A Lengyel Nemzeti Emlékezet Bizottsága Bialystokból kiállítási anyagot küldött a Budapesti Lengyel Művelődési Háznak, akik a kiállítás anyagát Magyarország-szerte kínálják bemutatásra.
A kiállítás a boldog Popieluszko Jerzsy atya életéről és mártíromságáról készült képeket és dokumentumokat mutatja be.
Az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviselői úgy gondolták, hogy Esztergomban is be kell mutatni ezt az életutat.
Helyszínnek az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium auláját választották, ezzel is segítve a fiatalok történelmi ismereteinek gyarapítását.
"A gimnázium igazgatója, Valkó Miklós készségesen fogadott bennünket, amit szívből köszönünk. A mártírhalált halt atyáról dr. Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott igen érdekes előadást vetítéssel színezve. Neki is köszönjük a közreműködést. A diákok és a Lengyel Nemzetiségi Képviselők mellett többen is jelen voltak az Esztergomi Magyar-Lengyel Baráti Társaság részéről." - árulta el Horváth Mihályné, az ELNÖ képviselője.

Forrás, képforrás: esztergom.hu

Jézus feltámadása mutatja meg az ember igazi értékét, azt, hogy többet ér a szeretetet gyakorolni, mint másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján a fővárosi Szent István-bazilikában.

A zsúfolásig telt székesegyházban arról beszélt: húsvét titka átértelmezi egész életünket. Megmutatja, hogy életünk súlypontja az örökkévalóságban van, és itt, a földön erre tekintettel kell gondolkoznunk, terveznünk és élnünk.

Úgy fogalmazott: 

"többet ér a szeretetet gyakorolni itt, a földi életben, mint szeretetlenül, mohón, másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni, vagy akár az egész világot megnyerni is, ha a lelkünk kárát vallja".

A bíboros szólt arról is: húsvét a legnagyobb öröm ünnepe, és ez az öröm egyben a "gyász és a szomorúság sötétjét eloszlató elemi világosság".

Nagypénteken estére már csak a gyász maradt, a halott Üdvözítő temetése. A keresztre feszített Jézussal együtt mintha eltemették volna a tanítványok reménységét is, mert hogyan lehetne szabadító, győztes messiás az, akit az idegen megszálló hatalom szégyenletes büntetéssel kivégeztetett. A tanítványok a sok évig tartó lelkesedést és reménységet is gyászolták.

De reggel visszatért az öröm. Húsvét hajnalán először csak a feltámadás bizonytalan híre, azután a feltámadt Jézussal való személyes találkozások bebizonyították, hogy mégis Krisztus az erősebb, hogy a názáreti próféta sokkal több még annál is, amit a messiásra váró nemzedékek elképzeltek.

Kiemelte: Krisztus feltámadásának fényében magából a halálból is megnyílt az út a menekülésre. Jézus, mint jó pásztorunk, első emberként támadt fel a halálból, de "minket is átvezet a halál sötét völgyén, hogy az örök élet, az örök üdvösség boldogságára jussunk".

A bíboros ennek az örömnek és reménynek az átélését, ennek a szeretetnek a megvalósítását kívánta mindenkinek.

Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat.

A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körüll

Forrás: mti.hu

Képforrás: MTI/Lakatos Péter

A századforduló plakátművészetébe nyújt betekintést a Szentendrei Képtárban májustól megtekinthető A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban című tárlat – közölte a Ferenczy Múzeumi Centrum az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy a kiállítás a legnagyobb francia, cseh és német plakátművészek, mások mellett Eugene Grasset, Bruno Paul és Alfons Mucha alkotásai mellett szentendrei művészek szecessziós ihletettségű munkáit is bemutatja. 

Mások mellett Ferenczy Károlynak, Czóbel Bélának, Schubert Ernőnek és Boromisza Tibornak a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéhez tartozó műveit is közönség elé tárják.

Felidézték, hogy a századforduló időszakára – az 1880-as évektől az első világháború előestéjéig – a szecesszió sajátos, újító stílusa nemzetközi és rendkívül befolyásos irányzattá nőtte ki magát. 

Akkoriban Párizsban, a művészi plakát térhódításának epicentrumában az ipari termelés és a növekvő kereskedelmi verseny hatására árucikkeket vagy szórakozási lehetőségeket kínáló, élénk színvilágú hirdetések, falragaszok ezrei lepték el a belvárosi épületek falait, az utcák hirdetőoszlopait.

A plakátművészet a századfordulóra elért Magyarországra is. A plakátok vizualitását a szecesszióra jellemző, síkba szerkesztett, burjánzó növényi motívumok és a misztikus-szimbolikus minőséget képviselő, érzéki nőalakok határozták meg. 

Ezekből az alkotásokból mutat be válogatást a Szentendrei Képtárban május 1-jétől augusztus 31-ig megtekinthető kiállítás, amelynek kurátora Iberhalt Zsuzsa művészettörténész.

Forrás: mti.hu

Képforrás: csodalatosmagyarorszag.hu

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékeznek a keresztények.

Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma"

- olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleményében.

Azt írták: nagycsütörtök délelőtt krizmaszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Ekkor szentelik meg az olajokat, amelyeket a kereszteléshez, bérmáláshoz, papszenteléshez, templomszenteléshez, illetve a betegek szentségének kiszolgálásához használnak.

Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.

"Megrázó ellentét - írták, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja".

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A pap fehér miseruhában van, szól az orgona, és virág van az oltáron.

A Glória éneklésére minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd ezután elnémulnak nagyszombat estig, és a mély gyász jeléül csak kereplők szólnak. A hagyomány szerint ilyenkor a harangok "Rómába mennek", és "megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei".

A nagycsütörtöki evangéliumban elhangzik, hogyan mosta meg Jézus a tanítványai lábát. Cselekedete "örök időkre szóló példaadás" arról, hogyan kell egymást "alázatos szívvel szolgálni". Ezért a nagycsütörtöki szertartás részeként a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztottak lábát.

A szentmise végén az Oltáriszentséget a mellékoltárhoz viszik. Ezt követi az oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról. Ezek a jelek Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezik. A szentmise csendben fejeződik be, áldásosztás nélkül, jelezve a Jézus szenvedésével együttérző fájdalmat.

Nagycsütörtök az egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat - tették hozzá.

Forrás, képforrás: mti.hu, Wikipédia