Kultúra

Centenáriumi gőzmozdonyünnep a Vasúttörténeti Parkban
Az ikonikus 424-es gőzmozdony 100. születésnapját ünneplik július 14-én a Vasúttörténeti Parkban. A centenáriumi rendezvényt mozdonyparádéval, kiállítással és koncerttel teszik különlegessé a szervezők.
Ismét nagyszabású esemény helyszínéül szolgál a Vasúttörténeti Park, július 14-én vasárnap a középpontban ezúttal a 424-es gőzmozdony áll. A vasúti történelem és a járművek iránt érdeklődők egy újabb különleges eseményen vehetnek részt: a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány és a MÁV Rail Tours ugyanis egész nap színes programokkal örvendezteti meg a látogatókat a centenáriumi ünnepségen. Kereken száz esztendeje helyezte ugyanis forgalomba a MÁV a legendás 424-es gőzmozdonyt, a „Bivalyt”. A jeles évforduló mellett a mozdony körül kialakult kultusz is kivételessé teszi az eseményt, mivel a vasútkedvelők és a téma iránt érdeklődők körében rendkívüli népszerűségnek örvend az 1924-ben üzembe helyezett járműtípus. A hazánkban és a határainkon túl egyaránt legismertebb magyar gőzmozdonyok mára fogalommá váltak a közlekedési szektorban.
Kiállításon is megismerhetik az érdeklődők a különleges jármű történetét, amelyet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Vasúttörténeti Park közösen szervez. Ez a kiállítás nemcsak július 14-én, hanem még egy évig látogatható lesz. A Vasúttörténeti Park 10 és 18 óra között várja az érdeklődőket a vasárnapi rendezvényekre, ahol nem maradhat el a gőzmozdony-bemutató és a mozdonyparádé. Megtekinthetők lesznek a magyar mellett cseh és szlovák mozdonyok, valamint a szintén ikonikus Truman gőzmozdony is. Emellett további izgalmak is várnak a látogatókra, többek között a jövőbeli világot gőzzel működő technológiával elképzelő úgynevezett Steampunk szubkultúra bemutatók és játékok részeként. A Közlekedési Múzeum 424-es gőzmozdonyra épülő interaktív edukációs kitelepülése is megtekinthető lesz, illetve a MÁV Rail Tours szervezésében, megváltott vonatjegy ellenében, a „Gőzfelhős csillagtúrán” is lehet utazni a Déli pályaudvarról a Vasúttörténeti Park területére. A gyermekek szórakoztatására ismét lesz csillámtetoválás, arcfestés, ugrálóvár és kézműves foglalkozás is, de 424-es kitűzőket is készíthetnek majd.
Az ünneplés a Csík zenekar és Presser Gábor közös koncertjével ér véget: 19 órától az Orient csarnokban lépnek majd fel a művészek, ahol az LGT „424-es csatahajó” című dala is elhangzik.
A 424-es mozdonyokból 1924 és 1958 között 514 jármű épült, ezek közül 365-öt a MÁV üzemeltetett. Menetrend szerinti forgalomban 1984-ig, vagyis hatvan évig közlekedtek. A MÁV Rail Tours a még működő két mozdonyával, a 424-009 és a 424-247 pályaszámú járművel rendszeresen közlekedtet nosztalgiajáratokat, bemutatókat is tart, és éppen a százéves évforduló tiszteletére újul meg a Vasúttörténeti Parkban kiállított 424-365 pályaszámú gőzmozdony.

Legendás járművek július első hétvégéjén a Balatonnál
A MÁV-VOLÁN-csoport a magyar tengernél rendezi meg soron következő nagyszabású retrórendezvényét: a nosztalgiajárművek kedvelőit július 6-án és 7-én várja a vállalatcsoport.
A Balaton északi, illetve Keszthely és Tapolca közötti vasútvonalán ezúttal klasszikus járműcsodák idézik fel a régi idők közlekedését. Idén 30 éves a hazai InterCity-motorvonatgyártás egyedi járműve, a Samu. A V63-as Gigant villanymozdonyok 50 éve gördültek le a gyártósorról, az M44-es Bobó tolatómozdonyok pedig 70 évesek lettek. A MÁVAG gyár egyik legsikeresebb terméke, a 424-es gőzmozdony idén ünnepli forgalomba állásának 100. jubileumát – a Bivaly becenévre hallgató mozdonyból a hazai és külföldi vasutaknak összesen 514 darabot gyártottak. A személykocsik terén 30 évesek lettek az EuroCity-flotta gerincét nyújtó CAF-sorozat első darabjai. Az évfordulós járművek kiemelt szerepet kapnak a MÁV-VOLÁN-csoport idei retrórendezvényein. A Volánbusz a Budapestről érkező vonatokhoz csatlakozva, két ikonikus nosztalgiabusszal szállítja az érdeklődőket Siófok és Balatonfüred között: a zöld színű FAROS-1 és egy Volán-sárga IK266-os színesíti majd a nosztalgiajárművek kínálatát.
A retróhétvége volános járatai mindkét végállomásról 8:30-kor, 10:30-kor, 12:30-kor, 14:30-kor és 16:30-kor indulnak, természetesen a Szántód és Tihany között közlekedő kompjáratot is igénybe véve. A menetrend elérhető az eseményről szóló tájékoztatóban.
A zöld színű, FAROS-1 rendszámmal közlekedő, Ikarus 55 LUX kivitelű (55.21 altípusú) autóbuszt 1967-ben gyártották, első tulajdonosa az Ikarus székesfehérvári üzeme volt. 2000-ben a Kapos Volán romos állapotban vásárolta meg a tengelici termelőszövetkezettől, majd felújították, és 2001-ben forgalomba helyezték. Közel 20 évvel később az állapotára való tekintettel, a zalaegerszegi Volánbusz-telephelyen dolgozó szakemberek fáradtságos munkájának köszönhetően újra teljes felújításon esett át, a 2020-ban elindított volános értékmentési program keretében. A jármű azóta – a társaság nosztalgiaflottájának egyik büszkeségeként – számos rendezvény és kiállítás fontos résztvevője volt.
Az Ikarus 266 típusú, MNZ-589 rendszámmal közlekedő autóbuszt 1978-ban gyártották az Ikarus székesfehérvári üzemében. A 266.25 altípusba tartozó jármű eredetileg a 13. számú Volánnál, illetve jogutódjánál, a Kapos Volánnál szolgált. Az IK266-os több társához hasonlóan komplett vázcserén esett át a 90-es években, majd 2014-ben, a Kapos Volán megalakulásának 65. évfordulóján teljes felújítást kapott. Ekkor zöld-fehér fényezését a jelenlegi Volán-sárgára cserélték, és visszakerült rá a legendás Volán-csiga is.
A nyár folyamán a Volánbusz még számos nosztalgiajárattal várja a retró járművek szerelmeseit, a részletes programokról az érdeklődők a társaság közösségi oldalain tájékozódhatnak.
Forrás: VOLÁNBUSZ Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Két magyar film is versenyez a londoni Raindance Filmfesztiválon
Szeleczki Rozália Cicaverzum című romantikus vígjátéka és Vermes Dorka Árni című alkotása is versenybe száll a legjobb első mozifilm, a legjobb elsőfilmes rendező és a legjobb főszereplő címért az Oscar- és BAFTA-kvalifikáló londoni Raindance Filmfesztiválon - tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-t kedden.
A londoni West End filmes negyedében június 28-ig tartó Raindance Filmfesztivál az egyik legfontosabb esemény a fiatal filmesek számára, akik bemutatkozhatnak a közönségnek és a szakmának egyaránt - közölték.
Szeleczki Rozália Cicaverzum című romantikus vígjátékát első alkalommal vetítik Nagy-Britanniában, a premier a kultikus Prince Charles Cinemában lesz Londonban, ahol a film operatőre, az idén a legjobb operatőrnek járó Filmkritikusok Díjával kitüntetett M. Deák Kristóf személyesen jelen lesz.
A fesztivál zsűrijében az elmúlt években olyan sztárok ültek, mint a Trónok harcából ismert Liam Cunningham, a Homeland - A belső ellenség főszerepét alakító Damian Lewis, illetve a spanyol-német származású, világhírű színész, Daniel Brühl. Az idei nemzetközi zsűri tagja egyebek mellett Diego Luna mexikói színész, a Dirty Dancing 2. és az Andor című nagysikerű Disney kalandsorozat főszereplője.
A Cicaverzum egy fiatal lány és egy beszélő fekete macska különös románcának története. A szerelemben csalódott lány a manipulatív kandúr hatása alá kerül és majdnem mindent elveszít, ami addig fontos volt neki. A film főszereplője, Törőcsik Franciska alakításáért nemrég elnyerte a legjobb színésznőnek járó Magyar Mozgókép Díjat. A Cicaverzum megtekinthető a FILMIO-n.
Az NFI Inkubátor Programjának támogatásával készült film forgatókönyvét Szeleczki Rozália Kemény Zsófi költő-író-slammerrel közösen írta, a film látványtervezője Pater Sparrow, a jelmezeket Szlávik Juli tervezte, vágója Érdi Zsófi, zeneszerzője Czitrom Ádám, producere Iványi Petra volt.
A Raindance Filmfesztivál versenyébe a Cicaverzum mellett Vermes Dorka Árni című alkotása is meghívást kapott, amely szintén a legjobb elsőfilm, a legjobb elsőfilmes rendező és a legjobb főszereplő címért versenyez. A filmdráma címszereplője Árni, egy madáralkatú fiú, aki egy vidéken turnézó, szakadt vándorcirkusz mindeneseként dolgozik. A társulatot egy család alkotja, ahol Árni az egyetlen kívülálló. A cirkuszba egy nap új piton érkezik, ami felkelti Árni kíváncsiságát, és ahogy elkezdi megszelídíteni, a folyamat egyre erősebb hatással van rá.
Forrás: MTI.hu

Az év emlőséhez kapcsolódó rajzpályázatot hirdetnek fiatalok számára
Az év emlőséhez, a vadmacskához kapcsolódó kreatív alkotópályázatot hirdet fiataloknak a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az Agrárminisztérium.
A közlemény szerint a Vadonleső Program már több mint 14 éve, önkéntesek segítségével gyűjt 18 védett növény- és állatfaj elterjedésével és veszélyeztetettségével kapcsolatos adatokat. A programot működtető szervezetek 2014-ben indították útjára az Év Emlőse kezdeményezést: minden évben egy aktuális védett vagy fokozottan védett emlősfaj fontosságára, jellemzőire irányítják a figyelmet, emellett az alkotni vágyókat is megszólítják különböző pályázatokkal. Idén a vadmacska lett az év emlőse.
A vadmacska a sűrű erdők rejtőzködő ragadozója. A közös ősöknek köszönhetően sok tulajdonságában osztozik a házi macskával és megjelenésében is hasonlít rá, bizonyos sajátosságaiban viszont merőben különbözik.
A közlemény szerint a Macskarikatúra pályázaton a vadmacskának ezt a kettős, fenséges, ugyanakkor sérülékeny, kedvesnek tűnő, ámde valójában vérmes, rejtőzködő, a házi cirmossal mégis ismerkedő jellemét szeretnék bemutatni a szervezők a karikatúra műfaj és a pályázók találékonyságának segítségével.
A Titkos macskarandi pályázatra olyan alkotásokat várnak, amelyeken a pályázók egy vadmacska és egy házi macska elképzelt randevúját örökítik meg.
A közlemény szerint a faj megihlette a Vadonleső Program által felkért, a természetvédelem nagyköveteiként munkálkodó művészeket is, akik a saját stílusukban dicsőítik a vadmacskát versek és dalok formájában. Ezekről az alkotásokról készült illusztrációkat küldhetnek be általános iskolás gyerekek az "Ő tehát a vadmacsek" felhívásra.
Mindhárom pályázat esetében a műalkotások digitálisan leképzett formájával lehet nevezi. A pályázati határidő szeptember 18.
A pályázat részletei a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján (www.hermanottointezet.hu) olvashatóak.
Forrás: MTI.hu

Az eddigi legrégebbi, mélytengeri vizeken haladó hajóra bukkantak Palesztina partjainál
A világ eddig fellelt legősibb mélytengeri hajóján, Palesztina északi partjaitól kilencven kilométerre több száz érintetlen amforát is találtak, 1,8 kilométeres mélységben a tenger fenekén.
A lelet az ókori tengerészek szaktudását dicséri, akik a látható partok nyújtotta tájékozódási lehetőségek nélkül is képesek voltak navigálni a tengeren.
A hajót a Földközi-tenger keleti részén működő, Energean nevű földgázkutató és -kitermelő vállalat egyik rutinszerű tengerfenéki felmérésekor találták meg, majd jelentették az IAA-nak, amely megindította a feltárását.
A hajó rakományát, az amforákat, vagyis a cserépből készült tárolóedényeket a régészek késő bronzkori, kánaáni kultúrából datálták, vagyis 3300-3400 évesre becsülik.
"Úgy tűnik, hogy a hajó akár egy vihar, akár egy, a késő bronzkorban nem szokatlan kalóztámadás miatt válságba került és elsüllyedt. Ez az első és a legrégebbi hajó, amelyet a Földközi-tenger keleti részén, kilencven kilométerre találtak a legközelebbi parttól" - nyilatkozott Jakob Sarvit, az IAA tengeri részlegének vezető régésze.
"Ez egy világra szóló jelentőségű, a történelemírást megváltoztató felfedezés, mely eddig nem tapasztalt módon bemutatja az ókori tengerészek navigációs készségeit, melyekkel képesek voltak átkelni a Földközi-tengeren anélkül, hogy látótávolságra lettek volna bármely partszakasztól. Ebből a földrajzi pontból körös-körül csak a horizont látható. A navigáláshoz valószínűleg az égitesteket használták, a Nap és a csillagok helyzetének megfigyelésével és szögeinek meghatározásával" - tette hozzá.
Az Energean vállalat nem csak felhívta az IAA figyelmét a leletre, hanem a régészekkel közösen felfedező csoportot szervezett egyik hajójukkal, sőt egy speciális eszközt is építettek a műtárgyak felszínre hozására.
"A helyszín feltérképezése egyértelművé tette, hogy az elsüllyedt hajó mintegy 12-14 méter hosszú volt, és több száz cserépedényt szállított, melyek közül néhány látható volt a tengerfenéken. A tenger mélye egy második edényréteget rejt, és úgy tűnik, hogy a hajó fagerendáit is eltemette az iszap" - közölte Sarvit.
Az Energean csapata két edényt emelt ki kétnapi munkával a hajó két végéről. A rakomány cserépedényei alapján viszonylag olcsó tömegtermékeket szállítottak, például olajat, bort és egyéb mezőgazdasági termékeket, köztük gyümölcsöket.
"Ilyen nagy mennyiségű amfora egyetlen hajó fedélzetén azt bizonyítja, hogy a Földközi-tenger partján elterülő ősi közel-keleti vidékek között jelentős kereskedelmi kapcsolatok voltak" - hangsúlyozta Sarvit.
"Ez egy igazán szenzációs lelet. Csak két másik, rakománnyal teli hajóroncs ismert a késő bronzkorból a Földközi-tengeren: a török partoknál talált, a Gelidonya-fokról származó hajó és az Uluburun hajó. De ezek viszonylag közel voltak a parthoz, és megközelíthetőek voltak búvárfelszereléssel. Ezek alapján eddig azt feltételezték a tudósok, hogy a kereskedelem akkoriban biztonságosan, kikötőről kikötőre, a partvonaltól látótávolságban zajlott. Ennek a hajónak a felfedezése megváltoztatja az ősi tengerészek képességeiről alkotott tudásunkat: ez az első, melyet ilyen nagy távolságban találtak meg úgy, hogy nincs rálátása egyetlen szárazföldre sem" - méltatta a felfedezés jelentőségét Sarvit.
Forrás: MTI.hu