A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) széleskörű adatgyűjtésen alapuló vizsgálat alapján állapítja meg az ingatlanértékesítések üzletszerűségét. 

A NAV Borsod vármegyei ellenőrei adóellenőrzést folytattak le annál a magánszemélynél, aki több ingatlanforgalmazó társaság tulajdonosa is volt. Habár bevallásaiban csaknem minden évben bevallott ingatlanforgalmazásból származó jövedelmet is, a bevallások valódiságával kapcsolatosan kétségei merültek föl az adóellenőröknek. 

Földhivatali adatok, eladói és vevői nyilatkozatok, és az adásvételi szerződések adatai alapján az ellenőrzés megállapította, hogy az ingatlanos a vizsgált időszakban bejelentés nélkül, saját nevében, üzletszerűen értékesített ingatlanokat, és ebből négy év alatt több mint 21 millió forintnyi jövedelme keletkezett.

A NAV-ellenőrzés részletesen vizsgálta a gazdasági tevékenységet. A feltárt tényekből, így az ingatlanszerzések számából, a rövid idő alatt megszerzett ingatlanok nagyobb hányadának értékesítéséből, az ingatlanszerzési és az eladási ár közötti jelentős különbségből arra következtettek, hogy ez meghaladja a kizárólag befektetési célzatú, családi, személyes érdekeket kiszolgáló ingatlanszerzési célt. 

A csaknem négy és félmillió forintnyi adókülönbözetet, és több mint másfélmillió forintnyi adóbírságot és késedelmi pótlékot vitatta az adózó, így az ügyet végül a bíróság vizsgálta. A bíróság álláspontja szerint az ingatlanvásárlások száma, gyakorisága, a bevételek összegszerűsége, szemben az ingatlanok megszerzésére fordított összeggel már önmagában véve igazolják a gazdasági tevékenység végzését. A bíróság megállapította, hogy a NAV határozata nem jogszabálysértő, az adóhatóság a tényállást kellően tisztázta, a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, így az adózó keresetét elutasította. A bírósági ítélet után az ingatlanos rendezte kötelezettségeit, befizette az adókülönbözetet, és az ehhez kapcsolódó bírságokat is.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az online kereskedelmet, köztük a közösségi felületeken értékesítőket is. Ezért akadt horogra az a család, akiknek tagjai több egyszemélyes kft-t és egyéni vállalkozást is alapítottak, hogy a szabályokat kijátszva megússzák az áfafizetést. Nem sikerült, több mint 40 milliós bírságra számíthatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az online kereskedelmet, köztük a közösségi felületeken értékesítőket is. Egy ilyen adatgyűjtés után kezdte vizsgálni a NAV egy magát közösségi oldalakon hirdető online áruház tevékenységét. Az üzlet elektromos rollereket, kismotorokat, kerékpárokat és ezek tartozékait forgalmazta.

Az üzletet üzemeltető vállalkozás egy másik weboldalon is árulta ezeket a termékeket és különféle baba- és gyermekcikkeket is. A NAV adatgyűjtése azt is felderítette, hogy a cég képviselőjének és családtagjainak érdekeltségi körében 14, azonos profilú társaság alakult. Beazonosítottak öt egyéni vállalkozót is, a képviselő családtagjait, akik a nyilvántartások alapján ugyanezt a tevekénységet végezték.

A begyűjtött adatok alapján a NAV operatív adóellenőrei a webshopból személyes átvétellel egy táskát rendeltek. A termék átvétele után szabályos elektronikus számlát is kaptak. A revizorok bemutatkozása után a cég képviselője elmondta, hogy a termékeket külföldi nagykereskedésektől szerzik be, a kiszállítást futárszolgálat végzi. A társaságnak négy alkalmazottja van, online pénztárgépük működése szünetel, de ezt nem jelentették be a NAV-nak. A webáruházban szereplő termékeket termékcsoportonként más-más, a család érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás értékesíti és számlázza. A NAV a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai és az előzetes kockázatelemzés alapján így 18 vállalkozásnál indított jogkövetési vizsgálatot. Ezek az egyszemélyes vállalkozások alanyi adómentességgel próbálták költségeiket csökkenteni. Mindegyik vállalkozás alanyi adómentességet választott és minden vizsgált adózó túllépte az erre jogosító értékhatárt. Így ezután számláikat már áfával növelten kellett volna kiállítaniuk. Nem így jártak el, és az összeghatár túllépését sem jelentették a NAV-nak, az így be nem vallott és meg nem fizetett áfa összege 66.232.000 forintot tett ki. Előfordult olyan eset is, hogy az adómentességi határ elérése után kiállított számlákat később sztornózták.

A beszerzési számlák és a kiállított számlák sem voltak összhangban. Kérdésként merült fel az is, hogy a jellemzően Kínából érkező áruk vámkezelését ki, hol és mikor végezte. A vizsgált adózók összesen több mint százmillió forintnyi igazolatlan eredetű árut forgalmaztak, emiatt az ügyben összesen negyvenmillió forintnyi mulasztási bírság kiszabása várható.

Az ellenőrzések közben a családi kör további 17 vállalkozást alapított ugyanezekre a tevékenységekre, igy már összesen 36 vállalkozásuk volt. A NAV kezdeményezte ezeknek az új vállalkozásoknak a nyomon követését, monitorozását is.

Az adóhatóság az érintett vállalkozások tevekénységét nyomon követi, a feltárt ügyekben utólagos ellenőrzések várhatók.

Forrás/kép: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent a következő heti ellenőrzési előrejelzés:

Helyszíni ellenőrzések Komárom-Esztergom vármegyében a 41. héten - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

A NAV Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 7. és 11. között a hentesüzleteket ellenőrzik. Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

Forrás: NAV

A Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája a kifosztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben tartott ülésen, 1 hónapra – 2024. október 26. napjáig – elrendelte két tatabányai lakóhelyű gyanúsított letartóztatását.

Megalapozottan feltehető, hogy a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését részben tagadó gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást egymás befolyásolásával, megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítésével, meghamisításával, vagy elrejtésével veszélyeztetnék, illetve a gyanúsítottaknál a bűnismétlés veszélye is fennáll, ezért a letartóztatás indokolt. A végzés nem végleges, a gyanúsítottak és az egyik védő fellebbezést jelentett be, a másik védő az ülésen nem volt jelen, neki 3 nap áll rendelkezésére a jogorvoslati nyilatkozat megtételére.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2024. július 21. és szeptember 19. között egy vértesszőlősi és több tatabányai ingatlanba behatoltak, azokból készpénzt és különböző értéktárgyakat tulajdonítottak el.

A gyanúsítottak továbbá 2024. augusztus 24-én éjjel egy tatabányai stégen található épületbe is bementek, az épület szobájából, ahol a sértett aludt, az ágy mellett lévő szekrény tetejéről jogtalanul eltulajdonították a sértett 360.000 forint készpénzét, valamint a konyhából a sértett 100.000 forint értékű mobiltelefonját.

Forrás: Tatbányai Törvényszék