Keszthely-Fenékpuszta torkolatnál 36 centit apadt a Balaton.
A hajnalban átvonuló csapadékrendszer mögött szinte országszerte viharossá fokozódott a délnyugati szél. A legerősebb széllökések több helyen meghaladták a 70 kilométer/órát.
Az órákon át tomboló szélben a Balaton vize is megmozdult: a nyugati medencéből a keletiben tolta át a tó vizét a viharos szél. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint Keszthelynél 6 óra alatt (6 és 12 óra között) 28 centis csökkenést figyeltek meg, Keszthely-Fenékpuszta torkolatnál 6 és 14 óra 30 között pedig
36 centit apadt a Balaton.
A keleti medencében, Balatonfűzfőnél ellenben 28 centit emelkedett a vízszint 6 és 15 óra között.
Utoljára tavaly szeptember végén lengett ki jelentősen a Balaton vize a viharos délnyugati szél hatására. Akkor 35 centis apadást figyeltek meg Keszthelynél.
Forrás: időkép
Ennek értelmében március középétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. Az intézkedés május végéig marad érvényben, amikor is felülvizsgálják, és ha szükséges, meghosszabbítják.
Március közepétől tehát a következő termékeket érinti az árszabályozás:
Az elmúlt időszakban a kereskedői árrés tojás esetében 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt – emelte ki Orbán Viktor kedd reggeli videóüzenetében.
Forrás: MN.hu
április 4. péntek 14.30 óra
április 5. szombat 10.00 óra
április 5. szombat 14.30 óra
április 12. szombat 14.30 óra
Vajon mit jelent a titokzatos kifejezés: ,,hanami" ? És a ,,sakura-ünnep"?
A várva várt tavasz első heteiben átadhatjuk magunkat a cseresznyeünnep semmihez nem fogható hangulatának.
A japáncseresznye Japán nemzeti jelképe és a japán identitás része, virágzása az év legnagyobb eseményének számít. A szélben szálló tengernyi virágszirom között megfeledkezhetünk mindennapjainkról, miközben elcsodálkozunk a fajok és fajták különleges változatosságán.
A tavasz a szépség diadalmas áradása.
Az élénkzöld áprilisi lombok, liliomfák, tarka tulipánok, nárciszok és ezernyi tavaszi virág között felfedezzük az arborétum titkait és történetét. Sziklakertek, örökzöldek, különleges növények között csatangolva meglátogatjuk az arborétum legidősebb, 120 éves fáit. Őket, akiknek saját története van.
Az erdős és ligetes sétányok mellett nagy múltú épületek húzódnak, hiszen a Budai Arborétum mindig is egy igen fontos kertészeti iskola, majd egyetem oktatási területe volt. Maguk az épületek is értéket képviselnek, sőt, kincseket rejtenek. A séta során belépünk az ajtókon és felfedezzük a múlt század második felének látványos emlékeit.
A sétát Szarvasy Eszter tájépítész, idegenvezető vezeti.
A BUDAI ARBORÉTUMBA A BELÉPÉS INGYENES. AZ ÁLTALUNK KÉRT DÍJ A HELYSZÍNI VEZETÉS DÍJA.
A SÉTÁT NEM AZ EGYETEM SZERVEZI. KÉRDÉSEIDDEL KÉRJÜK, FORDULJ HOZZÁNK: +36202234745
TOVÁBBI TUDNIVALÓK
Forrás: korzozzvelunk.hu
Képforrás: 444.hu
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1 037 helyszínen, 13 867 erdei fülesbagoly telelt.
A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.
A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 867 bagoly minimum 5 200 125 (!) mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna! A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének, költésük segítésének fontosságát!
Forrás: MME.hu
Képforrás: zoldujsag.hu
Leshetjük a fészkeket, hogy melyik gólya, mikor költözik vissza.
Naptárhoz igazodva, a meteorológiai tavasszal beköszöntött a meleg, kora tavaszias idő. Szerdán átléptük a 20 fokot, a hasonló meleg pedig folytatódik a következő napokon, így
egyre több gólya érkezhet vissza fészkébe.
A Fejér megyei Dégről máris kaptunk egy képet a visszatért gólyáról.
Vadles kameráinkon folyamatosan figyelhetitek a fészkeket, hogy mikor érkeznek vissza a lakói. Ezzel együtt az ország másik feléről, Balmazújvárosból is érkeztek már gólyahírek.
Forrás: időkép
Tiltott önkényuralmi jelképet festettek ismeretlenek az esztergomi Kis-Duna sétány több...
A Tatabányai Törvényszék a 2026. május hó 29. napján megtartott előkészítő ülésen hozott ítéletet...
Június 20-án, szombaton este ismét életre kelnek Esztergom múzeumai, galériái és kulturális terei...

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.