Hatósági
Országos előadás-sorozaton segít a NAV és az MKIK a vállalkozásoknak az online ügyintézésben
A NAV és az MKIK közös országos előadás-sorozatának első állomását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) székházában, október 15-én tartották. A rendezvény célja az volt, hogy a vállalkozások közvetlenül kapjanak betekintést a NAV legújabb digitális szolgáltatásaiba, és visszajelzéseikkel aktívan alakíthassák is azok jövőjét. A hibrid formátumú, személyes és online részvétellel megtartott eseményen kiderült: az új fejlesztések közvetlenül a vállalkozások igényeihez igazodnak.
Az online megoldások egyszerűbbé, biztonságosabbá és gyorsabbá teszik az adózási folyamatokat, ezáltal csökkentve az adminisztratív terheket és erősítve a jogkövetést. A digitális ügyintézés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a fejlesztések érthetők, használhatók és elérhetők minden vállalkozás számára. Ezért is indult ez az előadás-sorozat, amelynek első állomása – az Ügyfélportál (ÜPO), az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA), valamint a NAV M2M-szolgáltatásának részletes, gyakorlatorientált bemutatása – után a következő hónapokban az eÁFA, az Online Számla rendszer, az eNyugta, az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy éppen a kiva és az átalányadózás témáit is feldolgozza.
A rendezvényen a NAV szakértői ismertették a különböző adatbeküldési lehetőségeket az ONYA és a gép-gép kapcsolatot biztosító M2M részletes bemutatásával. Az ONYA fejlesztései hamarosan lehetővé teszik a csoportos műveleteket, a csoportos importálást, ellenőrzést, beadást és nyomtatást is, ezzel a könyvelők által megszokott, az ÁNYK által nyújtott szolgáltatás érhető el majd kényelmesen, online. Az általános gépi interfész, vagyis az M2M 2024 októbere óta érhető el a felhasználóknak, akik így automatikusan, emberi beavatkozás nélkül beküldhetik bevallásaikat, kérelmeiket, űrlapjaikat a NAV-hoz - újabb terhet levéve a vállalkozások válláról. Az elmúlt egy évben 60 ezer bizonylat érkezett be M2M-en, és a rendszer szolgáltatásai itt is folyamatosan bővülnek, például az adatbeküldés mellett már adatlekérdezéssel is. Az előadásokon mindezek mellett bemutatkoztak az ÜPO új szolgáltatásai is, amelyek úgyszint azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozások még egyszerűbben és pontosabban intézhessék adóügyeiket.
A helyszínen megjelent és online bekapcsolódó vállalkozók minden részletre kiterjedő, gyakorlatorientált bemutatót kaptak az ÜPO és az ONYA legnépszerűbb menüpontjairól is. Az Ügyfélportál dinamikus adatszerkezetben több mint 12 ezer adattípust tart nyilván, ami mind-mind lekérdezhető, és intelligens kereséssel is rendszerezhető. A NAV munkatársai bemutatták a vállalkozások számára rendkívül hasznos lekérdezési lehetőségeket, a foglalkoztatotti adatokhoz való gyors hozzáférést. Az ONYA online működésével megszűnt az ÁNYK korábbi keretprogram-követelménye, a felület bármilyen okoseszközön, reszponzívan használható, és a kitöltés során automatikusan jelzi a hibákat. A felületen jelenleg 170 féle szolgáltatás érhető el, amelyek köre folyamatosan bővül.
A NAV egy online kérdőívet is bemutatott, amely a hivatal digitalizációjának vállalkozói fogadtatását vizsgálja. A NAV és MKIK által erre a kérdőívre alapozott kutatás segíthet jobban megérteni a felhasználói igényeket és kijelölni a fejlesztési irányokat.
Az eseményen a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg a digitális ügyintézés lehetőségeit, az ONYA és az M2M előnyeit, valamint az Ügyfélportál új funkcióit. A sorozat további állomásain a NAV és az MKIK célja, hogy a vállalkozások széles köre számára elérhetővé tegye a digitális szolgáltatásokat.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága
Önellenőrzési pótlék és kompenzációs felár: két új témában kezdeményezett adategyeztetéseket a NAV
A NAV újabb célzott eljárásokat indított, ezúttal két adózói körben. Megkeresést kaptak azok az adózók, akik idén adtak be önellenőrzést, de az ehhez kapcsolódó pótlékot rosszul számolták ki. Illetve azok a felvásárlók, akik őstermelőktől szereztek be mezőgazdasági termékeket, és áfabevallásukban megtéríttették a kompenzációs felárat, de járulékbevallásaikban nem tüntették fel a kifizetést.
Önellenőrzési pótlékot akkor kell fizetni, ha valaki utólag észleli, hogy kevesebb adót vallott be, vagy a jogszerűnél több támogatást vett igénybe. Ilyenkor nemcsak az adót vagy támogatást kell kiegyenlíteni, hanem az önellenőrzési pótlékot is. A hivatal kockázatelemzése most azokat az adózókat szűrte ki és kereste meg, akik kevesebb pótlékot kalkuláltak a kelleténél. A most kiválasztott adózói kört egyébként a közeljövőben újabb hullám követi, így megkeresésre számíthat mindenki, aki nem a jogszabályok szerint számította ki az önellenőrzéshez kapcsolódó pótlékösszeget. A pótlékszámítást egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján elérhető kalkulátorral is segíti.
A másik adózói csoport, akit a NAV kockázatelemzése adategyeztetésre szólított fel, azok a felvásárlók, akik 2024-re kompenzációs felárat igényeltek, de járulékbevallásaikban ennek nincs nyoma. A hivatal a 2465-ös áfabevallásokat, valamint a 2408-as járulékbevallásokat vetette össze, és azokat az adózókat kereste meg közvetlenül, akiknél ellentmondást talált. A kifizetőnek ugyanis az őstermelői tevékenységéből származó bevételből nem kell adóelőleget megállapítania, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor e jogállását igazolja, azonban az ilyen kifizetéseket is szerepeltetni kell a járulékbevallásban.
A két kampányban érintettek ezúttal is az Ügyfélportálon tisztázhatják az eltérések okát 15 napon belül egy gyors és egyszerű online kérdőív kitöltésével. Szükség esetén önellenőrzéssel vagy a hiányzó bevallás pótlásával javíthatják a hibát, ezzel elkerülve a szankciókat és további ellenőrzéseket.
Az adategyeztetések célja, hogy az érintettek még időben és önként javítsák az eltéréseket. A válaszadásnál több ok is megjelölhető, például téves adatszolgáltatás, elmaradt bevallás, de az is jelezhető, ha az adózó szerint az eltérés nem áll fenn. A kérdőív a kitöltés után egy kattintással beküldhető, a válaszadás elmulasztása azonban akár 300 ezer forintos bírságot és további vizsgálatot vonhat maga után. A NAV célja továbbra is az együttműködés: az adategyeztetés lehetőséget ad arra, hogy az adózók bírság és revízió nélkül rendezzék az eltéréseket.
Mindkét témában további adategyeztetések várhatóak. Aki hibázott, annak érdemes már most javítani. Azoknak a cégeknek meg különösen, amelyek nagyobb összegben „tévedtek”; ők súlyosabb szankcióra számíthatnak, az érintetteket ugyanis nem adategyeztetési eljárás keretében keresi meg a NAV.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága
Nullás bevallás forgalom mellett? Mától NAV-adategyeztetésre számíthat!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptember 15-én újabb adategyeztetési kampányt indít az online számlaadatok és az áfabevallások eltéréseinek tisztázására. Ezúttal azokat szólítja meg a hivatal, akik nullás bevallást adtak be annak ellenére, hogy online számlaadataik szerint 2025 júliusában volt forgalmuk.
Az eltérés oka sokféle lehet: téves kitöltés, adminisztrációs hiba, egyszerű figyelmetlenség, de az adategyeztetés révén a NAV könnyen ki tudja szűrni a csalárd adózókat is. A hivatal célja most is az, hogy az okokra fény derüljön, és a vállalkozások önként és gyorsan javíthassák a hibás adatokat. Az érintettek a NAV Ügyfélportálján elérhető digitális kérdőív kitöltésével jelezhetik, ha már javították a hibát, de azt is, ha szerintük az eltérés nem valós.
Az eljárás teljes egészében online zajlik, a vállalkozásoknak 15 napjuk van válaszolni a kérdéssorra. Aki ezt elmulasztja, akár 300 ezer forintos bírságra és egy későbbi, jóval időigényesebb revízióra is számíthat. Aki viszont együttműködik, szankció nélkül rendezheti a hibát.
Az adategyeztetés jogintézménye idén indult, a számlaadatok és áfabevallások eltéréseit már többször is érintette. A NAV kockázatelemzése ugyanis a beáramló hatalmas mennyiségű adat összefuttatásával hamar kideríti, ha valakinél nem egyeznek az online szolgáltatott, valamint a bevallásban szerepeltetett információk. A hivatal eddigi tapasztalatai szerint a vállalkozások döntő többsége együttműködik, kihasználja a lehetőséget, hogy büntetés helyett önként javítsa a hibákat.
Ha pedig a hatósághoz különböző úton beküldött adatok összhangban vannak, az hosszabb távon a vállalkozások adminisztrációját egyszerűsíti, hiszen az adategyeztetések és adattisztítások révén pontosabb, gyorsabb és automatizáltabb szolgáltatások – például bevalláskiajánlások, validációk vagy adat-visszamutatások – válnak elérhetővé.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága
Október 1-től már benyújtható a háromgyerekes anyák kedvezményéről szóló adóelőleg-nyilatkozat
A három gyermeket nevelő anyáknak október 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott, munkával megszerzett jövedelmeik – így például a munkabér – után. Az a háromgyermekes anya, aki már az októberi fizetését is szja-mentesen szeretné megkapni, válassza a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazását (ONYA); az adóelőleg-nyilatkozat október 1-től a legegyszerűbben ezen keresztül adható be.
A kedvezményre minden édesanya jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként legalább három olyan gyermeket nevel, akik után családi pótlékra jogosult, vagy legalább 12 éven át jogosult volt. A kedvezmény tehát nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi jogosultság alapján, akár felnőtt gyerekek után is igénybe vehető.
A kedvezmény a törvényben meghatározott, munkával szerzett jövedelmekre, így például a munkabérre, a vállalkozói kivétre, a megbízási szerződéssel vagy őstermelői tevékenységgel szerzett jövedelemre is érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a háromgyerekes édesanyák keresete teljes egészében mentesül az szja alól.
A háromgyerekes anyák kedvezménye minden más kedvezményt megelőz, először ezt kell érvényesíteni az adóalapból. Ha a szülők jelenleg jogosultak három gyerek után családi pótlékra, akkor havonta 990 000 forint családi kedvezményt is érvényesíthetnek, ami 148 500 forint megtakarítást jelenthet. A szülők az őket megillető családi kedvezményből azt az összeget, amit az összevont adóalapba tartozó jövedelmükből nem tudnak igénybe venni, családi járulékkedvezményként is érvényesíthetik.
Aki a kedvezményt már év közben igénybe szeretné venni, új adóelőleg-nyilatkozatot kell leadnia a munkáltatójának, kifizetőjének. Ezt legegyszerűbben a NAV online nyomtatványkitöltőjében, az ONYA-ban teheti meg 2025. október 1-től, így a kedvezmény már a novemberben utalt októberi fizetésben érvényesül. Természetesen a kedvezmény a jövő évi szja-bevallásban egy összegben is érvényesíthető.
Mától elérhető a NAV – legújabb szja-kedvezménnyel kibővült – „https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2025/73.-Szja-adoalap-kedvezmenyek-2025.-09.16” című, 73. számú információs füzete, amelyben már a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről is megtalálható minden fontos információ.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Komárom-Esztergom Vármegyei
Adó- és Vámigazgatósága
Interneten vásárolt jogosítványt
Közokirat-hamisítás bűntette miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be az Esztergomi Járásbírósághoz azzal a tokodi férfival szemben, aki interneten vásárolt jogosítványt.
A vádirat szerint a férfi érvényes gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkezik és soha nem is rendelkezett, az ennek megszerzéséhez szükséges tanfolyamon nem vett részt és nem tett eredményes vizsgát.
A férfi 2024. év elején ismeretlen személytől internetes közösségi alkalmazáson keresztül megvásárolt egy saját nevére szóló gépjárművezetői engedélyt. A hamis vezetői engedélyen feltüntetett sorszámon a hatóság eredetileg egy nő részére állított ki jogszerűen vezetői engedélyt, amely eredeti okmány időközben selejtezésre került.
A férfi erről a hamis vezetői engedélyről a telefonjával fényképet készített, amelyet 2025. február 14-én az esztergomi okmányirodában az ügyintézőnek bemutatott és elvesztésre hivatkozva kérte új vezetői engedély kiállítását.
Az okmányirodai ügyintéző a vezetői engedély sorszáma alapján észlelte a jogszabálysértést és értesítette a hatóságot, ilyen módon a közhiteles nyilvántartásba valótlan adat nem került bejegyzésre.
Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a bíróság a büntetlen férfival szemben tárgyalás nélkül pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség
