Vármegyei

Száj- és körömfájás: többen bezártak, rendezvény is elmarad
Szerdára dr. Horváth Klára, Bábolna polgármestere rendkívüli testületi ülést hívott össze. Információink szerint nem csupán a ragadós száj- és körömfájás miatt kialakult helyzetről lesz szó, illetve arról, hogy a település határában földelik el a tetemeket. Más, egyéb témák miatt tart ülést a képviselő-testület.
A Bábolnán élőkkel, a városban dolgozókkal beszélve úgy vélekedtek, szerintük többen félnek. A ragadós száj- és körömfájás miatt a kisbajcsi telepről 1400 tetemet földelnek el az ATEV Zrt. tulajdonában lévő, a Bábolna külterületén elhelyezkedő 2 hektáros területen.
Néhányan a tájékoztatás hiányát is kifogásolták, az okokról dr. Horváth Klára polgármester a Bábolnai Televíziónak a következőket mondta: csütörtökön jelent meg az első hír arról, hogy Kisbajcson száj- és körömfájás ütötte fel fejét egy marhaállományban, majd pénteken a különböző szervek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Agrárminisztérium és a kormányhivatalok megkezdték az egyeztetést a kárveszély megszüntetésére. A polgármester pénteken este kapott információt a főispántól az egyeztetésekről, amely alapján eldőlt, hogy azokat az állatokat, amelyeket meg kell semmisíteni, Bábolna külterületén helyezik el.
Száj- és körömfájás: tetemeket nem égetnek Bábolnán
Dr. Horváth Klára hangsúlyozta: a hivatalos szervek tájékoztatása szerint a tetemeket az ATEV tulajdonában lévő, külterületen elhelyezkedő 2 hektáros helyezik el. Pénteken kezdték meg az állati tetemeket befogadó kút szélesítését, bővítését. Az eddigi 7 méter mélységű dögkút korábban is működött. A jelenlegi szituációban rendelték el az állati tetemek megsemmisítését földeléssel, illetve vegyszerek használatával.
Tehát égetés itt nem lesz
– tette hozzá dr. Horváth Klára.
A város vezetője elmondta azt is: a pénteki és szombati katasztrófavédelmi, Nébih, illetve kormányhivatali tájékoztatás arról szólt, hogy az önkormányzatnak végrehajtásban, lebonyolításban semmi szerepe nincs, külterületen van a telep, nem rendelkezünk kompetenciával. Amikor azt kérdezte az illetékesektől, hogy van-e valami információ, amit a lakossággal meg kell osztania, arra is azt felelték: a lakosságot nem érinti a beavatkozás, ezért nem szükséges.
Dr. Horváth Klára nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a környéket senki ne látogassa, hangsúlyozva:
Járványhelyzetben nem szükséges katasztrófaturizmust indítani.
A Nébih Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében március 7-én elrendelt fogékony állatfajokra vonatkozó forgalmi korlátozását újabb 72 órával meghosszabbították, március 12-án, éjfélig.
Toma Richárd, a Bábolnával szomszédos Bana polgármestere videóval jelentkezett a településüket Áccsal összekötő, hétfőn lezárt útról. Elmondta, ez az intézkedés a helyi termelők védelmében is történt. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az autópálya megközelítése most kicsit körülményesebb, Nagyszentjános és Bábolna irányából lehet feljutni a sztrádára.
Vármegyénkben többen jelezték, hogy elővigyázatosságból bezárják kapuikat. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
- A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok közösségi oldalán jelezte: a Bábolnai Arborétum az ott élő állatok egészségügyi védelme érdekében határozatlan ideig nem látogatható. Mint írták, a párosujjú patásokra rendkívül veszélyes és igen fertőző száj- és körömfájás vírus terjedésének megelőzése érdekében, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok – hasonlóan más magyarországi vadasparkhoz – ideiglenesen látogatási tilalmat vezetett be az általa üzemeltetett Arborétumban. "Az intézkedésre az itt élő állatok védelmében, megelőző céllal került sor" – fogalmaztak.
- A kocsi NoliLand Állatsimogató is így döntött. „Sajnos ez a vírus nagyon gyorsan és szinte mindennel terjed, ezért minimalizálnunk kell a kockázatot lakók védelme érdekében!” – írták a Facebookon.
- Kedd délután a Szőnyi Lovas Sportegyesület jelentkezett azzal a hírrel, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt elmarad a március 13-ra tervezett Huszár karüsszel. Hozzátették azt is, hogy a farm visszavonásig nem látogatható.
Forrás: kemma.hu

Lábatlan, Baj, Kisbér, Tata... vármegyei településnevek, és ami mögöttük van
Komárom-Esztergom vármegye bővelkedik olyan településekben, amelyek neve furcsa vagy éppen viccesnek hat. Ezek a településnevek a helyiek mellett az ide látogatók fantáziáját is megmozgatják. De vajon honnan erednek?
Komárom-Esztergom vármegye számos településnevének eredete tartogat meglepetéseket. A Lábatlan vagy éppen Baj név hallatán az ember önkéntelenül is elgondolkodik: miért pont így hívják őket? Az alábbiakban a különleges térségi településnevek történetét járjuk körbe.
Rejtélyes településnevek a vármegyében
Példának okáért Lábatlan neve már önmagában is találgatásokra ad okot. Egyes legendák szerint a név eredete egy Lábatlan György nevű vitézhez köthető, aki háborúban veszítette el végtagját. Mások úgy tartják, hogy egy remetéről kapta a nevét, aki szintén végtaghiányos volt. Ugyanakkor földrajzi magyarázat is elképzelhető: a „láb” szó utalhat Esztergom vidékének „alsó végére”. A Duna közelsége és az aranytartalmú homok is szerepet játszhatott a Piszke név kialakulásában, amit később Lábatlannal egyesítettek.
Oroszlány neve is több érdekes magyarázattal bír. A legvalószínűbb, hogy a település a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta a nevét, ami egyben a közeli Oroszlánkő várra is utal. Egy szájhagyomány szerint meg a név egy várúr két „rossz lányára” vezethető vissza, akiket börtönben tartottak, és akikről gyakran mondogatta apjuk:
Ó, rossz lány…
Máriahalom 1936-ban kapta a nevét, de előtte számos változata volt, például Kyrwa és Kirva. A szláv „kriva” (görbe) szóból eredeztethető név sokáig gúnyolódások céltáblája volt. A helyiek számára különösen kellemetlen volt, hogy ha az „i” betűt „u”-ra cserélték, máris egy szitokszót kaptak. Az új név Szűz Mária tiszteletére született, és a dombos tájra is utal.
Kisbér neve először 1277-ben tűnt fel írásos emlékekben. Az elnevezés pusztaszemélynév eredetű, a „kis” előtag pedig a Nagybérrel való összefüggést jelzi. Bár Nagybér már nem létezik önálló településként, Kisbér történelmi jelentősége máig fennmaradt.
A Tata melletti Baj neve az ótörök „baj” szóból származik, amely bőséget és gazdagságot jelentett. Bár manapság inkább negatív asszociációkat kelt a szó, a település neve valójában az említett pozitív jelentéssel bír.
Epöl nevét először 1225-ben említik Epely formában. Bár sokan viccelődnek az angol apple szóval való hasonlóságon, semmi köze nincs sem az almához, sem Steve Jobs híres vállalatához. Az etimológiai magyarázat szerint az elnevezés inkább a nyelvjárási „épely”, vagyis híg sár szóval hozható kapcsolatba.
Komárom neve többféleképpen magyarázható. Az egyik legismertebb elmélet szerint a név a szlovák komár szóból ered, ami szúnyogot jelent. Ez utalhat arra, hogy a Duna menti mocsaras területek ideális élőhelyet biztosítottak ezeknek a rovaroknak. Egy másik elképzelés szerint a latin Camarum név az aurum (arany) szóra vezethető vissza, ami utalhatott a környék gazdagságára. Anonymus krónikája alapján egyes kutatók úgy vélik, hogy a név a kunok latin nevéből (cumanus) származik. Egy kevésbé komolyan vett, de népszerű magyarázat szerint pedig az ostromlók által hallott német „komm morgen” (gyere holnap) kifejezésből eredhetett, mait állítólag a város védői kiáltottak az ellenségnek.
Esztergom neve szintén több elmélet tárgya. Az egyik legvalószínűbb magyarázat szerint a név a bolgár-török estrogin vagy esztrogin szóból eredhet, amely bőrpáncélkészítőt jelentett – utalva egykori mesterségekre. Egy másik elképzelés szerint a név a szláv sztregomj (jelentése: „akire vigyáznak”) szóból származhat. Továbbá felmerült az „Iszterograd” elmélet is, amely az Iszter (a Duna régi neve) és „gom” (görbület, hajlat) szavak összetételéből eredhetett.
Forrás: kemma.hu

Jákob Zoli csodát tett Tatán
Egy újabb, nehéz sorsú tatai családnak segített a milliárdos. Jákob Zoli ezúttal egy hat gyerekes családnál járt. Az alapítványa segítségével csodát tett a látóhegyi háznál.
Három hete egy egyedülálló édesanyának és fiának segített Jákob Zoli Tatán. Most pedig újra a vizek városába vitte a milliárdost a szíve. A hatgyerekes családhoz az utolsó pillanatban érkezett a segítség.
Arany szíve van Jákob Zolinak, ezt már többször Komárom-Esztergomban is bebizonyította. Korábban egy oroszlányi kislány álmát váltották valóra, és egy négytagú kisbéri család segítségkérése is azonnal maghallgatásra talált náluk. Majd egy bakonyszombathelyi nehéz sorsú család életén könnyítettek kicsit. Most pedig már másodszorra látogatott el Tatára, ezúttal egy, a Látóhegyen élő családnál járt.
Jákob Zoli csodát tett
Ha valaki szomjas, vagy főzni, esetleg fürdeni szeretne, egyszerűen csak kinyitja a csapot. Ez azonban a tatai család számára elérhetetlen luxus. A harminc négyzetméteres, nyaraló besorolású házhoz ugyanis nincs bekötve a víz. Eddig a szomszédtól kaptak ivóvizet, de ez a lehetőségük már megszűnt. Ráadásul több tartós beteg is van a családban. Hozzájuk érkezett meg Jákob Zoli, aki a találkozásról egy videót is megosztott a Jákob alapítvány közösségi oldalán. Természetesen a csapat most sem érkezett üres kézzel. Az egyik, születésnapját ünneplő kislányt tortával köszöntötték fel, de testvéreinek is jutott az ajándékokból. Jákob Zoli és csapata pedig ismét csodát tett, és nem csak reményt, de vizet is adott a családnak.
— Segítettem egy családnak, akinek árama nem volt és megoldottuk. Nektek vizetek nincs, úgyhogy megoldjuk — ígérte meg Jákob Zoli a családnak. És a csodára nem is kellett sokáig várniuk. Egy héttel később megékezett a szivattyú, aminek segítségével most már mindig friss, tiszta ivóvízhez juthat a család. Ahogy elkezdett folyni a csőből a víz, az édesanya örömkönnyeivel küszködve ölelte át jótevőjét.
Forrás: kemma.hu

Többmázsás szikla szakadt le az 1-es főút közelében
Több helyszínen is be kellett avatkozniuk a közelmúltban a helyi lánglovagoknak.
Dömösön, Tatabányán és az M1-es autópályán is szükség volt a tűzoltók segítségére.
A katasztrófavédelem, az önkéntes és a hivatásos tűzoltók szakértelmére is szükség volt.
Egy nagy méretű, 300-400 kilós szikla szakadt le a falról és az úttesten megállva akadályozta a forgalmat a minap Tatabányán, a Panoráma utcában. A helyi hivatásos tűzoltók kézi erővel, kézi szerszámok és kötél segítségével eltávolították az úttestről és körbekordonozással gondoskodtak a biztonságról - számolt be a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Forrás: Kemma.hu

Helyszíni ellenőrzések Komárom-Esztergom vármegyében a 4. héten
A NAV Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2025. január 20. és 24. között a hentesüzleteket ellenőrzik.
Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.
Fotó: pixabay.com
Forrás: NAV