Kultúra
Ügyészség Napja 2024
Az Ügyészség Napja alkalmából egy Komárom-Esztergom vármegyei ügyészségi dolgozó részesült elismerésben.
Az első magyar királyi ügyészségi törvényt 1871. június 10-én hirdették ki, ennek emlékére 1991. óta minden év június 10-én ünnepeli az ügyészi szervezet a Magyar Ügyészség Napját, ez egyben az ügyészség dolgozói számára munkaszüneti nap, valamint alkalmat ad az ügyészség feladataival összefüggő, kiemelkedő teljesítményért járó elismerés átadására (https://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-eloadasa-az-ugyeszseg-napjan/; https://ugyeszseg.hu/2024-evi-kozma-sandor-tudomanyos-palyazat-dijazottjai/).
A Komárom-Esztergom vármegye ügyészi szervezetének alkalmazottai közül Dr.Reszl Ildikó főügyész tartósan magas szakmai színvonalon végzett munkája elismeréseként Eredményes Munkáért Oklevélben részesítette dr. Babati Judit tatabányai járási ügyészségi ügyészt.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség
A Múzeumok éjszakája sajtótájékoztatója
Az idei két kiemelt helyszín Székesfehérvár és Esztergom.
Budapest, 2024. június 12. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, Szekér Zoltán, az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője és Csőre Gábor színművész, a Múzeumok Éjszakájának nagykövete (b-j) a 22. Múzeumok éjszakájának sajtótájékoztatóján a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2024. június 12-én. Országszerte 450 intézmény mintegy 2500 programmal várja az érdeklődőket június 22-én a Múzeumok éjszakáján. Az idei két kiemelt helyszín Székesfehérvár és Esztergom. MTI/Purger Tamás
Forrás: MTI.hu
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek 500 éve eltűnt templomát Visegrádon
A visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott későgótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.
2021-ben indult a visegrádi vár és környékének méltó megújulását célzó Visegrád Reneszánsza fejlesztési program, melynek eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott, ruhakapocs párra, melynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.
Idén márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban. Előkerültek 16-17. századi kerámiák, bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüst készlet, valamint fémből készült lövedékek, lábvasak, csontnyelű kések, továbbá középkori érmék, oszmán-török akcsék, II. Mátyás és II. Ferdinánd dénárjai. Érdekesség, hogy az oszmánok által használhatott épületekben többségében hamisított érmék voltak, melyek közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt és egy ovális alakú beomlott boltozatú kemencét is, ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as évek környékére datálhatók.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab későgótikus boltozati bordája. A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt. A mellettük talált tárgyak – például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó – alapján, feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amit talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók. Mindez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett. Vélhetően 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, évszázadokra eltemetve a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit, melyeket a régészek ásója hozott ismét napfényre.
A Visegrád Reneszánsza program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul. A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett akadálymentesítik és gyalogosan bejárhatóvá teszik az épületegyüttest, összekapcsolják a várrendszer alsó és felső részeit. A munkálatok több ütemben valósulnak meg, hogy a rekonstrukció idején is látogatható legyen a fellegvár, az alsóvár és a királyi palota egy része.
Forrás: Várkapitányság - MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
Vers a peronon: idén nyáron is magyar költők versei hallhatók a MÁV-VOLÁN-csoport állomásain
Már hagyománynak tekinthető, hogy a nyári hónapokban magyar verseket van lehetőségünk meghallgatni a vasútállomásokon. Idén sincs ez másképp, 2024-ben újra visszatért a Vers a peronon program, a helyszínek köre pedig tovább bővült, hiszen a HÉV és a Volánbusz is csatlakozott a Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület kezdeményezéséhez. A MÁV-VOLÁN-csoport 69 állomásán összesen 38 vers hangzik el a következő hónapokban.
Június 4-től augusztus 31-ig már a MÁV-VOLÁN-csoport 69 helyszínén: 43 vasútállomáson és megállóhelyen, 23 Volánbusz állomáson és 3 HÉV állomáson hallhatók a kiválasztott versek. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület szervezésében megrendezett Vers a peronon kulturális kezdeményezésnek köszönhetően, kiváló művészek előadásában 33 magyar költő, 38 versét élvezhetik az utazók.
Nyár végéig hallhatók Ady Endre, Áfra János, András Sándor, Áprily Lajos, Csukás István, Dukay Nagy Ádám, Faludy György, Géczi János, Hartay Csaba, Hervay Gizella, József Attila, Juhász Ferenc, Kemény István, Kemény Zsófi, Kosztolányi Dezső, Kukorelly Endre, Lator László, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Sziveri János, Szőcs Géza, Szőcs Petra, Terék Anna, Térey János, Váczi Mihály, Varró Dániel, Visky András, Wass Albert, Weöres Sándor és Zalán Tibor költeményei.
A verseket kiváló művészek: Baj László, Beck Zoli (30Y), Cserhalmi György, Csuja Imre, Ecsedi Erzsébet, Földeáki Nóra, Für Anikó, Gáspár Sándor, Hegedűs D. Géza, Holecskó Orsolya, Kemény Zsófi, Korhecz Imola, , Mácsai Pál, Mihály Péter, Müller Péter Sziámi, Nagy Péter, Őze Áron, Szálinger Balázs, Szarvas József, Szűcs Krisztián (HS7), Terék Anna és Tóth Ildikó adják elő.
A versek augusztus 31-ig hallhatók Alsóörs, Badacsonytomaj, Balatonakali-Dörgicse, Balatonaliga, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonvilágos, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Fonyód, Füzesabony, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Miskolc-Tiszai pályaudvar, Nyíregyháza, Pécs, Püspökladány, Révfülöp, Siófok, Sümeg, Szabadisóstó, Szántód, Szeged, Szekszárd, Szerencs, Tapolca, Veszprém, Vonyarcvashegy, Zalaegerszeg, Zamárdi, Zánka-Köveskál és Zirc vasútállomásokon és megállóhelyeken. Továbbá Budapesten a Batthyány tér, Közvágóhíd és Örs vezér tere HÉV állomásokon is lesz lehetőség a verseket meghallgatni. A Volánbusz járataival utazók pedig Bonyhád, Budapest Árpád-híd, Budapest Népliget, Debrecen, Eger, Érd, Esztergom, Kecskemét, Keszthely, Kisbér, Nagyatád, Nyíregyháza, Paks, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg autóbusz-állomásain hallhatják a verses előadásokat.
Forrás: MÁV Zrt.
André Kertész kiállítás nyílt Esztergomban
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) André Kertész világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából rendezendő három részes kiállítás-sorozatának első tárlata március 22-én, pénteken nyílt meg Esztergomban, az MNM Ballassa Bálint Múzeumában.
A három részes kiállítássorozat a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből mutat be válogatást. Sosem látott képeket láthatnak az érdeklődők egymást követő három helyszínen: Esztergom mellett Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Központban.
Az André Kertész Esztergomban! című tárlaton 28 eredeti vintázskópia mellett két vetítés mutatja be André Kertész munkásságát. A Kertész negatívjait őrző francia archívumnak köszönhetően a tárlat látványos installációval ismerteti az egyik legismertebb esztergomi kép, a Víz alatt úszó születésének előzményeit. A kiállításból kiderül, például, kik azok az esztergomi versenyúszók, akiket Kertész fényképezett és ki volt az a lány, akinek első szerelme a majdani fotóművész lehetett.
A csütörtöki megnyitón André Kertész munkásságát méltatva és esztergomi kötődését bemutatva Demeter Szilárd, az MNM főigazgatója és Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt, a tárlatot Erős Gábor országgyűlési képviselő nyitotta meg.
Az MNM tájékoztatója szerint André Kertész 1925-ös párizsi emigrációja után többször is hazatért, több kiállítása is nyílt Magyarországon, szívesen idézte fel ifjúkori emlékeit, és a nem sokkal halála előtt ajándékozott magyarországi fényképeiből Szigetbecsén a nevét viselő emlékmúzeum is létrejött.
Az eseményen Fisli Éva történész-muzeológus felidézte: 2021-ben az André Kertész fotógyűjteményének adásvételi szerződése 1163 képről szólt, amelynek döntő része 1925 előtt készült és 943 darab kontaktkópiát, 59 darab nagyobb méretű vintázst, 151 darab polaroidfotót, 9 személyes képet és egy kollázst tartalmaz. „A vásárlást követően a Nemzeti Múzeumban elvégeztük a fotográfiák állapotfelmérését és nyilvántartásba vételét. 2024-ben érkezett el az idő, hogy a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából a nagyközönségnek is bemutassuk az analóg fotográfia mesterének sosem látott képeit” – hangsúlyozta történész-muzeológus. Az MNM első két kiállítása korai vintázskópiákat mutat be. Az igen különleges és értékes apró képekből néhány már szerepelt korábban a közönség előtt, mindeddig azonban nem tárult fel Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága. Az eredetiben is megcsodálható korai kópiákat kortárs nagyítások és vetítések teszik többféleképpen élvezhetővé. „Kiállítássorozatunk a fiatal André Kertész nyomába szegődik, amikor először Esztergomban és környékén készített, soha nem látott fotóiból válogatunk” – jegyezte meg Fisli Éva.
Az André Kertész Esztergomban! című kiállítás június 23-ig látogatható.
Június 22. és szeptember 22. között Budapesten, Kertész/Kópiák címmel lesz látható válogatás a fiatal Kertész ritkaságszámba menő képeiből a Nemzeti Múzeumban. A sorozat a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban zárul, ahol július 2-től az idős Kertész polaroidjait állítják ki.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum / MTI
Fotó: dorogimedence.hu
