November 11-ig várják a természettudományok iránt érdeklődő diákok alkotásait a TETT mesepályázat hatodik évadában. A pályázók három korcsoportban, egyénileg vagy kétfős csapatokban nevezhetnek, munkájukat pedig mentor is segítheti.

Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben pedig lehetőséget adnak a mozgásra, a pihenésre és a feltöltődésre.

A Pilisi Parkerdő megbízásából készült új kutatás szerint már a budapesti városi erdők rekreációs, hűtési és szénmegkötési szolgáltatásai is évente mintegy 13,5–26,5 milliárd forintnyi értéket teremtenek a társadalom számára  A kutatás arra is rámutat: mindez csak akkor maradhat fenn hosszú távon, ha az erdőket szakszerűen, a városi környezet sajátos kihívásaihoz alkalmazkodva kezelik, és ehhez megfelelő források is rendelkezésre állnak.
Van, akinek a reggeli futást, másnak a családi sétát, a csendet vagy egyszerűen néhány nyugodt órát jelent az erdő. Jótékony hatásait azonban azok is élvezik, akik ritkán lépnek az ösvényeire. A fák árnyékot adnak, mérséklik a nyári hőséget, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, és lassítják a hegyoldalakról lezúduló csapadékot. A budapesti erdők így nem egyszerűen kirándulóhelyek: olyan természetes infrastruktúrát jelentenek, amely nap mint nap hozzájárul a főváros élhetőségéhez. Ennek a sokrétű társadalmi szerepnek az értékét vizsgálta az ESSRG Nonprofit Kft. a Pilisi Parkerdő megbízásából.
A 2025 novembere és 2026 júniusa között végzett kutatás szakirodalmi elemzésre, szakértői interjúkra, erdőhasználói fókuszcsoportokra, cellainformációs látogatottsági adatokra és közgazdasági becslésekre épült. A vizsgálat nem arra vállalkozott, hogy „beárazza” az erdőket, hanem arra, hogy néhány jól mérhető szolgáltatásukon keresztül megmutassa, mekkora értéket képviselnek a város és lakói számára.
Évente 17–18 millió látogatás – milliárdos rekreációs érték
A budapesti városi erdők Magyarország leglátogatottabb erdőterületei közé tartoznak: évente mintegy 17–18 millió látogatást regisztrálnak bennük. A kutatók a cellainformációs adatok, valamint az erdőlátogatáshoz kapcsolódó utazási és időráfordítás alapján becsülték meg, milyen értéket jelent a városlakóknak az erdőben eltöltött idő. Az eredmény szerint a budapesti városi erdők rekreációs szolgáltatásainak – a kirándulásnak, sportolásnak, kikapcsolódásnak és feltöltődésnek – az éves társadalmi értéke 12,6–20,7 milliárd forint lehet.
Ez az összeg természetesen nem azt jelenti, hogy ennyit „ér egy séta az erdőben”. Azt mutatja meg, mekkora erőforrást – időt, utazást, ráfordítást – vállalnak az emberek azért, hogy eljussanak az erdőbe, és részesüljenek azokból az élményekből és életminőséget javító hatásokból, amelyeket a természet közelsége nyújt.
Milliárdokat érhet az erdők hűtőhatása
A városi erdők szerepe a nyári hőhullámok idején egyre fontosabb. A nagy lombkoronájú fák árnyékolnak, párologtatnak, hűtik környezetüket, így mérséklik a városi hősziget hatását is. A kutatás azt vizsgálta, mekkora energiaköltséggel járna, ha az erdők hűtőhatásából mindössze egy Celsius-foknyi kiesést lakossági klímaberendezésekkel kellene pótolni. A különböző forgatókönyvek alapján ez évente 460 millió–5 milliárd forint többlet-energiaköltséget jelenthetne.
Az erdők tehát nemcsak kellemesebb mikroklímát teremtenek a kirándulóknak, hanem a környező városrészek hőterhelésének csökkentésében is szerepet játszanak. Ez a szolgáltatás pedig a klímaváltozás előrehaladtával várhatóan egyre értékesebbé válik.
Természetes védelem a felhőszakadások ellen
A budai hegyoldalak erdei egy másik, kevésbé látványos, de annál fontosabb feladatot is ellátnak: felfogják és lassítják a csapadékot. Nagy esőzések idején a lombkorona, az avar, a talaj és a növényzet együttesen mérsékli a víz gyors lefolyását, ezáltal csökkentheti a városra zúduló vízmennyiséget és a villámárvizek kockázatát.
A kutatók azt is megbecsülték, mekkora beruházást igényelhetne ennek a természetes vízmegtartó képességnek a műszaki pótlása. Az eredmény szerint hasonló kapacitás kiépítése 23,7–65,1 milliárd forintos egyszeri beruházást jelenthetne. A természet ezt a védelmi funkciót ma úgy biztosítja, hogy közben élőhelyet, rekreációs teret és zöldfelületet is nyújt.
A szénmegkötés is mérhető értéket teremt
A fővárosi erdők fái és talajai szén-dioxidot is megkötnek, ezzel hozzájárulnak a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. A kutatás az erdők éves szénmegkötésének társadalmi értékét 370–620 millió forintra becsülte.
A rekreációval és a hűtőhatással együtt így már e három, közvetlenül számszerűsíthető szolgáltatás éves értéke is megközelítőleg 13,5–26,5 milliárd forint. Ez azonban még mindig csak egy része annak, amit a budapesti városi erdők a társadalom számára nyújtanak.
Amit nem lehet forintban kifejezni
A számok mögött számos olyan érték van, amelyet jóval nehezebb pénzre váltani. Ilyen a biológiai sokféleség megőrzése, a levegőminőség javítása, az erdők egészségre gyakorolt kedvező hatása, az élőhelyek fenntartása vagy éppen az a személyes és érzelmi kötődés, amely sok embert a budai és pesti erdőkhöz fűz. A kutatásban szereplő összegek ezért nem az erdők teljes értékét vagy „árát” jelentik. Sokkal inkább azt mutatják meg, hogy már néhány számszerűsíthető szolgáltatásuk is milyen jelentős társadalmi hasznot teremt.
Az erdő sok mindent ingyen ad – a fennmaradása mégsem magától értetődő
A városi erdők szolgáltatásai látszólag természetesek és állandóak. Fenntartásuk azonban egyre összetettebb feladat. A hosszú aszályos időszakok, a szélsőséges viharok, az új kártevők és betegségek, valamint az egyre nagyobb látogatói terhelés egyszerre teszik próbára a fővárosi erdők alkalmazkodóképességét. Az erdészek feladata ilyen körülmények között az, hogy megőrizzék az erdők stabilitását, természetességét, biztonságát és látogathatóságát.
Ez a gyakorlatban egyszerre jelenti az idős, nagy lombkoronájú fák és értékes élőhelyek védelmét, a fiatalabb fanemzedék fejlődésének segítését, a változatosabb és ellenállóbb erdőszerkezet kialakítását, valamint a sétautak, pihenőhelyek és más közjóléti létesítmények fenntartását.
„Az erdő sok mindent ingyen ad nekünk, de a fennmaradása nem magától értetődő. Az erdészek munkája azt szolgálja, hogy ezek az erdők évtizedek múlva is hűtsék a várost, megtartsák a vizet, élőhelyet biztosítsanak, és lehetőséget adjanak a feltöltődésre. Ezért a városi erdőkezelés nemcsak erdészeti feladat, hanem Budapest jövőjébe történő beruházás” – mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
A társadalmi haszon közös, a költségek ma nagyrészt az erdőkezelőnél jelentkeznek
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a fővárosi erdők legfontosabb szolgáltatásai ma már elsősorban nem a hagyományos faanyagtermeléshez kötődnek. A társadalmi haszon a város egészében jelentkezik, miközben az erdők kezelésének, a közjóléti infrastruktúrának, a természetvédelmi feladatoknak és a biztonságos látogathatóságnak a költségei döntően az erdőgazdálkodót terhelik.
A kutatás ezért nemzetközi példákat is vizsgált. Lisszabon, Brassó és Oslo gyakorlata azt mutatja, hogy a városi erdők közjóléti és természetvédelmi szerepének fenntartását többféle forrásból finanszírozzák. Az erdőgazdálkodás bevételei mellett önkormányzati és állami hozzájárulások, vállalati partnerségek és pályázati források is megjelennek. A közös bennük, hogy a városi erdőkre nem pusztán erdőgazdálkodási területként, hanem a település működését és lakóinak életminőségét szolgáló zöld infrastruktúraként tekintenek.
Budapesten ezzel szemben a városi erdők növekvő társadalmi szerepéhez igazodó, hosszútávon kiszámítható finanszírozás még nem alakult ki.
A Pilisi Parkerdő bízik abban, hogy idehaza is mielőbb megteremthetők ennek feltételei. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a városi erdőkbe, mint zöld közművekbe fektetett források társadalmi haszna sokszorosan meghaladhatja a ráfordításokat: a befektetés a városlakók jobb életminőségében és Budapest élhetőségében térül meg.

Forrás: Pilisi Parkerdő

• jegyezze fel a megfigyelés helyszínét (település + MEGYE!), a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát (ha nem ismeri a fajokat, csak a számukat), esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását;
• ezeket az adatokat kell elküldeni a program honlapoldaláról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon október 4-e vasárnap 16 h-ig.

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 28 országban figyelték az égboltot, hazánkban az adatgyűjtést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezte.

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 927 helyszínen, több mint 4,8 millió madarat figyelt meg a 23 667 résztvevő.

Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két első és egy harmadik helyezést értünk el, tehát minden kategóriában dobogós helyre kerültünk:
− rendezvényhelyszínek száma
1. Magyarország (176),
2. Hollandia (150),
3. Belgium (87);
− résztvevők száma (fő)
1. Magyarország (3 807),
2. Svájc (3 414),
3. Görögország (2 800);
− látott madarak száma (példány)
1. Finnország (1,6 millió),
2. Svédország (742 877),
3. Magyarország (628 635).

A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj:
− nemzetközi viszonylatban: 1. apácalúd (750 000), 2. seregély (515 000), 3. erdei pinty (428 000);
− Magyarországon: 1. seregély (229 397 példány.), 2. daru (58 013 pld.), 3. nyári lúd (23 621 pld.).

Itthon a különlegességek közül a tundraludat, a rozsdástorkú pityert és a kőforgatót érdemes említeni.

Forrás: MME

Huszonnégy európai ország erdészeti szakemberei és civil szervezetek képviselői találkoztak szeptember 9–11. között Visegrádon, a Pro Silva Európa éves találkozóján. A háromnapos nemzetközi program konferenciával, szakmai egyeztetésekkel és terepi bemutatókkal adott átfogó képet a természetes folyamatokra építő, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás európai és magyarországi tapasztalatairól. A terepi programoknak a Pilisi Parkerdő adott otthont, amely erdőterületeinek mintegy felén már a folyamatos erdőborítást szolgáló módszereket alkalmazza.

A Pro Silva Európa a természetközeli, a természetes erdődinamikára építő erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb európai szakmai hálózata. Célja olyan erdőkezelési módszerek elterjesztése, amelyek egyszerre segítik az erdők alkalmazkodóképességének növelését, a biológiai sokféleség megőrzését, a faanyagtermelést és az erdők társadalmi, közjóléti funkcióinak fenntartását.

A visegrádi találkozón a Pro Silva nemzeti tagszervezeteinek delegáltjai mellett jelentős európai erdészeti, kutatási és civil szervezetek képviselői is részt vettek: az Európai Állami Erdőgazdálkodók Szövetsége, az Európai Erdészeti Intézet, de jelen voltak a WWF Magyarország és az Országos Erdészeti Egyesület képviselői is. A rendezvényt Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.

A terepi programok házigazdájaként a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor is köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta: „Ma a magyar állami erdőgazdaságok közül a Pilisi Parkerdőnél a legmagasabb az örökerdő üzemmódban kezelt erdők aránya. Erre büszkék vagyunk, de még fontosabbnak tartjuk azt, hogy ezeket a tapasztalatokat megosszuk másokkal és közben mi magunk is tanuljunk.”

A találkozó mottója – „Gyakorlat és tudomány partnerségben – Magyarország természetközeli erdőgazdálkodása a biodiverzitásért” – a háromnapos program egészét meghatározta. A szakmai előadások és terepi bemutatók azt vizsgálták, miként egészítheti ki egymást az erdészeti gyakorlat és a tudományos kutatás az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

A nemzetközi szakemberek több, a Pilisi Parkerdő területén található mintaterületet is felkerestek. Megismerkedtek a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Pilis Üzemmód Kísérletével és Pilis Lék Kísérletével, amelyek a különböző erdőkezelési beavatkozások mikroklímára, erdőfelújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják. Ellátogattak a mexikó-pusztai Pro Silva bemutató erdőbe is, ahol 1999 óta dokumentáltan, a folyamatos erdőborítás elvei szerint kezelik az erdőállományt, valamint megismerkedtek a visegrádi Madas-erdő több mint hét évtizedes szakmai tapasztalataival.

A Pilisi Parkerdő az elmúlt évtizedekben következetesen növelte azoknak az erdőterületeknek az arányát, ahol a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodást felváltják vagy kiegészítik a folyamatos erdőborítást fenntartó módszerek. Mára az általa kezelt erdők mintegy 50 százalékán ilyen szemléletű erdőkezelés folyik. Az örökerdő-gazdálkodás célja, hogy az erdő területe tartósan erdő maradjon, miközben különböző korú és méretű fákból álló, változatos szerkezet alakul ki. Ez hozzájárulhat az erdők stabilitásának, természetességének és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növeléséhez.

A visegrádi találkozó egyben egy új, egymillió euró európai uniós támogatással megvalósuló program, a LIFE FORSKILLS projekt nyitóeseményének is helyet adott. A projekt célja a természetközeli erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó európai képzések fejlesztése, egy nemzetközi mintaterület-hálózat kialakítása, valamint a különböző országokban felhalmozott gyakorlati tapasztalatok és szakmai tudás összekapcsolása.

A háromnapos magyarországi program így nemcsak lehetőséget adott az európai erdészeti szakemberek tapasztalatcseréjére, hanem arra is, hogy a résztvevők közvetlenül, terepen is megismerjék a Magyarországon, a Pilisi Parkerdőnél több évtizede alkalmazott természetközeli erdőkezelési módszereket és azok eredményeit.

Forrás: Pilisi Parkerdő