Az észak-macedóniai tűzeset első sérültjei hétfő hajnali 3 óra körül érkeztek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre – tájékoztatta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője az MTI-t. Győrfi Pál később a mentőszolgálat közösségi oldalán jelentkezett, és közölte, hogy az első két sérültet, egy 20 év körüli lányt és egy szintén 20 év körüli fiút szállították hajnalban Budapestre. A két sérültet a Honvédkorházban ápolják – közölte az egészségügyi intézmény.

Magyarország felajánlotta segítségét az észak-macedóniai tűzeset sérültjeinek ellátásában és felkészült a fogadásukra – közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője.

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője a mentőszolgálat közösségi oldalán közzétett videójában arról számolt be, hogy az első két sérültet szállító repülőgép hajnali 3 óra után szállt le a repülőtéren. 

Egy húsz év körüli lányt és egy húsz év körüli fiút szállítottak Budapestre, mindketten égési sérülést és füstmérgezést szenvedtek

– közölte. 

A sérülteket az Országos Mentőszolgálat mentőegységei vették át és szállították az illetékes égési centrumokba, ahol felkészülten várták őket – mondta a kommunikációs vezető. 

Két sérültet ápolnak a Honvédkórházban

Az észak-macedóniai Kocsani városában vasárnapra virradóra történt tűzeset sérültjei közül két embert ápolnak az Észak-pesti Centrumkórház - Honvédkórházban; mindketten égési sérüléseket és füstmérgezést szenvedtek – közölte az intézmény hétfő délelőtt az MTI-vel.

Közleményük szerint az észak-macedóniai kormány nemzetközi segítséget kért a Kocsaniban, egy szórakozóhelyen vasárnap hajnalban keletkezett tűz sérültjeinek ellátásához. Magyarország 19 beteg átvételének lehetőségét ajánlotta fel, amely alapján hétfőn hajnalban érkezett két beteg az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórházba – írták.

A sérülteket a központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon kezelik, egyikük állapota életveszélyes, a másiké súlyos.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház azt írta: „további sérültek érkezhetnek Magyarországra, akiknek ellátását a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ és a Bethesda Gyermekkórház is vállalhatja”.

„Magyarország elkötelezett abban, hogy a nemzetközi egészségügyi együttműködés keretében segítséget nyújtson a bajba jutottaknak” – áll a közleményben.

Észak-macedóniai tűzeset: Magyarország felajánlotta a segítségét

Amint arról beszámoltunk, 

59-en meghaltak és 155-en megsérültek, amikor tűz ütött ki az északmacedón Kocsani város egyik éjszakai szórakozóhelyén, ahol mintegy 1500 ember vett részt egy koncerten.

A tragédia után Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részvétét fejezte ki Macedóniának. A tárcavezető felajánlotta Magyarország segítségét a sérültek ellátásában.

Magyarország 19 sérült személy ellátását vállalja és készen áll az ehhez szükséges légi szállítás biztosítására is

– közölte a közösségi oldalán Szijjártó Péter.

Forrás: Kemma.hu

Európa urai úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, kerül, amibe kerül. "Majd kap cserébe gyors uniós tagságot, a mi pénzünkön". Erre egyetlen válaszunk lehet: uniót, de Ukrajna nélkül! - jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna uniós tagságáról nem tudják nem megkérdezni. Magyarország nélkül nincs európai döntés - szögezte le a kormányfő.

A miniszterelnök emlékeztetett:

egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért, most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.

Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás! - fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő idézte Deák Ferencet, aki azt mondta: "kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad". Azonban Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz-ukrán háborúba - jelezte.

Kiemelte:

sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani, senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat. "Ezért mi nem ugrottunk velük, inkább maradtunk a béke oldalán"

- fogalmazott Orbán Viktor.

Azt is mondta: a birodalom nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja. A gyarmatosítás eszköze a háború - mutatott rá.

Orbán Viktor kiemelte: a magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen. A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján, eredete ezer évre is visszanyúlik és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között.

Azt mondta, a magyar szabadság 177 évvel ezelőtt egyetlen időponttal, március idusával és egyetlen hellyel, Pest-Budával forrott össze. Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült és eljött közénk; március 15. a magyaroknak szakrális pillanat, a magyarok minden nemzedéke számára "rendelt nap, örökre megjelölt és megkerülhetetlen" és ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön - mondta, hozzátéve, "dicsőség a márciusi ifjaknak".

Orbán Viktor beszélt arról is, "hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt". 1848-ban azt mondták, hogy a jövő a fényes bécsi birodalomé, 1956-ban azt, hogy a jövő a vörös szovjet birodalomé, és azt mondják most is: "a jövő a szivárványos világbirodalomé" - közölte.

A nagy víz túloldalán, "túl az Óperencián" azonban fordulat történt, kiderült "mi vagyunk a jövő", kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké - fogalmazott.

A miniszterelnök úgy folytatta, azt is mondták "el vagyunk szigetelve". Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket.

Hozzátette,

ezt mondták 1956-ban is, de végül a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. Ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve, és mégis mindenki ránk kíváncsi

- rögzítette.

Orbán Viktor felidézte, Széchenyi azt tanította, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. Van olyan nemzet, amelyiknek a kereskedés az eleme, van, amelyiknek a hódítás.

Kiemelte:

a magyarok eleme a szabadság, a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. Szabadságharcosok vagyunk: tudjuk, hogyan kell kivívni, hogyan kell megvédeni a szabadságot - fogalmazott, hozzátéve, "ez a tudás a mienk, ezer éve gyarapítjuk, ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van, ma sokkal jobban, mint valaha"

- hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

A miniszterelnök rámutatott: most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében. Ez senki másnak, csak nekünk sikerült. "Miénk a nagy titok, ez a modern kor alkímiája. Ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig." - mondta.

Kiemelte, a mi szabadságharcunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, a csatát ma valójában a nyugati világ lelkéért vívják. A birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel, át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába.

A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztyén élet rendjét és kultúráját és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket - sorolta.

Rámutatott, a birodalmi gépezet feldúlta a teljes nyugati világot, de Magyarország határainál megakasztottuk. Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt.

"Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal. Négy választást nyertünk zsinórban, és tizenöt éve nem horpadnak be a védvonalaink"

- fogalmazott.

Orbán Viktor úgy folytatta, kibírtuk, kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél. A szél pedig megfordult, a nyugati világ patriótái erőre kaptak. Erőre kaptak, és győztek Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokban is. Kötelékben repülünk, a nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre - hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt mondta, büszkék lehetünk, mert a világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, az elindítói, és mi törtük az utat is. "Dicsőség minden magyarnak, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom előtt, aki nem térdelt le Brüsszelnek, és nem hódolt be a liberális amerikai birodalomnak se" - mondta.

Hozzátette, a magyar zászló ma is büszkén lobog. Mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is. Lesz mit folytatniuk - jelentette ki a kormányfő.

Forrás: MTI

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a rendőrség szombaton 18 óráig országosan csaknem 400 rendezvény békés lebonyolítását biztosította.

A nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzshöz napközben beérkezett információk alapján elmondható, hogy országszerte rendkívüli esemény nélkül, a legnagyobb rendben zajlottak a március 15-i rendezvények – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szombaton a Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a rendőrség szombaton 18 óráig országosan csaknem 400 rendezvény békés lebonyolítását biztosította. Hozzátette, a kedvezőtlen időjárás ellenére is több tízezren vettek részt a nemzeti ünnep központi programjain.

A legtöbben a Nemzeti Múzeumnál tartott ünnepségen voltak, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet

– olvasható a bejegyzésben. A Nyitott Parlament program keretében 10 és 18 óra között közel hatezren látogattak el az Országházba, ahol a Szent Korona mellett a Díszlépcsőházat és a Kupolacsarnokot is ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők – zárta bejegyzését az államtitkár.

Forrás: Mandiner.hu

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, szombat délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testületek képviselői.

A térre a borult, csapadékos időjárás ellenére több százan kilátogattak, az érdeklődők nemzeti színű kokárdát viseltek.

A zászlófelvonást követően 9 óra 30 perckor ünnepélyes huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, amelyhez bárki csatlakozhatott. A menet útvonala: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Múzeum körút.

A Múzeumkertben 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepség, amelynek keretében beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

Március 15-én 14 órától 18 óráig, 16-án pedig 10 órától 18 óráig a nemzeti ünnephez kapcsolódó ingyenes programokkal várják a családokat a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Nyitott Parlament program keretében pedig az érdeklődők szombaton 10 órától 18 óráig megtekinthetik az Országházban a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát.

A nemzeti ünnepen, valamint vasárnap 17 óra 30 perctől 23 óráig a Magyar Nemzeti Múzeum épületének homlokzatát fényfestés díszíti.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Forrás:  MTI