Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenötödik részében az Etna lávamezőivel ismerkedhetünk meg.

A szicíliai Etna izgalmas vidék, ahol az aktív tűzhányó a szemünk láttára alakítja a tájat.
A hegy oldalában kiterjedt lávamezők terpeszkednek, felszabdalva, változatossá, olykor szinte járhatatlanná, de mindenképpen jellegzetessé téve a vulkán arculatát.
Az etnai kitörések a középkor óta jól dokumentáltak, így a hegy felszínének változásai is jól nyomon követhetők.
Azt is tudhatjuk például, hogy a felvételen bemutatott lávamező mikor keletkezett, illetve magának a lávaömlésnek a helyét is megközelítő pontossággal meghatározhatjuk.
Az Etna déli oldalán járunk, Zafferana település felett, nagyjából 1330 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol különböző évszázadok vulkáni „lenyomatait” figyelhetjük meg.

AZ ETNA LÁVAFELSZÍNÉN

A több négyzetkilométeren elterülő lávaömlés számos érdekességet rejt. 1634-38 között, valamint 1792-ben érkezett ide nagyobb mennyiségű bazaltos olvadék, ami nemcsak a felszínt formálta, de felszín alatti látnivalókat; úgynevezett lávacsatorna-barlangokat is létrehozott. Ez utóbbiakból ezen a helyen vagy tucatnyit.
A lankás területen feltorlódott láva felszíne erősen töredezett, kisebb-nagyobb lemezekre szakadt, amelyet a gyakori földrengések mellett külső erők; szél, fagy, csapadék, hulló vulkáni por- és salak tovább alakított, koptatott.
A rendkívül nehezen járható terepen egymásra torlódott, éles sziklákon, táblákon kell átkelni, hasadékokat kerülgetni. Jelzett turistaút híján a már említett, olykor 100 méternél is hosszabb, valamint több bejárattal is rendelkező lávacsatornák megtalálása sem egyszerű itt. Szerencsére a GPS-koordináták segítenek abban, hogy ez mégis sikerüljön, s ne tékozoljuk el az időt felesleges keresgélésekre.

A cikkben közétett felvétel 2022 február 21-én készült. Éppen lávabarlangokat nézegettünk, amikor körülbelül 10 napos szünet után ismét kitörés kezdődött a Délkeleti-kráterből, pontosan ott, ahol előző nap magunk is megfordultunk. A csúcsok felhőben voltak, így az aktív krátert nem láthattuk, de a kitörés hangja jól hallatszott. Tekintve, hogy a hegy folyamatosan morajlik, a mennydörgésszerű hang nem volt meglepő. A szitáló lapillieső azonban némi aggodalomra adott okot. Ezek a hegyes lávaszilánkok kellemetlenek tudnak lenni, különösen, amikor nagyobb kavics- vagy teniszlabda-méretű darabok potyognak. Ezek akár sérülést is okozhatnak, de már az is elég, ha „csak” a kocsi szélvédőjét törik be. Igyekeznünk kellett, hogy elhagyjuk a helyet. Ez végül sikerült is.  Nézd meg az erről szóló videókat is itt:.

https://www.youtube.com/watch?v=pbkhFLGPLho&t=1s

https://www.youtube.com/watch?v=OvNPNeuviEY&t=7s

forrás, képforrás: vilagunk.hu, dorogimedence.hu, Lieber Tamás

Forrás, képforrás: visegrad.hu

Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenhetedik részében a Lofoten-szigetekkel ismerkedhetünk meg.

Az Észak-Norvégiában elterülő Lofoten-szigetcsoport a természeti szépségekben tobzódó skandináv államon belül egyfajta esszenciális élményt kínál az ide látogatóknak. Az Atlanti-óceánban sűrűn egymás mellett elhelyezkedő szigetek többségét hidak kötik össze egymással, de magával a szárazfölddel is, ahonnan autónkkal szinte észrevétlenül siklunk át ebbe a csipkés hegyláncok, fehér homokos parti lapályok, valamint fjordok által díszletezett világba.

A Tromsø városátol délnyugatra, 1227 négyzetkilométeren terpeszkedő szigetcsoport hozzávetőleg 300 kilométer hosszan nyújtózkodik a Norvég-tenger végtelenjébe. Fővárosa a 4800 főt számláló Svolvær. A halászati feldolgozóiparáról nevezetes település több ezer tőkehaltestet (a fejeket másutt lógatják) függesztő állványai hálás témát szolgáltatnak a fotósoknak, csakúgy, mint a városka fölé emelkedő Fløya-hegyről kínálkozó impozáns panoráma (ezt mutatja be fotónk is). Nem véletlen, hogy a bakancsos turisták egyik legkedveltebb programja az 590 méteren lévő kilátópont felkeresése (hasonló élményt kínál nem mellesleg a kicsit délnyugatabbra található, Reine fölé magasodó Reinebringen is).

LOFOTEN-SZIGETEK

A Fløya felkeresése jó kondíciót kíván, hiszen láncos kapaszkodókban sincs hiány, amit a magasság rövid távon történő leküzdése indokol. Ugyanakkor itt is megtaláljuk az úgynevezett „serpalépcsőket”. Ez nem elírás, Norvégiában ugyanis számos kilátópontot Nepálból ideutaztatott serpákkal építettnek ki. A festői Fløya a sziklamászók számára is kedvelt terep, ők többnyire az emblematikus sziklatűk megmászása miatt érkeznek. Az „egyszerű” turisták azonban be kell, hogy érjék egy vékonyka kőhídra történő kimerészkedéssel, amely kellő adrenalinlöketet adhat a túrakör végigjárásához, és végső soron nagyszerű felvezetést a továbbiakban ránk váró lofoteni kalandokhoz.

A cikkben szereplő fotót 2019 nyarán készítette.

Forrás, képforrás: Lieber Tamás, dorogimedence.hu

Újra a vízi sportok szerelmeseié lett az Öreg-tó. A Víz Zene Virág Fesztivál szombat reggel sárkányhajó versennyel és tóátúszással folytatódott.

Dobok ütemes hangját verte vissza az Öreg-tó vize szombat reggel. Összesen 14 sárkányhajó csapat szállt vízre a Víz Zene Virág Fesztivál idei amatőr sárkányhajó versenyén. A vízen ezúttal is látványos küzdelmek zajlottak, a parton pedig szurkolók biztatták a versenyzőket.

250 sárkányhajós 14 hajóval szelte  a habokat a Víz Zene Virág Fesztiválon 
Forrás: Hagymási Bence / 24óra

A sárkányhajóversenyt idén is a Tatai Sárkányhajó és Természetjáró Közhasznú Egyesület szervezte. Munczer Gábor, az egyesület elnöke a Kemma.hu-nak korábban elmondta, nagyon örülnek neki, hogy ismét a Víz Zene Virág Fesztivál támogatásával rendezhetik meg az eseményt, amelyre az ország több pontjáról érkeznek csapatok.

Újra vízi sportok a Víz Zene Virág Fesztiválon

A 14 csapat összesen mintegy 250 versenyzővel szállt vízre. A hajók 200, illetve 2000 méteres távokon mérték össze erejüket, mindenkinek háromszor kellett rajthoz állnia, hogy teljesíthesse a különböző pályákat. A végeredmény az összesített időeredmények alapján született meg.

A sárkányhajózás után a bátor úszók vették birtokba az Öreg-tavat. Az idei tóátúszáson a délelőtti 3500, illetve a délutáni 1500 méteres távhoz csaknem 150-en álltak rajthoz az Új Kajakháznál, hogy megkerüljék a tavat. A látványos sportesemény évek óta része a fesztiválnak, és idén is sokan vállalkoztak rá, hogy teljesítik a nem mindennapi kihívást.

A vízi programok ezzel azonban nem értek véget: szombat este lampionos vízi karnevál színesíti a fesztivál programját, vasárnap reggel pedig az Öreg-tó Kék Szalag Vitorlásversenyével folytatódnak a látványos események.

Forrás, képforrás: kemma.hu, Tata.hu