeti. A didák ruhája alá, a hátára szakajtót vagy párnát kötött, ezzel fogta fel a botos által csínyjei miatt reá mért ütéseket.

Mind a medve, mind a didák a telet, a sötét erőket jelképezi - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a medvék befejezésül a földre vettették magukat és mozdulatlanná dermedtek, mintegy a tél halálát ábrázolva. Végül a didákokat a botosok és a fiatalság elkergette, majd a zenekar újra rázendített, és folytatódott még órákig a tánc, a veliko kolo.

Az eredeti figurák alakjába a bunyevácok öltöztek be, de a városi polgárság is jelmezt öltött, ők leggyakrabban vándorcigánynak, fehér és fekete ruhás boszorkánynak álcázták magukat.

A bunyevác farsangi alakoskodó népszokás, a maszkajárás Sokcsevits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kezdeményezésére és javaslatára Baja város és a Bajai Horvát Önkormányzat támogatásával újult meg - mondta Bari Bernadett.

Forrás: MTI

Képforrás: bajahangja.hu

Az idei esztendő terveiről, programjairól értekeztek pénteken a vármegyeházán az Életet az Éveknek vármegyei szervezet időseket összefogó klubjainak vezetői.

Popovics György a vármegyei közgyűlés elnöke és Romanek Etelka alelnök, valamint Troják Frigyes, az idősek szervezetének vármegyei elnöke köszöntötte a jelenlévőket.

Elsőként Vörös János, a vármegyei önkormányzat programvezetője adott tájékoztatást az úgynevezett ’HUMÁN B’ pályázat 65 év felettieknek szóló moduljairól, amelyek a digitális kompetenciafejlesztésben, valamint az áldozattá válás elkerülésében fognak segíteni az érintett korosztálynak. A digitális témakörű képzések 15 érdeklődő részvétele esetén akár helyben, a jelentkező településen is megtarthatók lesznek, kivéve a két megyei jogú várost, Tatabányát és Esztergomot.

Troják Frigyes beszámolt róla, hogy idén is folytatódik az Idősek Akadémiája, amely a csalások és becsapások megelőzésére helyezi az előadások fókuszát. Ugyanakkor az év tervei között nagy hangsúlyt kapnak a testet mozgató programok: túrák, gyaloglások, jóga, örömtánc. Gondoskodnak azonban a szellem frissen tartásáról is a memóriatréningek folytatásával. Kiemelt hangsúlyt helyeznek az egészséges táplálkozásra is, amelyet egy nagy rendezvény keretében, az „Az vagy, amit megeszel” mottójával tartanak majd meg. A konkrét megyei programok között szerepelnek még a klubvezetői képzések, a hagyományos májusi sportnap, valamint a művészeti fesztivál és a dalos találkozó. A költészet napja alkalmából a szokásokhoz híven több kistérségi megemlékezést is fognak tartani.

Popovics György és Romanek Etelka egyaránt örömét fejezte ki, hogy folytatódhat a jó kapcsolat és az együttműködés a vármegyei önkormányzat, az Idősügyi Tanács és az Életet az Éveknek szervezet tagjai között. Romanek Etelka alelnök idén roadshowra indul, és a kapcsolatok erősítése céljából a megye valamennyi, összességében félszáz klubját személyesen fogja felkeresni.

Forrás: Mimegyenk.hu

Képforrás: Facebook

Már jelentkezhetnek az érdeklődők a Vándortábor Program 9. szezonjának turnusaira. A 2017 óta futó programban már 85 ezren járták gyalog, vízen, két keréken vagy épp zarándokolva Magyarország és Erdély legszebb tájait. Az egyhetes nyári táborok júniusban indulnak el, a cél, hogy legalább 20 ezer gyerek szerezzen egyedülálló turisztikai élményeket – tájékoztatott honlapján a Vérteserdő Zrt.

Forrás: Kemma.hu

Képforrás: turizmus.szekesfehervar.hu

Társadalmi Innovációs Díjat vehetett át a Skanzen Demencia Programja. A Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter által adományozott díjat olyan modell értékű megoldások nyerhetik el, amelyek társadalmi szükséglet kielégítésére irányulnak, szociális kapcsolatokat erősítenek, és megoldást nyújthatnak társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, ezáltál javíthatják egy adott térség vagy közösség jólétét. A díjat Zsigó Róbert kultúráért és innovációért felelős miniszterhelyettes adta át.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a magyarországi múzeumi szférában elsőként kezdett el a világszerte egyre komolyabb kihívást jelentő demencia problémájával, demenciával élő emberekkel foglalkozni. A múzeum programja egy speciális múzeumi foglalkozás, amelynek módszertana a múzeum sajátos adottságaira épül, de más környezetbe is adaptálható. A Demencia Program múltidéző foglalkozása segíti, hogy az emlékezetzavarral élő emberek élményekkel töltődjenek fel, javuljon a kommunikációjuk környezetükkel, családtagjaikkal, gondozóikkal.  

A Demencia Program foglalkozásain olyan környezetet teremt a múzeum, ami a demenciával élő idősek fiatalkorát idézi meg, így a helyszín, a foglalkozásvezetők öltözéke is az ötvenes és hetvenes évek közötti időszakra koncentrál. A Skanzen Kisalföld tájegységében kiszemelt házban egy 20. század közepe szerint berendezett szobába érkeznek a program résztvevői, amelyet a környezet hitelessé tétele érdekében olyan tárgyakkal egészítenek ki, amelyek ugyanezt a korszakot idézik. A koncepció szerint nem egy foglalkozásra, hanem vendégségbe érkeznek a résztvevők a múzeumba, így könnyedebb, otthonosabb légkörben, az otthon hangulatát idézi a program. A szabad beszélgetés során a tárgyakhoz kötődő érzelmek, emlékek idéződnek fel. A tárgyak kiválasztásának alapvető szempontja, hogy minél több érzékszervre hassanak. A kínált forró italt korabeli bögréből fogyasztják el, a cukortartó látványa, a kiskanál felidézi fiatalságukat, a korban készült parfüm illatának hatására elfelejtett emlékek jutnak eszükbe. A Múzeum így lehetővé teszi, hogy egykori kellemes emlékeiket felelevenítsék, a jelenben újra átélhetővé tegyék. 

A foglalkozások felépítése rugalmas, minden esetben a résztvevőkhöz igazodik. A Demencia Mintaprogram számos eleme – kilépve a múzeumi miliőből – más helyszíneken is adaptálható ápolók, szociális munkások, egészségügyi vagy múzeumi szakemberek által.

A Skanzen Demencia Programról további részleteket és információkat tudhatnak meg a múzeum honlapján >>>

Forrás: Skanzen