Április elsejétől 3,7 százalékkal, a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított 2024-es éves átlagos inflációjának mértékével emeli árait a Magyar Telekom – közölte a társaság a BÉT oldalán csütörtökön.

A közlemény szerint április 1-től a tavalyi inflációval korrigálják az Általános Szerződési Feltételekben és az előfizetői szerződésekben szereplő szolgáltatások és díjcsomagok havidíjait, ugyanakkor a forgalmi típusú díjak változatlanok maradnak.

A módosított havi díjakat tartalmazó számlát az üzleti vezetékes szolgáltatással rendelkező ügyfelek áprilisban, a lakossági vezetékes, lakossági mobil- és üzleti mobil-előfizetők pedig májusban kapják meg

- írták.

Megjegyezték: a társaság célja, hogy a legjobb szolgáltatásokat nyújtsa ügyfeleinek, melynek biztosítása érdekében folyamatosan fejleszti hálózati infrastruktúráját és ügyfelei igényeire szabható, széleskörű szolgáltatáspalettáját.

Forrás: mti.hu

A görögkatolikus és a római katolikus egyház részt vállalt a családtámogatási rendszer egyik fontos részében, az óvodaépítési programban - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Geszteréden.

Soltész Miklós a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye által felépített új községi óvoda átadásán elmondta, az óvodaépítési programban több mint száz településen százhúsz intézmény érintett, az egyházaknak is köszönhetően pedig országosan összesen 13 ezer óvodai férőhely újulhatott meg és mintegy négyezer új férőhely jött létre.

Az államtitkár beszédében felhívta a figyelmet a kisebb településeken elérhető otthonteremtési programokra is, amelyben a kormány - például a falusi csokon keresztül - minden lehetőséget megad az itt élő családoknak a helyben maradásra, a helyben boldogulásra.

Az idei költségvetés az ötezer fő alatti településeken élők számára a vidéki otthonfelújítási program keretében hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, amely energetikai felújításokra és az ingatlanok szépítésére használható fel

- fogalmazott Soltész Miklós.

Hozzátette, ez azért fontos, hogy a családok tudjanak helyben gyermeket vállalni, ennek segítségével pedig öt-tíz év múlva az új geszterédi óvoda is tele legyen gyerekekkel.

Az államtitkár megköszönte a helyi közösség összefogását, és azt, hogy "merik vállalni a családot, merik vállalni a gyermekik felnevelését".

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta, az elmúlt öt-hat évben tizenhat állami és egyházi iskola, illetve tizenhárom óvoda újult meg vagy épült a nyírbátori központú választókerületben, a bölcsődék száma pedig hússzal nőtt.

Az új, három csoportszobás geszterédi római katolikus óvodát Palánki Ferenc megyéspüspök áldotta meg és szentelte fel.

Az intézmény beruházási értéke több mint 493 millió forint volt, amelyből 168 millió forint költségvetési támogatás.

Forrás: mti.hu

A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk. Hasuk pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják. Magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog (védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft), ezért választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az „Év kétéltűjének”.

Ez a robusztus testfelépítésű, mokány kis béka 4-6 centiméteresre nő. Tüskés szaruszemölcsös hátoldala szürkésbarna, hasi foltjai élénk citrom- vagy halványsárgák, összefüggőbbek, mint a vöröshasú unkáé, ebihala szürkésbarna. Bőrmirigyei méreganyagokat termelnek, ezért kevés ragadozó háborgatja. Az unkaméreg a nyálkahártyával érintkezve annak irritációját és gyulladását okozhatja. Veszély esetén végtagjait és fejét felfeszítve homorít, így felvillantva alsóóldalának mérgező mivoltára figyelmeztető színét - ez az úgynevezett „unkareflex”.

Korábban „hegyi unka” néven is ismert volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországi elterjedése szigetszerű, egyes dunántúli és a Dunától keletre lévő középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik, általában 300 méteres tengerszint feletti magasság felett. Főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben is előfordul. Tavasztól őszig vízben vagy annak közvetlen közelében, főként kisméretű, időszakos pocsolyákban, erdészeti utak keréknyomaiban, vizesárkokban tanyázik. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll, ebihalai viszont főleg algával táplálkoznak. A nőstény kis csomókban egyszerre 50-100 petét rak vízinövényekhez vagy más vízben található tereptárgyakhoz rögzítve. Az ebihalak 1,5–2 hónap alatt alakulnak át kisbékává.

A sárgahasú unkát hazánkban főként a klímaváltozással járó csapadékhiány veszélyezteti. Magyarországi állományai kis egyedszámúak és sérülékeny élőhelyekhez kötődnek. A faj által előnyben részesített időszakos kisvizek idő előtti kiszáradása egyre gyakoribb jelenség, amely a fokozódó nyári aszályok és a zárt, öreg erdők kivágásának vagy megbontásának következménye. Az erdei utak keréknyomaiban megtelepedő példányok gyakran válnak a munkagépek áldozatául.  A sárgahasú unkára is nagy veszélyt jelent a kétéltűeket pusztító kitridgomba-betegség (a Mátrában már kimutatható volt a kórokozó számlájára írható állománycsökkenés), ezért az ezt terjesztő keleti unka árusítása nálunk 2010 óta tilos. 

További érdekességek és fotók az MME honlapján >>

Fotó: Greenfo
Forrás: MME

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Leggyakrabban a szikes sík vidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban, a kubikgödrökben és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg. Vonuláskor is hasonló élőhelyeken jelenik meg, de előfordul a mély vizű tavakon és folyókon is. Az elmúlt évtizedekben az elterjedési területe észak felé tolódott el.  Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti. Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a hazai 500-700 pár közé becsülhető. A világ-, az európai és hazai állomány is csökken. A fészkelők száma részben a tavaszi pusztai vizek nagyságától függ, a szárazabb tél és kora tavasz után kevesebb a költő madár. 

Legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése a folyószabályozások, lecsapolások és a kiszáradás következtében. Az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása. A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (cserjésedés, legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt. Részletek >>

Forrás: MME