Szubtrópusi eredetű meleg levegő éri el térségünket, jövő héten a nyár eddigi legforróbb időszaka jön.

Már nem sokáig élvezhetjük a hőségmentes időjárást, jövő héten a nyár eddigi legmelegebb időszaka köszönt ránk. Nyugat, délnyugat felől ugyanis egyre forróbb, szubtrópusi eredetű légtömeg éri el a Kárpát-medencét.

A nyári hőség – a tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet – jelentős egészségügyi kockázatokat jelent az egészségesek számára is. 

A fokozottabb vízvesztés a folyadék- és a sóháztartás zavarát okozhatja, ami kiszáradáshoz, a vese kiválasztási folyamatainak gyengüléséhez vezethet.

Kánikulában nagy energiát igényel a szervezettől a normál hőmérséklet fenntartása, így a szív túlterhelése miatt nő a szívinfarktus, az agyvérzés veszélye, a magas UV-sugárzás miatt pedig a leégés, a bőrrák kockázata.

A folyadék- és a sóháztartás felborulása, megfelelő folyadékfogyasztási tanácsokat itt nézhetik meg videón. 

A szervezet a melegben párologtatással – izzadással – hűti magát, és tartja egyensúlyban a hőháztartást. A szervezet napi folyadékigénye ilyenkor elérheti a 3-4 litert is. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vér besűrűsödik, a sűrű vért pedig a szív nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel. A szívizomsejtek oxigénhiánya szívinfarktushoz, míg az agysejteké az agy működési zavaraihoz, súlyosabb esetben stroke-hoz (agyi trombózishoz vagy agyvérzéshez) vezethet.

A hidratáltság csökkenését a szárazabb bőr, a kiszáradt nyelőcső, a vizelet sárgábbá válása jelzi. Az izzadás okozta folyadékvesztéssel a szervezetből fokozottan ürülnek az ásványi anyagok és a vízben oldódó vitaminok is; hiányukat fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmosság, émelygés, kedvetlenség, fáradékonyság, rossz közérzet jelzi. Az elektrolitveszteség hatására fájdalmas izomgörcsök alakulhatnak ki a lábakban, karokban vagy alhasban, illetve ödéma (vizenyő) is megjelenhet a végtagok alsó részén, leginkább a bokán.

Lásd még: Kiszáradás (Dehidratáció)

A tüneteket vízivással, megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlással gyorsan lehet kezelni, az ásványi anyagok közül különösen a kálium, a magnézium és a kalcium pótlása fontos.

UV-sugárzás negatív hatásai

A napfény az élet egyik alapvető feltétele, de a túl nagy mennyiségű napsugárzás káros hatással van a bőrre, illetve az egész szervezetre. A nyári napokon 11-15 óra között extrém magas a szervezetre káros UV-sugárzás (mértékét a HungaroMet rendszeresen közzéteszi a honlapján). Fontos tudni, hogy nem csak a közvetlen napsugárzás veszélyes: a sugárzás visszaverődik a homokról, a víztükörről (ezért lehet vízparton sokkal jobban leégni), illetve a tengerszint feletti magasság is növeli a sugárzás szintjét.

Minél magasabb az UV-sugárzás szintje, annál inkább károsíthatja a bőrt.

A napfény negatív hatásai:

• napégés;
• bőr szeplősödése-foltosodása;
• napallergia;
• korai bőröregedés;
• szemkárosodás;
• immunkárosodás.

Súlyosabb következmény lehet egyes bőrdaganatok kialakulása, melyek hátterében az esetek 90%-ában a napfényártalom áll.

Az egészségkárosodás megelőzése érdekében fontos a napégéssel és fényvédelemmel kapcsolatos, védelmet jelentő gyakorlatok betartása.

Napszúrás, hőguta és bőrkiütések

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet már az egészségesek szervezetét is megviseli. Ha a napsugárzás folyamatosan éri a tarkót és a fejet, akkor fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyulladhat az agyhártya; a duzzadt agyhártyák pedig különböző agyterületeket nyomnak, ami az agyműködés zavarához vezethet. Ennek következtében alakulnak ki a napszúrás jellegzetes tünetei, gyakran csak órákkal később: a nyak merevsége, fejfájás, hányinger, szédülés, az arc kipirosodása és felforrósodása.

A napszúrásnál veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verejtékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni. (Hazánkra nem jellemző a nagyon magas külső hőmérséklet, ezért a hőguta ritkán fordul elő.)

A hőguta kezdeti tünetei:

• magas láz;
• száraz, kipirult bőr (egész testen);
• szapora pulzus (tachycardia);
• alacsony vérnyomás;
• gyenge légzés;
• fejfájás;
• szédülés.

Későbbi stádiumban tudatzavar, eszméletvesztés lép fel, ami azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot.

Napszúrás és kezdődő hőguta esetén segít a hideg borogatás (főleg a fejen), a folyadékpótlás. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni.

A hő hatására hőkiütések – apró, vörös, viszkető papulák – is megjelenhetnek az arcon, nyakon, a mellkas felső részén, a mellek alatt, a lágyékban és heréknél. Ez bármelyik korosztályt érintheti, de gyakoribb a kisgyermekeknél. Ezek a jellegzetes kiütések eltűnnek kezelés nélkül az izzadás enyhülésével (hűvösebb helyen tartózkodással) és az érintett területet szárazon tartásával.

Az erős izzadás következményként előfordulhat staphylococcus fertőzés is.

Hogyan védekezzünk a kánikula és a káros napsugárzás ellen? Itt a videóban kaphatnak néhány jó tanácsot. 

Kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványi anyag- és vitaminbevitelre van szükség. Hőség idején akkor is inni kell, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak (ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknek csökkent a szomjúságérzetük).

Fontos! A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!

11 és 15 óra között védjük magunkat a napsugaraktól! Ha nem tudunk árnyékos helyre menni, akkor viseljünk napszemüveget, lehetőleg fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér pamutinget.

A leégés ellen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet! Minél magasabb faktorszámú napozót használunk, annál hosszabb ideig tart a védelem (a védett időszak nem hosszabbítható meg ismételt bekenéssel).

Használjunk UV-szűrős lencsét, illetve napszemüveget! A jó lencsék teljesen kiszűrik az UV-sugarakat, de az UV-szűrő nélküli napszemüveg rendkívül káros, mert a sötétebb lencse mögött kitáguló pupilla miatt több káros sugárzás jut a szembe.

Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete nappal ne legyen magasabb 32 foknál, éjszaka pedig 24 foknál! Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig zárjuk be az ablakokat. Javasolt az ablakok külső-belső árnyékolása.

Használjunk légkondicionálót (fontos a megfelelő tisztítása és karbantartása a káros egészségügyi hatások elkerülése érdekében), illetve elektromos ventilátorokat (35 fok alatt nyújthatnak enyhülést), amennyiben lehetséges.

Kerüljük a tartós, megerőltető fizikai tevékenységeket, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését, vagy végezzük azt a nap leghűvösebb időszakában (általában reggel 4 és 7 óra között).

Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, töltsünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben (bevásárlóközpont, középület, könyvtár), amíg a szervezet lehűl.

Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel; alternatív megoldás lehet a test hűtésére a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás stb.

Viseljünk természetes anyagokból készült, szellőző, világos színű, bő szabású ruhákat, ami véd a túlhevülés ellen, illetve a káros ibolyántúli sugárzástól.

Kerüljük a magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket: sok zöldséget, gyümölcsöt.

Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenállóképességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak.

Fontos! Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!

Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.

A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.

Forrás, képforrás: egeszegvonal.gov.hu, duhosmokus.hu, youtube

A magasvérnyomás, más néven hipertónia, egy olyan állapot, amikor a vérnyomás tartósan a normális tartomány fölött van. A normális vérnyomás általában 120/80 Hgmm, míg a magasvérnyomás diagnózisához általában 140/90 Hgmm feletti értékek szükségesek. 

Tünetek:

A magasvérnyomás sok esetben tünetmentes, ezért gyakran "csendes gyilkosnak" is nevezik. Néhány esetben azonban előfordulhatnak tünetek, mint például:

• Fejfájás
• Látási problémák
• Szédülés
• Mellkasi fájdalom
• Nehézlégzés

Okok:

A magasvérnyomásnak többféle oka lehet, beleértve:

• Genetikai tényezők
• Túlsúly vagy elhízás
• Magas sóbevitel
• Fizikai inaktivitás
• Stressz
• Alkoholfogyasztás
• Dohányzás
• Krónikus vesebetegségek vagy egyéb betegségek

Kockázati tényezők:

A következő tényezők növelhetik a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát:

• Kor
• Családi kórtörténet
• Rossz táplálkozás
• Elégtelen testmozgás
• Magas koleszterinszint

Következmények:

A kezeletlen magasvérnyomás hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, például:

• Szívbetegségek
• Stroke
• Veseelégtelenség
• Szívroham
• Érrendszeri betegségek

Kezelés:

A magasvérnyomás kezelésére több lehetőség létezik:

• Életmódbeli változtatások: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, súlycsökkentés, sóbevitel csökkentése, stresszkezelés.
• Gyógyszeres kezelés: különféle gyógyszerek alkalmazása, amelyeket orvos ír fel.

Megelőzés:

A magasvérnyomás megelőzhető a következő lépések betartásával:

• Kiegyensúlyozott táplálkozás
• Rendszeres fizikai aktivitás
• Stresszkezelés
• Rendszeres orvosi ellenőrzés

Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztesd a vérnyomásodat, különösen, ha van olyan kockázati tényeződ, amely növeli a magasvérnyomás kialakulásának esélyét.

A helyes vérnyomásmérésről itt nézheti meg a videót. 

képforrás: kardiokozpont.hu, harmoniacentrum.hu

forrás: Semmelweis Egyetem egészségügyi oktatóvideó YouTube csatornája

A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta portálunkat, hogy az Esztergomi Járás több településén Hepatitis-A megbetegedések fordultak elő.

A kormányhivatal a járás területén eddig összesen 15 fő igazolt Hepatitis-A megbetegedésről tud. Az Esztergom Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a szükséges intézkedéseket megtette, kontaktkutatást végzett, járványügyi megfigyelés alá helyezte a fertőzésben lehetségesen érintett állampolgárokat, ezen felül a fertőzés megelőzésének céljából 200 fő kapott oltóanyagot.

A többi hepatitisvírussal összehasonlítva a hepatitis A vírus nem okoz hosszú távú májkárosodást. Az általa okozott májgyulladás a legtöbb embernél pár hétig tart, a fertőzöttek többsége teljesen meggyógyul, azonban ritka esetben májelégtelenség alakulhat ki. A hepatitis A vírus ellen létezik védőoltás, a betegség megelőzhető!

A hepatitis A-vírusfertőzés főbb tünetei

A tünetek a fertőzéstől számítva 2-4 hét múlva jelennek meg. A fiatal gyerekek gyakran tünetmentesek.

A jellemző tünetek a következők:

• jobb oldali hasi fájdalom;
• hányinger, hányás;
• étvágytalanság;
• láz;
• ízületi fájdalom, izomfájdalom;
• fáradékonyság;
• sötét vizelet;
• világos széklet;
• viszketés;
• sárgaság.

Mikor forduljon orvoshoz?

A májgyulladás fenti tüneteinek észlelésekor háziorvos felkeresése szükséges.

A hepatitis A-vírusfertőzés kiváltó okai

A hepatitisvírusok fertőzéses májgyulladást okoznak. A hepatitis A vírus megfertőzi a májsejteket, ami gyulladáshoz vezet. A gyulladás károsítja a máj funkcióját.

A hepatitis A vírus fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel, ételek fogyasztásával terjed. Ritkább esetekben szexuális úton is átadódhat a vírus (pl. anális szex során). A fertőzés előfordulása rossz higiénés körülmények között gyakoribb, ott, ahol nem biztosított a víz tisztítása és a megfelelő tisztavíz-ellátás.

A hepatitis A-vírusfertőzés lehetséges szövődményei

A többi hepatitisvírussal ellentétben a hepatitis A vírus nem okoz krónikus májbetegséget.

Ritka esetben a vírus heveny májelégtelenséget okozhat, amikor a máj működése nem megfelelő. Ez általában krónikus betegekben, terhesekben és idősekben jellemző. Az akut májelégtelenség kórházi kezelést igényel. Súlyos esetben májátültetés is szükségessé válhat.

A hepatitis A-vírusfertőzés diagnosztizálása

Ha a tünetek alapján orvosa májgyulladásra gondol, a hepatitis A-fertőzés vérvizsgálattal diagnosztizálható. Fertőzés esetén kimutathatók a májfunkciók károsodására utaló eltérések és a vírusellenes ellenanyag a vérből.

A hepatitis A-vírusfertőzés kezelése

A hepatitis A-fertőzésre nincs specifikus gyógyszer. A betegség magától is jól gyógyul, a tünetek pár hét múlva megszűnnek, azonban a teljes felépülés 1-2 hónapig is eltarthat. A kezelés ágynyugalomból, bőséges folyadékfogyasztásból és a tünetek enyhítéséből áll. Az orvos javasolhat fájdalom- vagy hányáscsillapítót.

Kerülni kell a májkárosító ártalmakat – különösen az alkoholfogyasztást – a teljes gyógyulásig. Súlyos esetben kórházi kezelés szükséges.

A fertőzött személy a tünetek megjelenése előtti 2 hétben és a tünetek elmúlta után 1 hétig fertőzőképes. Ebben az időszakban kerülni kell a testi kontaktust más személyekkel: ne készítsen másoknak ételt, ne használjon másokkal közös evőeszközöket, ne ossza meg a törölközőjét. Ha gyermeke fertőzött, ebben a periódusban ne menjen közösségbe.

A hepatitis A-vírusfertőzés megelőzése

A fertőzés megelőzhető az alapvető higiénés szabályok betartásával.

Ha járványveszélyes területre utazik, javasolt az alábbi szabályok betartása:

• A gyümölcsöket, zöldségeket mindig jól mossa meg vagy hámozza meg.
• Ne egyen nyers vagy nem átsült húst, halat.
• Palackozott vizet igyon, és azzal is mosson fogat.
• Ha nincs palackozott víz, forralja fel a vizet.
• Ismeretlen eredetű folyadékot ne igyon meg, a jégkockákat is kerülje.

A hepatitis A elleni védőoltás

Magyarországon 3 hepatitis A elleni védőoltás van forgalomban. Mindhárom inaktivált vírust tartalmaz.

A védőoltás ajánlott:

• járványveszélyes területre utazók számára (Közép- és Dél-Amerika, Mexikó, Ázsia, Afrika, Kelet-Európa és egyes dél-európai országok), erről a Konzuli Szolgálat oldalán tájékozódhat;
• alapbetegségük (vérzékenység, krónikus hepatitis B vagy C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használók, homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztettek részére.

Gyerekeknek már 1 éves kortól beadható az oltás. Ha járványveszélyes területre utazik, az oltást ajánlott 4 héttel (minimum 2 héttel) hamarabb beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon. Az emlékeztető oltás 6-60 hónap múlva esedékes (oltásonként változhat), amely legalább 10 évig biztosít védettséget (lásd még: Utazási oltások).

Létezik a hepatitis A és B ellen kombinált oltás is. 3 oltásra van szükség a teljes védettség kialakulásához. 0-1-6 hónap időközönként vagy utazás előtt 0-7-21 nap időközönként. Az utóbbi esetben egy év múlva még egy oltásra van szükség.

Bizonyos munkakörökhöz kapcsolódóan is szükségessé válhat a hepatitis A elleni védőoltás felvétele. Védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (lásd még Munkához kötött oltások).

A fentieken kívül a hepatitis A vírussal fertőzött beteg szoros környezetéhez tartozó személyeknek is szükséges a hepatitis A vírus elleni védőoltás. Óvodai, iskolai környezetben ez kiterjedhet az osztálytársakra vagy az intézmény dolgozóira is.

Azon személyeket, akik számára a védőoltás ellenjavallt, passzív immunizálásban kell részesíteni, ami azt jelenti, hogy hepatitis A ellenes ellenanyagot (immunglobulint) kapnak.

Forrás: dorogimedence.hu

A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget. 
 

Szabadtéri programok, természetjárás közben főként tavasztól őszig gyakran találkozhatunk kullancsokkal.  Esetleges csípés esetén legfontosabb tényező az időfaktor, hiszen minél tovább van a bőrünkben a kullancs, annál inkább nő a fertőzés veszélye. Éppen ezért a kullancsok eltávolításával felesleges időveszteség orvoshoz fordulni, kivéve, ha nehezen vagy nem elérhető helyen, például a hallójáratban van - mondja dr. Kovács Anikó.
A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza az alábbi oktatóvideóban ismerteti a patikában is kapható kullancscsipesz és -kanál helyes használatát, de arra is kitér, hogy ezen eszközök nélkül hogyan tudjuk szakszerűen eltávolítani a vérszívót.

Fontos, hogy eltávolításkor a kullancsnak csak a fejét szorítsuk meg, a törzsének egyidejű összenyomása nélkül, mivel a kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatóak, a nyomással viszont öklendezésre kényszerítjük az állatot, ami növeli a fertőzés kockázatát. - mondja a bőrgyógyász. 
A videóban a szakember a tévhitekről is beszél, például, hogy a csípésre tilos különböző olajokat, zsírokat, krémeket kenni. Ugyanakkor eltávolítást követően a csípés helyét fertőtlenítsük le, de ne használjunk szteroidos krémet, ez ugyanis megzavarhatja az immunrendszert, és elmaradhat a szokásos helyi reakció, a Lyme-kórra utaló körkörös vagy ovális, több centiméter átmérőjű, fájdalmat nem okozó bőrpír!
 

Ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen a kezeletlen Lyme-kór akár hosszabb idő elteltével is okozhat neurológiai, szív vagy ízületi megbetegedéseket! Az időben felismert betegség azonban orvos által felírt, antibiotikum-kúrával ma már sikeresen gyógyítható.
A kullancsok által terjesztett másik gyakori megbetegedés, a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás ellen megelőzéssel lehet legjobban védekezni. Az erre kifejlesztett oltás beadatásával, illetve a kullancs mielőbbi szakszerű eltávolításával kiküszöbölhető a megbetegedés.

A szakszerű eltávolításról itt láthatjha a videót.

Forrás, képforrás: nagyszuloklapja.hu, abony.hu, fmc.hu