A jobbára Vácott (is) élő és alkotó Kolodkó Mihály szobrászművésznek van egy olyan szokása, hogy egy-egy esztendő utolsó napjaiban kihelyez valahol köztéren egy-egy új miniatűr remeklést, ezúttal Piszkos Fred kapitány alakjának megszobrálására és helyre tételére érzett késztetést.

Az új Kolodkó-miniszobor kikerülésének híre hamar elkezdett futótűzként terjedni a közösségi médiában, megindultak a rajongók az öreg pernahajder felkeresésére, ehhez a Széchenyi térre, az Id. Antall József rakpart szélére kell elcsavarogni, s ott a Magyar Tudományos Akadémia épületének árnyékában lehet megtalálni őkelmét.
Az alkotó többnyire valamilyen évfordulóhoz kacsolódóan készíti újabb és újabb miniatűr szobrait, ezúttal az lehetett az apropó, hogy 85 évvel ezelőtt, 1940. novemberében jelent meg Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb műve.

Álljon itt belőle egy rövid részlet a helyzet komolyságának érzékeltetésére:
„Mer közelettünk már Szanfranciszkóhoz. És pucoltam lápszárvédőm, a sapka gombot, amin a srófhúzó jelenti, hogy: »Tilos a dohányzás.« (Esz sem az igazi. Egy jó mondás pedig.) Szanfranciszkóban kitettek a partra, mer ők mennek dolgukra és én a Tejóhoz, mert este lesz az ünnepség! De nem szabad tudni, hogy én külön jövök a Zekszpejícijótól. Ezért ládába tároltak a rakodópartra.
Piszok Alfréd ült a ládán miben gugsolék és dohánza. És asztán mondá: »Emlékszel-e fijjam, hogy én eccer ijen ládába, téged kértelek és te engemet nem eresztél ki? Sőt! Rámtettél még ládákat.« (Csakugyan ijesmi lehetett eccer). És mondtam: »Fredi bátyám még ezen tréfát megjegyzé kedves fejébe?« Mire ő felele: »Nem hinném, hogy szórakozott vagyok.« Megjegyzem ez igaz. Nekem nem volt kellemes érzés! Mer este szól hozzám a világszeme, és lápszárvédőmben a főt téren állok a mentő sapkámmal két srófhúzó jelzi a fejemen, hogy: „Vigyázat mély viz!” (Ez sem asz.) Erre aszonban mondja ő, hogy nem bosszujáló és máris megy be a városba, mert ott sincs semmi dolga. Mondom: Nyissa ki a ládát. Aszongya ő nem asztalos, hagyjam békében. És elmegy. Hát esz se ojan nagy baj, mer nekem nem csak a sapkámon van srófhuzó. És szépen feszítgettem a fát asztán kibújék, de akkor már többen is álltak ott körül, kedves pénzügyőrök és más rossz álmok. De hát ebből nem lesz baj, mer a Tejo kihoz, mire ünneplés jön. Mer asz mindenhonnan kihoz. És én megmozdulék, mire aszonban két-három revolver csöve irányula rám és akkor én is láttam… A láda, nagy betűkkel így szólt kívülről: BRIGITTA GŐZÖS VIGYÁZAT! PESTIS! ELÉGETNI!
Esz most karantén lesz! És már akkor elzárák aszt a kikötőrészt pestis ellen és lefröccsentének karbollal. És vittek és én este néhány haldokló lakótársammal beszélgetve, hallom a rádijót asz ápolószobából, ahoty beszél a főt téren a zekszpejícijóhoz a világ szeme, amit ez a Piszok Alfréd kitolt velem. Itt voltam a gyönyörű sapkával, amiről most eszembe jut, hogy mit jelent a srófhúzó:
MINDNYÁJUNKAT ÉRHET BALESET!
Ezzel bezárom soromat, amelyet alulírtam kiválójan. Kelt most lent, saját teteműleg, mintahogy Londoni kartárcsaimra mongyák: Mekhalt a kiráj, élve a kiráj! Hallgatásomra mentségül, csak most halálom után exhumálom magam.
Felséked bús kolégája
Etykori, sőt néhai uralkodó:
don St. James di Fülig”

Forrás: vaconline.hu

Fotó: Kolodko-Art

A Dr. Kenéz Zoltán Egyesített Szociális Intézmény fennállásának 80. évfordulójához kapcsolódó jubileumi rendezvénysorozat részeként csütörtökön elültették az idősek fáját a váci Duna-parton. Az eseményen az intézmény dolgozói, ellátottjai is részt vettek, hogy közösen állítsanak jelképes emléket a gondoskodásnak és a generációk összetartozásának.

A megjelenteket Szabados-Slezák Brigitta, az intézmény vezetője köszöntötte. Majd átadta a szót Kiss Zsoltnak.

Vác alpolgármestere gondolataiban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember igazi értéke nem a hatalomban vagy a külsőségekben rejlik, hanem abban, hogyan él, és milyen nyomot hagy maga után.

– Ha én az idősekre gondolok, mindig édesapám jut eszembe, aki már nincs közöttünk. Ő tanított meg arra, hogy az élet értékét nem a fény, nem a hatalom, hanem a mindennapi tetteink, az emberségünk adja. Ez a fa, amelyet ma elültetünk, ennek a szemléletnek a szimbóluma is – egy olyan fa, ami majd megerősödik, árnyékot ad az embereknek, és üzenetet hordoz a jövőnek. Bízom benne, hogy egyszer, amikor előkerül az időkapszula, azok, akik elolvassák a sorokat, érezni fogják: mi is hittünk abban, hogy a szeretet és az emlékezés tartja életben az embert – mondta Kiss Zsolt.

A fa mellé időkapszulát is elhelyeztek, benne az intézmény dolgozóinak és gondozottjainak üzeneteivel a jövő nemzedékei számára. A közös faültetés egyszerre fejezte ki a gyökerek tiszteletét, az összetartozás erejét és a jövőbe vetett hitet, valamint méltó zárása volt az intézmény jubileumi programsorozatának.

Forrás/fotó: vaci-naplo.hu

November 3. és november 21. között energetikai korszerűsítési munkák kezdődnek a Váci Strand és Uszoda területén ezért a kivitelezés ideje alatt forgalmi változásokra lehet számítani – erről tájékoztatja a lakosságot a Váci Sport Nonprofit Kft. ügyvezetője közösségi oldalán.

A beruházás keretében 50 kW névleges teljesítményű napelemrendszer és árnyékoló szerkezet telepítése valósul meg a strand napozóteraszán. A fejlesztés a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának pályázati támogatásával jön létre, és célja az intézmény energiahatékonyságának növelése, működési költségeinek csökkentése, valamint az ökológiai lábnyom mérséklése.

A kivitelezés ideje alatt ideiglenes forgalmi változások lépnek életbe:

lezárják az uszoda előtti útszakaszt a Fürdő lépcsőtől a Petróczy László utcáig;

az Ady Endre sétány Komp utca és Fürdő utca közötti szakasza kétirányú lesz;

az érintett útszakaszon parkolni nem lehet.

A lakosságot arra kérik, hogy gépjárműveiket saját ingatlanon, a környező utcákban vagy a mélygarázsban helyezzék el.

„A most induló fejlesztés hosszú távon jelentős megtakarítást eredményez, és hozzájárul ahhoz, hogy környezettudatosabb üzemeltetést folytassunk” – hangsúlyozta Gulyás Zoltán, a Váci Sport Nonprofit Kft. ügyvezetője, kiemelve, hogy az átmeneti időszakban köszönik a lakosság és a vendégek türelmét.

Forrás: vaci-naplo.hu

Nemzetközi erdőpedagógus közösség érkezett 2025. október 7-én Visegrádra a 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszusra, melyet a FAO FCN (Forest Communication Network) Erdőpedagógia alcsoportja és az Országos Erdészeti Egyesület szervezett Magyarországon. A kongresszust 2006 óta minden évben más-más európai országban rendezik. Az elsőt 2006-ban Magyarországon, Sopronban rendezték. Akkor 8 európai ország képviseltette magát, míg most 16 ország résztvevői látogattak el hazánkba. A több, mint 120 résztvevő fele külföldi, másik fele hazai kolléga, szakember volt. 

Az idei konferencia témája “Erdőpedagógia: az (offline) életre nevelés eszköze” volt, melyhez előadások és workshopok kapcsolódtak. A szakmai eseményeken túl a hazai kultúrát bemutató programok és a helyi természeti adottságok megismerése is része volt az eseménynek. A résztvevők meglátogatták a Madas László Erdészeti Iskolát, amely hazánk és Európa legelső erdei iskolája. Alapítása óta teljes kapacitással működik, évente 8000 látogatót fogad. Úttörője annak a Minősített Erdészeti Erdei Iskola hálózatnak, amely ma már 36 intézménnyel rendelkezik Magyarországon.

A gyerekek naponta általában többórányi online tartalmat fogyasztanak, a való élet közösségeinél pedig egy jóval tágabb digitális térben léteznek már a legtöbbet, ahol képernyőkön keresztül érzékelik a világot. Ki kell őket mozdítani ebből a gyorsan változó, ingerekkel teli virtuális közegből, ami általában keveset tesz a tudásukért és lelki fejlődésükért. A konferencián arról is szó esett, hogy milyen digitális eszközök és nemzetközi gyakorlatok léteznek, amelyekkel felkelthetjük a gyerekek érdeklődését a természet iránt. Például “Exploring nature with smart devices” címmel tartott workshopot Véninger Eszter, Fajkuszné Bodrogi Zsuzsanna és Somné Huszti Anett. A hazai és nemzetközi erdőpedagógusokból álló kis csapatoknak az volt a feladata, hogy mobil applikáció segítségével azonosítsák be az erdőben található fafajokat. Miután minden csoport helyesen megoldotta a játékos, ismeretterjesztő feladatokat, közösen egy „erdei kincsesládát” is kinyithattak. A workshop után nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak kollégáink és a hasznos tapasztalatcsere, közös ötletelés még a program után is folytatódott.

Bernd Nold német erdőpedagógus workshopján a résztvevők megtapasztalhatták, hogy az erdőpedagógiai tevékenységek teret biztosíthatnak a lassulásnak, a belső nyugtalanság csillapításának és az alapvető bizalom erősítésének. Az erdő teret ad az érzékszervi élményeknek, érzéseknek, intuíciónak és inspirációnak. Kőkuti Eszter a gyermekek erdei környezetben való kockázatvállalásának előnyeiről, a természeti környezetben való értelmes és kalandos módon történő kapcsolatteremtésről tartott nagy sikerű workshopot.

Maria DeCristofaro, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Erdészeti Osztályának Kapcsolattartási és Kapacitásépítési munkatársa, valamint az FCN Erdészeti Kommunikációs Hálózatának koordinátora előadásban hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a gyermekek minél kisebb korban megkapják az impulzusokat a természet és a mozgás szeretetéhez, a természet tiszteletéhez, a természettől való függésünk ismeretéhez. Itt van az erdőpedagógus felelőssége, hogy a szülőkkel együtt elültessék ezeket a magokat a gyermekekben. Így amikor majd szembejön velük a digitális világ, akkor tudják azt felelősségteljesen használni. Prof. Dr. Ahmed A. Karim, a Tübingeni Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája Neuroplaszticitás és Tanulás kutatócsoportjának tagja a tudatos jelenlétben töltött „zöld idő” és a kortizon szint változásairól tartott izgalmas előadást. A „zöld idő” az erdőpedagógiai módszerek révén játékosan teszi felfedezhetővé a természeti környezetet gyermekeink számára, miközben tudatos jelenlétet nyújt a fizikai környezetben.  Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Kutatóintézet Erdővédelmi Osztályának vezetője az emberi társadalom és az erdei életközösségek párhuzamainak, összefüggéseinek színes példáit mutatta be. Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a hazai, országos léptékben megvalósuló erdőpedagógiai jó gyakorlatokkal ismertette meg a nemzetközi közösséget. Mesélt az Erdei Vándortáborok, az Iskolában az Erdő Program és más egyesületi programok koncepciójáról, tapasztalatairól is.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az erdőpedagógia egy kiváló eszköz, amely segít a gyermekeknek megismerni az offline világot, bővíteni társas kapcsolataikat és fejleszteni személyiségüket. Ráadásul a fenntarthatóságra nevelést célzó projekteket az erdőpedagógia eszközrendszerének és módszerének használatával még hatékonyabbá lehet tenni. Jövőre Ausztria látja vendégül az erdőpedagógus közösséget.

További információ a konferenciáról>>

Fotók: Bárdi Bálint
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület (OEE), dorogimedence.hu